A konferenciáink és szakmai továbbképzések aktuális témája az adó, áfa és munkajog, közbeszerzés, cafeteria, szakképzési hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj, adósságkezelés és mindaz, amivel egy valóban kompetens pénzügyi vezető és gazdasági vezető, könyvelő a mindennapi munkája során szembesülhet. Előadóink a szakma reprezentánsai, az APEH vezető tisztségviselői, minisztériumok, és szakkamarák avatott tisztségviselői, maguk a jogalkotók. Kedvezményes áron választhatja a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzését vállalkozási szakirány - államháztartási szakirány.
www.systemmedia.hu
Tel.: 1/220-0363
administration:
@sushika: Amíg a felek a munkaszerződés módosításában nem állapodnak meg, a munkáltatónak a munkav... (2010.01.19. 05:12)Családi pótlék 2010.
A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (Korm. rend. 2. § (2) bek.). A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, özalkalmazotti jogviszonyban állókra is kiterjed. A Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét a Ktv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek is el kell érniük (Korm. rend. 3. § (2) bek.).
Hogyan készítsűk el transzferár-ár dokumentációs nyilvántartásunkat ?
A hatályos adótörvények értelmében, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban a piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, a társasági adó és a különadó (2008-tól bizonyos esetekben az ÁFA) alapját is módosítani kell. A kapcsolódó OECD irányelvekkel összhangban a kisvállalkozásnak nem minosülő adófizetők egy meghatározott formátumú nyilvántartás elkészítésével kötelesek hatékony segítséget nyújtani az APEH munkatársainak a transzferárak ellenőrzésében. A transzferár nyilvántartás nemcsak formai szempontból lényeges (utalva a 2 millió Ft-os mulasztási bírságra), hanem tartalmi szempontból is. Az adóhatóság már kiemelten vizsgálja a kapcsolt viszonyban alkalmazott árakat. Ha a kapcsolt árakat nem tartja megfelelő szokásos piaci árnak, adóhiányt állapít meg a társasági adóban, a különadóban, valamint az áfa és a helyi adók területén is.
A kérdéskörben 2010. március 18-én csütörtökön Transzferár szabályozás - Jogszabályi változások, dokumentáció, ellenőrzés címmel (Helyszín: Hotel Mercure Buda****)
Előadó(k): Dr. Kövesdy Attila vezető partner Deloitte Zrt., Szedő Judit menedzser Deloitte Zrt., Dr. Boros Richárd főosztályvezető APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
A transzferár szabályozást annak érdekében vezették be, hogy megakadályozzák a jövedelem átcsoportosítást az egyes cégcsoportokon belül. A magyar szabályozásban először 1992-ben jelent meg a transzferár. Az OECD-hez történő csatlakozás után Magyarország elfogadta az OECD Transzferár Irányelveit, melyek rendelkezései ma is irányadóak az elszámoló árazás területén. Az OECD transzferár irányelvei szerint a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat oly módon kell meghatározni, mintha független felek lennének, így az un. szokásos piaci árat kell alkalmazni az egymás közötti tranzakcióikban is. A magyar jogszabályokban a transzferárazással kapcsolatos rendelkezések a társasági adótörvény 18. §-ában illetve 18/2003. PM rendeletben (a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről) találhatóak. A Tao törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül:
Az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik
Az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik.
A külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint külföldi telephelyei
többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;
A rendelet szerint nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést, és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Tao. előírásai szerinti kisvállalkozásnak (Kisvállalkozásnak minősül a Tao törvény és a 2004. évi XXXIV kis és özépvállalkozásokról, és fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint az a vállalkozás, amelynek:
összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)
A részletes szabályok alapján a kisvállalkozáskénti minősítéshez a vállalatcsoport egészét kell minősíteni! Ennek megfelelően elképzelhető, hogy egy Magyarországon egyébként kisvállalkozásnak minősülő leányvállalatnak mégis el kell készítenie a nyilvántartásokat. Az adózót akkor terheli nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásával kötött megállapodás alapján, amennyiben az ügylettel kapcsolatban az adóévben teljesítés történt. A Tao szerint, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak, mint azt független felek tennék összehasonlítható körülmények között, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak módosítani kell az adózás előtti eredményét. A nyilvántartásoknak a 18/2003. PM rendelet 4. §-ban foglalt kötelező tartalmi elemekkel kell elkészülniük. A nyilvántartások tehát egy kötött szerkezetű tanulmányoknak tekinthetőek. A nyilvántartások elkészítése jelentős feladat a vállalkozás életében, több szakmai terület - kontrolling, piaci környezet, szerződések elemzése és az adójog - együttes munkáját feltételezi. Az adózónak a nyilvántartásokat szerződésenként kell elkészítenie. Ha szerződések tárgya, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos akkor a nyilvántartás összevontan is elkészíthető. Az adózó elkészítheti a nyilvántartást egyszerűsítetten is, ha a szerződésben szereplő ügylet szokásos piaci áron áfa nélkül nem haladja meg az 50 millió Ft-ot. A Pénzügyminisztérium álláspontjának megfelelően nem készíthető ilyen egyszerűsített nyilvántartás határozatlan időtartamra létrejött szerződésre tekintettel. Amennyiben az adózó elmulasztja a nyilvántartási kötelezettségét illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségét nyilvántartásonként 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A Cafeteria a MUNKÁLTATÓ által garantált forráskeret, amelyből minden munkavállaló egyénileg,szabadon választhat magának béren felüli természetbeni juttatásokat.
Szemlélet- és eszközváltás:
(Minden Cafeteria juttatás, de nem minden juttatás Cafeteria)
Hagyományos eszköz (munkáltató dönt):
természetbeni javak juttatása
ellátások biztosítása természetben
Új eszköz (munkavállalói döntés):
juttatási keret
választási jog biztosítása
„Szuperbruttó” Adóalap-kiegészítés Szja. tv. 29. § (3) Személyi jövedelemadó-alappá válik a
27%-os, munkáltatót terhelő járulék is (100*1,27 lesz az adóalap)
Biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege
A munkavállalót terhelő járulékok (munkavállalói, nyugdíj, eg. bizt járulék) alapja a „sima bruttó” marad
Adójóváírás Szja tv. 33. §
A számított adót adójóváírás csökkenti
- (az adóévben megszerzett) bér + adóalapkiegészítés összegének 17%-a, de legfeljebb 15.100.- Ft/hó (181.200.-ft/év) feltéve ha az összes jöv. < 3.188.000 Ft/ év
- 3.188.000.- és 4.698.000.- Ft közötti jövedelem esetén a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12%-át meghaladó rész
Kötelező legkisebb bér ( minimálbér)
2010. január 01-től
bruttó 73.500,-Ft/hó
- vetítési alapok szempontjából fontos - Figyelem: mindig erre vetítünk, diplomásnál, szakmunkásnál is! - Ktv. hatálya alatt is ez a vetítési alap.
A béren kívüli juttatások 2010-ben I.
Adómentes bevételek - Számítógép használat biztosítása ingyenesen, vagy kedvezményesen - Munkáltatói (vissza nem térítendő) lakáscélú támogatás - Internet létesítési és előfizetési díj - Tiszta kockázati életbiztosítás
Kedvezményesen adózó juttatások - Meleg étkeztetés - Üdülési csekk juttatása, üdülési szolgáltatás (munkáltató üdülőjében) - Helyi közlekedési bérlet - Iskolakezdési támogatás - Önkéntes nyugdíj-, egészség- és segélypénztári mhj. - Iskolai rendszerű képzés
A béren kívüli juttatások 2010-ben II.
Megszűnik, mint adómentes juttatás - Hideg étel utalvány - Művelődési intézményi szolgáltatás / kultúra utalvány - Csekély értékő ajándék - 2 évnél régebben üzembe helyezett számítógép juttatása
Amirıl nem ír az Szja. törvény, tehát a főszabály szerint adózik (figyelem: Ktv. hatálya alatt eltérés!) - 54 % szja - 27 % tb (az adóval növelt juttatási érték után) - 1,5 % szakképzési hj (Tbj-ben meghatározott alap után)
Ajánló: Jelentős adóváltozások léptek életbe január 1-től. Megváltoztak az adókedvezmények, adómentességek. Az új jogszabályok alapján kell minden cégnek átgondolnia juttatási rendszerét. Konferenciánk célja megkönnyíteni a gazdasági szakemberek munkáját, hatékony, gyakorlati segítséget nyújtani abban, hogy egy jól működő rendszert tudjanak kiépíteni.
Témakörök: Adókedvezmények megszűnése, átmenetek ▪ Az adómentes juttatások köre ▪ Adóterhet nem viselő járandóság ▪ Teljes egészében adóköteles juttatás ▪ Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás ▪ A reprezentáció új megítélése ▪ Jövedelem ▪ Osztalék ▪ Kivét-kiegészítés, közreműködői díj kiegészítés ▪ Költségelszámolási módok ▪ Hivatali, üzleti út, kiküldetés, kirendelés, külszolgálat ▪ Utazási költségek és szállásdíj ▪ Napidíjak utáni adókötelezettség ▪ A saját tulajdonú gépjármű üzleti, hivatali célú használata ▪ Üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg ▪ A cégautó magáncélú használatára tekintettel juttatott jövedelem ▪ Cafeteria – a tudatos és hatékony ösztönzés és kompenzáció eszköze ▪ A cafeteria alapítás főbb szakaszai ▪ Szabályozás: milyen alapokra építünk? ▪ A szabályzat fő tartalmi elemei ▪ A hatóságok által megkövetelt nyilatkozatok, adatlapok ▪ Konzultáció
A gazdasági válság hatására a cégek egymás közötti késedelmes fizetése, nem fizetése gyakori jelenség. Így az év elején minden vállalkozás felméri előző évi kintlévőségeit és megpróbálja rövid idő alatt, hatékonyan behajtani. Előadóink mind a jogszabályi, mind a gyakorlati lehetőségeket körbejárva adnak tippeket, tanácsot, hogy hogyan előzhetjük meg az ilyen helyzeteket, illetve, ha már erre nincs mód, hogyan juthatunk a pénzünkhöz bírósági eljárás nélkül.
Témakörök: Hogyan és milyen jogi eszközöket vethetünk be, a követelésünk bebiztosítására? ▪ Milyen jogi eszközökkel tudjuk gyorsítani a kintlévőségeink behajtását? ▪ Hogyan kell lépnünk, ha adósunk ellen felszámolási eljárás indul? ▪ Az adós megszűnése esetén mit tehetünk? ▪ Zálogjog, óvadék, kezesség, akkreditív ▪ A váltó mint ritka de hatékony szerződéses biztosíték ▪ Bíróságon kívüli eljárási lehetőségek ▪ Bírósági peres és nemperes eljárások ▪ Jogvédelmi lehetőségek ▪ Külföldi határozatok végrehajtása ▪ Kintlévőség keletkezése, megelőzése ▪ Követelésbehajtás adminisztratív feltételei – gyakorlati esettanulmányok ▪ Követelésbehajtás gyakorlati módszertana ▪ Teljes számlamenedzsment – a követelésbehajtás új dimenziója ▪ Követeléskezelési lehetőségek külső megbízással : eseti behajtás, kiszervezés, hitelbiztosítás ▪ Körbetartozások ▪ Konzultáció
Dátum, időpont: 2010.02.04. (csütörtök), regisztráció 9 órától! Helyszín:Hunguest Hotel Platánus*** Előadó(k):Fekete Balázs vezető szakértőGS1 Magyarország Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt.
RÉSZTVEVŐINK „KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2010.” C. KÖNYVET KAPNAK AJÁNDÉKBA!
A VPOP folyamatos ellenőrzései kapcsán egyre több cég számára válik világossá, hogy ők is a termékdíj kötelezettek körébe tartoznak. Rendezvényünk azoknak a cégeknek szól, akik csak most kezdtek foglalkozni a termékdíj témájával, illetve azoknak a munkatársaknak, akiknek a cége már korábban is készített bevallást, de ők maguk csak most kezdenek foglalkozni ezzel a területtel.
Témakörök:Mi is az a termékdíj ▪ Kik a kötelezettek ▪ Kinek kell bevallást készíteni ▪ Kinek kell benyújtani a bevallást ▪ A bevallás készítése lépésről lépésre ▪ Elektronikus bevallás - ügyfélkapu használata ▪ Azonosítók ▪ A kódok használata ▪ Csomagolás, kereskedelmi csomagolás és a díjtételek ▪ A hulladékkezelés és a termékdíj kapcsolata ▪ Kérelmek, mentességek, visszaigénylési lehetőségek ▪ Gyakorlati példák ▪ Változások 2010-ben ▪ Konzultáció
2009. szeptember 1-étől a gyermekek védelembe vételéhez kapcsolódóan a védelembe vételről döntő jegyző számára biztosításra kerül az a jogkör, hogy a családi pótlék részbeni természetben való nyújtását elrendelje. A természetben nyújtott arány legfeljebb a védelembe vett gyermek után nyújtott családi pótlék 50 %-a lehet. A családi pótlék feletti rendelkezési jog ilyen jellegű felfüggesztése határozott időre, egy évre szólhat, indokolt esetben azonban ismételten elrendelhető. A családi pótlék részben természetbeni formában nyújtása esetén a kincstár az ellátásnak a jegyzői határozatban meghatározott részét a korlátozást elrendelő önkormányzat részére nyitott családtámogatási számlára utalja át. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának fennállásáról az oktatási hivatal fog adatot szolgáltatni a Kincstár részére. Amennyiben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállása nem lesz igazolt, a Kincstár az igénylő figyelmét hívja fel a tanulói jogviszony igazolására. Ha az iskola látogatása ilyen módon sem igazolható a családi pótlék folyósítása megszüntetésre kerül. A következők szerint változik az anyasági támogatásra jogosultság feltétele: Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően - az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; - az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; - a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.
A KET jövőbeni szabályaival összhangban módosításra került a jogalap nélkül kifizetett ellátásokra vonatkozó törvény. E szerint az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 22 munkanapon belül határozatban kötelezték. A nagyobb társadalmi igazságosság érdekében a kétkeresős családokban a szülők fele-fele arányban vallják majd be a családi pótlékot, vagyis nem éri majd meg a kisebb keresetű szülő nevére átíratni azt. Az „egykeresős” családokban pedig a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani. A vonatkozó törvény így szól: A családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársa, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársa az adóbevallásában feltünteti házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét). E rendelkezést munkáltatói adómegállapítás esetében is alkalmazni kell. Családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem - a családok támogatásáról szóló törvény szerint jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék, - a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlékra egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél - fentiektől eltérően - 50 százalék. A családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint - saját jogon jogosultként kapott támogatás; - tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék; - vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás; - gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás; - szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás.
Szintén – a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan – szigorodik a gyermekgondozási díjra jogosultság. 2010. április 30-át követő szülések esetén gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díjigénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt; - a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 365napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. A jogszabály alkalmazásánál továbbra is szülőnek kell tekinteni - a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt; - a szülővel együtt élő házastársat; - azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; - a gyámot. A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges 365 naptári napi időbe – a biztosítási időkön túl – be kell számítani a biztosítás megszűnését követő időre passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az időtartamát, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának idejét, továbbá a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot. Mint látjuk a hosszabb biztosítási idő megszerzéséhez, az új feltételekhez való alkalmazkodásra megfelelő felkészülési idő áll rendelkezésre, hiszen a jogszabály csak azokra vonatkozik, akik a törvény kihirdetése után fogantak meg, azaz szüleik az új feltételeket ismerhették. A tanulók kedvezménye – bár szigorodott – továbbra is megmaradt, így esetükben is jobban érvényesül a biztosítási elv. A gyermekgondozási díj mértéke nem változik a maximálisan megállapítható összege a jövőben is igazodik a mindenkori minimálbérhez, az ellátás legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2009. évi felső határa havi bruttó 100.100 forint. Változik azonban a gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár.
Például: - amennyiben az igénylő rendelkezik két éven belül 300 nap biztosítási idővel sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult, gyermeke két éves koráig gyermekgondozási segélyt vehet igénybe. - amennyiben az igénylő két éven belül 365 nap biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően 365 napig gyermekgondozási díjra. - amennyiben az igénylő két éven belül 500 nap biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően 500 napig gyermekgondozási díjra. - amennyiben az igénylő két éven belül 600 nap biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően gyermeke két éves koráig gyermekgondozási díjra.
Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra ismételten jogosult személy a jogosultság megszerzésekor, vagy az azt megelőző két éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a következő gyermek után járó gyermekgondozási díj időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj időtartamánál. Az újabb gyermek után járó gyermekgondozási díjidőtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével. Például: - Az igénylő két éven belül 500 nap biztosítási idővel rendelkezett és a gyermekgondozási díj folyósításának 412. napján, biztosítottként ismét szül. Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően 500 napig gyermekgondozási díjra. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár, természetesen a jogosultság időtartamára vonatkozó szabály szem előtt tartásával.
A gyermekgondozási díj összegének a kiszámítása a következők szerint alakul: A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)- (5) bekezdése szerint kell megállapítani, azaz - elsősorban az irányadó időszakra járó tényleges legalább 180 naptári napi rendszeres és az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem alapján kell az ellátást megállapítani, (T.48.§-a (2)-(3) bekezdés) - ha az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető, legalább 180 naptári napi jövedelem, akkor a minimálbér alapulvételével lehet a gyermekgondozási díj összegét kiszámítani, (T.48.§-a (4) bekezdés) - a gyermekgondozási díj összegének a megállapításánál alkalmazni kell a jövőben a kedvezményszabályt, azaz, ha azért nincs az igénylőnek 180 naptári napi tényleges keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, akkor az előző ellátás alapját képező jövedelem alapján kell az újabb ellátás összegét megállapítani, (T.48.§-a (5) bekezdése), természetesen a maximumra vonatkozó szabályt szem előtt tartva. A 48.§ (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. A módosított szabály szerint, a jövőben felül vizsgálni és az emelkedő minimálbérnek megfelelően átszámítani csak azokat a díjakat lehet, amelyek tényleges 180 naptári napi kereset alapján kerültek megállapításra.
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a mindenkori minimálbér szerint korrigált díj összegével. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásait és a gyermekgondozási támogatásokat érintő változásokról
Betegszabadságra vonatkozó jogszabály módosítása: Eddig is és a jövőben is a Munkatörvénykönyve szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A betegszabadság időtartama nem változik, továbbra is 15 munkanap, a módosított jogszabály szerint azonban a 2009. július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság időtartamára fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken.
2009. május 11-én az Országgyűlés többek között az adó, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló és a nyugdíjtörvény módosításáról döntött. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők:
Táppénz folyósításának időtartama:
Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban - a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, - 2009. július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át. A módosítást követően tehát az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken.
Táppénz mértéke:
A táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabály nem módosul, mértéke azonban igen. 2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz mértéke folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, amennyiben ennél rövidebb a biztosítási idő vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi bruttó összege 9 533,33 forintot nem haladhatja meg. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás bruttó naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.
Méltányossági ellátások
Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból csak akkor engedélyezheti a terhességigyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően – összhangban a „passzív” táppénz folyósításának időtartamával – az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt. A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz a törvényben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg - terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42.§ (3) bekezdés szerinti összeget, azaz az ellátást legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével lehet megállapítani. Amennyiben a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, úgy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni, - gyermekgondozási díj esetén a 42/D. (3) bekezdése szerinti összeget, azaz az ellátást, legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével lehet megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni, - a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48.§ (8) bekezdés szerinti összeget, tehát az engedélyezetett naptári napi táppénz összege a 9 533,33 forintnál magasabb nem lehet, - a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a 3 575 forint lehet. Nem változott az eseti segélyezésre vonatkozó szabály, mely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.
Üzemi balesetet fogalma:
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Úti baleseti táppénz mértékének megállapítása:
A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti. E szerint – a 2009. december 31-ét követően bekövetkezet balesetek esetén – a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.
Terhességi-gyermekágyi segély
Szigorodnak a terhességi gyermekágyi segélyre jogosultság feltételei. 2010. április 30-át követően bekövetkezett szülések esetén a jogosultság szabályai a következők: Terhességi gyermekágyi segély annak jár, - aki a szülést megelőző (örökbefogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül 365 naptári napon át biztosított volt, és - a biztosítás - tartama alatt, vagy az annak megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy - megszűnését követő negyvenkét napon túl, a táppénz vagy a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 naptári napi időbe – a biztosítási időkön túl – be kell számítani a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának idejét, továbbá a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot. Fontos azonban tudni, hogy nem változott a terhességi–gyermekágyi segély mértéke – az továbbra is 70 százalék –, illetve összegének kiszámítása. A táppénz szabályoknál ismertetett maximum ellátási összeg a terhességi-gyermekágyi segélyre nem vonatkozik, annak összege nem került korlátozásra.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
Az Eho. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ab) a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározotttevékenység piaci értéke tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott társadalombiztosítási járulék alapját meghaladó része, b) külön adózó jövedelmek közül ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem, bc) az egyösszegű járadékmegváltások, bd) a kisösszegű kifizetések után. A 11 százalékos mértéket a 27 százalékos kulcs váltja fel. Az összevont adóalap bővül, hiszen az önálló, nem önálló tevékenységből származó valamint az egyéb jövedelem mellett ide tartozik majd átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, valamint az adóalap növelő összeg. Adóalap növelő összeg a Tbj. szerinti társadalombiztosítási járulék mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg, amit az Szja tv. összevontan adóalap-kiegészítésnek nevez. Az adóalap kiegészítés nem jövedelme a magánszemélynek, ily módon a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak sem alapja. Új elemként jelenik meg az Szja tv-ben a kivét kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítés fogalma. A vállalkozói jövedelemadózás szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében továbbra is önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét. Amennyiben a vállalkozói kivét nulla, vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivétkiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet. Az egyéni vállalkozó a kivét- kiegészítést – a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve – adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg. Az Szja tv. rendelkezése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Az egyéni és társas vállalkozói kör esetében is érvényesül az a főszabály, hogy amely jövedelmek után társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség van, azt az egészségügyi hozzájárulás alapjaként nem kell számba venni.
(2) Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén az (1) bekezdés ab) alpontja alkalmazásakor járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani. Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
Az Eho. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, a Tbj. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójában kimutatott mérleg szerinti eredménynek a tevékenységében személyesen közreműködő tag részesedésére jutó azon része után, amelyet a számviteli törvény előírásai alapján osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a Tbj.-ben meghatározott tevékenység piaci értékének azon része után, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott társadalombiztosítási járulékalap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulásalap együttes összegét.
Ezt a rendelkezést a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni. E bekezdés szövegében további módosítás várható.
Az Eho. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulásfizetés történt. (1) Az Eho. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:) d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
Az Eho. 5. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:) e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás, után.
Ezek a jövedelmek a 2009. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint is mentesek voltak a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól.
Az Eho. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza.
Hatályát veszti az Eho. 4. § (5) bekezdése (ha a figyelembe vett és az igazolt költség közötti differencia meghaladja az adóelőleg számításánál figyelembe vett költség 5 %-át, 11 százalék eho-t kell fizetni).
2010. január 1-jétől megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Átmeneti rendelkezés: Az Eho.-t módosító rendelkezéseket a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.
Az elmúlt évi jogszabály módosításnál kihirdetett módosítások 2010. január 1- jétől Hatályát veszti az Eho. 3 §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében a „ bevallási kötelezettség alá tartozó” szövegrész.
A 2009. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a magánszemélyt az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelme, értékpapír-kölcsönzésből megszerzett jövedelme, osztalékjövedelme, árfolyamnyereségből származó jövedelme és ingatlan bérbeadásból származó jövedelmével – a törvényben előírt egyéb feltételek teljesülése esetében – akkor terheli 14 százalék egészségügyi hozzájárulás, ha az említett jövedelmekkel összefüggésben bevallási kötelezettség is felmerül.
Ez az előírás az Szja tv. rendelkezéseivel nem minden esetben van összhangban. Az Szja tv. 11. § (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani: a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, b) az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik, c) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot, d) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta, e) a b)-d) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta, f) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet), g) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. Ezekben az esetekben a magánszemély bevallási kötelezettség hiányában egészségügyi hozzájárulás fizetésére sem kötelezett. A hatályon kívül helyezett szövegrész eredményeként megszűnik ez az ellentmondás. Ennek a szabálynak a módosításával függ össze az Eho tv. 11/A. § (4) bekezdésének módosítása is. Az Eho. 11/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.”
Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A pénztártag tagsági jogviszonya) j) e törvény 123. §-ának (15) bekezdése szerinti visszalépéssel, a visszalépés napjával (szűnik meg.) Az Mpt. 123. §-a a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki: (15) A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december 31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben a) önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és b) 2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte. (16) A (15) bekezdésben meghatározott pénztártagot a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatja őt a magán-nyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól. Az Mpt. 24. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki: (10) A 23. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési szándékát a pénztártagnak annak a magánnyugdíjpénztárnak kell bejelentenie, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A kérelem elbírálása során a 123. § (15) bekezdésében meghatározott visszalépés feltételeit kell vizsgálni. A tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszalépő tagok tagdíj-kiegészítéssel csökkentett - a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a pénztár a (11) bekezdésben foglaltak szerint átadja a Magyar Államnak. (11) A pénztár a (10) bekezdésben meghatározott követelés értékét a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (a továbbiakban: állampapír) és pénzben teljesíti. A követelésnek legalább a visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell teljesíteni az Államadósság Kezelő Központ Zrt. értékpapírszámlájára. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
A Pftv. 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [4/A. § (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:] b) a munkaadói járulék és a társadalombiztosítás ellátásaira és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett - a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 százalékának, - második évében 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség. A Pftv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [5. § (1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:] b) a munkaadói járulék és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett - a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 százalékának, - második évében 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. A Pftv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [7. § (1) Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén - amennyiben a 8. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn - a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:] b) A foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
Átmeneti rendelkezések
A Pftv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének napját megelőzően kiváltott START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén is alkalmazni kell a foglalkoztatásnak a törvény hatálybalépését követő időtartamára.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
A Tbj. 11. §-a a következő c) ponttal egészül ki: [A biztosítás nem terjed ki:] c) az európai parlamenti képviselőre. Annak a képviselőnek a társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire, aki az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 6. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatot tesz, a képviselői tevékenység teljes időtartamára a Tbj. biztosítottakra vonatkozó rendelkezései irányadók. Ebben az esetben a tiszteletdíja után nyugdíjjárulékot fizető képviselő a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíjat a magánnyugdíjpénztárnak teljesíti.
A Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésének új tartalma: A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, - a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, - az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből - a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 - százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék. A Tbj 19. § (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.ű
A Tbj. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.” A vázoltak szerint az a Tbj. szerint belföldinek minősülő személy, aki nem rendelkezik legalább egy éve belföldi lakcímmel, biztosítási kötelezettség vagy egyéb jogcímen fennálló jogosultság hiányában nem rendezheti az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel. Lásd következő bekezdést!
A Tbj. 34. §-ának (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (10) A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. (11) Az előző bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege: a) nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka, b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka. Az a magánszemély, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem kötelezett (pl. nincs 1 éve bejelentett lakóhelye a Magyar Köztársaság területén) az egészségbiztosítási szervvel megállapodást köthet egészségügyi szolgáltatások fizetésére.
Átmeneti rendelkezések
A Tbj.-t módosító rendelkezéseket - a 19. § (1) bekezdésére vonatkozó kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
Szja, tb., járulék 2010. - Országos Adókonferencia
Tematika: Adóalap-számítás változása (szuperbruttósítás) ▪ Az adótábla sávhatárainak változása ▪ Adóelőleg szabályainak változása ▪ Családi pótlék ▪ Anyasági támogatás ▪ Az átalányadózás választhatósága ▪ Önkéntes biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás ▪ Összevont adóalap ▪ Adójóváírás, adókedvezmények ▪ Megszűnő adókedvezmények és az ehhez kapcsolódó átmeneti szabályok ▪ Társas vállalkozó jövedelme ▪ Tőkejövedelmek változása ▪ Egyéni vállalkozókat érintő változások ▪ Adóterhet nem viselő járandóságok ▪ Napidíj ▪ Költségtérítés jellegű bevételek ▪ Kedvezményesen adózó juttatások ▪ A munkaadói járulék sorsa ▪ A munkavállalói és a vállalkozói járulék sorsa ▪ Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék valamint a nyugdíjjárulék ▪ Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok ▪ EHO ▪ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosítása ▪ Betegszabadságra vonatkozó jogszabály módosítása ▪ Táppénz ▪ Üzemi baleset ▪ Terhességi-gyermekágyi segély ▪ Gyermekgondozási díj ▪ Konzultáció
A 2009-es évben nem csak évközi változásokat tartalmazó adótörvény került kihirdetésre, hanem a parlamenti képviselők megszavazták már a 2010-ben hatályba lépő változásokat is. A következőkben a 2009. július 8-án kihirdetett 2009.évi LXXVII. törvényben, valamint a 2009. november 16-án kihirdetett 2009.évi CXVI. törvényben meghatározott legfontosabb változásokra kívánom a figyelmet ráirányítani. A 2010-es progresszív adótábla? 0 – 5 millió forintig 17 százalék 5 millió forint felett 850 ezer és a feletti rész 32 százaléka.
Az összevont adóalapot érintő változások
2010. január 1-jétől az összevont adóalap része az önálló, nem önálló és az egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, továbbá az adóalapkiegészítés is. Az adóalap-kiegészítő összeg egyenlő az összevont adóalapba tartozó jövedelem – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével – a Tbj. szerinti általános mértékkel számított társadalombiztosítási járulékkal (ez 2010-ben 27 százalék), biztosítási kötelezettség hiányában pedig az eho tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után az általános mértékkel (2010-ben 27 százalék) megállapított összeg. Az adóalap-kiegészítés összegét az adóelőlegnél figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell figyelembe venni. Itt kell megemlíteni az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítést. E bevezetésre kerülő új intézmények lényege, hogy akkor kerül sor az alkalmazásukra, ha a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A részletes szabályokat az szja-törvény 16. és 25. §-ai tartalmazzák, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a 3. § 86. pontja tartalmazza. A tevékenységre jellemző kereset nagyságának meghatározásához az szja-törvény 3. § 9. pontjában található piaci ár fogalmának újonnan beiktatott e) alpontja nyújt segítséget.
Adójóváírás 2010-ben
A 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítés 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (éves szinten181 200 forint) akkor, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot (jogosultsági határ). A jogosultsági hónap fogalma nem változik. Abban az esetben, ha a magánszemély összes jövedelme 3 millió 188 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió 698 ezer forintnál, akkor a magánszemélyt csökkentett összegben illeti meg az adójóváírás. A csökkentett összegű adójóváírás úgy határozható meg, hogy a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 12 százalékával.
• Külföldi szervezet - Fogalma Olyan külföldi vagy külföldi illetőségű, amelynek illetősége szerinti állammal nincs egyezménye Magyarországnak - Adóalapja kamat – számvitel-kivételek jogdíj- Tao fogalom szolgáltatás tételesen megnevezett - Adómérték- 30 % - Adókötelezettség teljesítése (Art. 4. Mell) kifizető levonja, nem pénzbelinél kifizető megfizeti
Ingatlannal rendelkező társaság tagja
• Fogalom : az a külföldi befektető, amely olyan adózóban rendelkezik részesedéssel az adóévben legalább egy napig, amely adózó mérlegfordulónapi eszközein belül piaci értéken az ingatlanok aránya >75 %, adózó és a kapcsolt vállalkozásai (csoport) mérlegfordulónapi eszközein belül piaci értéken együtt az ingatlanok aránya > 75 %,- tájékoztatás a naptári év (először 2011) július 31-éig Kivétel, - ha az adózó részvényeit elismert tőzsdén jegyzik vagy , ha a csoport tagjai közül egyiknek a külföldi tagja sem idegenített el részesedést a megelőző naptári évben.
Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja
• A részesedés - Elidegenítésekor az árfolyamnyereség - Kivonásakor a szerzési értéken és a szerzéshez, tartáshoz kapcsoló költségeken felül kapott pozitív összeg Elidegenítés- értékesítés, apport, térítés nélküli átadás Ellenérték – szerződés szerint, kapcsolt vállalkozások között és ellenérték nélküli átadásnál a szokásos piaci ár Adómérték 19 %
Egyéni cég
- Egyéni cég kötelezettsége az egyéni vállalkozó által érvényesített kedvezmények miatt (kisvállalkozói adóalap és adókedvezmény, létszámnövelési kedvezmény, fejlesztési tartalék, 10 % adómérték), - Egyéni vállalkozó elhatárolt veszteségének leírása. • Az egyéni cég a 1 0 %-os adómérték alkalmazása szempontjából jogelőd nélkül alakult adózó
Ellenőrzött külföldi társaság
• Fogalom: külföldi személy, külföldi illetőségű (együtt külföldi társaság), ha • a külföldi társaság vagy kapcsolt vállalkozása részesedését nem fogalmazzák elismert tőzsdén - belföldi magánszemély közvetlenül vagy közvetve a külföldi társaság adóévének több, mint felében legalább 10 % részesedéssel rendelkezik vagy a külföldi társaság bevételének többsége magyarországi forrásból származik - Fizetett (fizetendő adó)/adóalap < 12,67 %, - Negatív adóalap miatt nem fizet adót, bár nyeresége pozitív - Nulla vagy negatív adóalap esetén a székhely/illetőség szerinti államban előírt adómérték < 12,67 % - EU és OECD tagállamban, egyezményes államban, ha ott nincs valódi gazdasági jelenléte a külföldi társaságnak - Valódi gazdasági jelenlét – a külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozása együtt eszközeivel, munkaviszonyban álló foglalkoztatottal termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői és kereskedelmi tevékenységből elért bevétel/összes bevétel >50 %
Ellenőrzött külföldi társaság II.
• Adókötelezettség az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés alapján - Fel nem osztott nyereség részesedésre jutó része, ha nincs az adózónak közvetve sem olyan magánszemély tagja, aki tényleges tulajdonosnak minősül és közvetlen részesedése (szavazati joga, meghatározó befolyása) van ellenőrzött külföldi társaságban - Kapott osztalék és a kivont részesedésen elért nyereség nem csökkenti az adóalapot, ha az adózó közvetlen részesdése kisebb mint 25 %, részesedése közvetett az ellenőrzött külföldi társaságban vagy közvetve sem tagja olyan magánszemély, aki tényleges tulajdonosnak minősül - Csökkentő tétel (a növelés mértékéig) a kapott osztalék és a kivont részesedés árfolyamnyeresége annál aki a fel nem osztott eredmény alapján adózott.
Társasági adóalap csökkentés
• Megszűnő csökkentő tételek - Környezetvédelmi céltartalék - Tőkepiaci ügylet nyereségének fele - Üvegházhatású gázok kibocsátási egységének forgalmazásán elért nyerség fele - Kapcsolt vállalkozások közötti kamat fizetett kamatot meghaladó részének fele - Képzőművészeti alkotás beszerzése –átmenettel - Kapott támogatás –átmenettel - Kkv-k szabadalom és oltalom megszerzési költsége - Kkv-ben szerzett részesedés elidegenítéskori árfolyamnyereség-átmenettel - Helyi iparűzési adó
Társasági adóalap csökkentés II.
• Átmenet a megszűnő és más kedvezményekhez - Képzőművészeti alkotás beszerzési értékének 20 %-a leírható, ha a szerzés 2009. dec 31.-éig megtörtént és az adózó a 20 %-os leírást választotta - Kapott támogatás időbeli elhatárolásának megszüntetése miatt elszámolt bevétel csökkentő tétel utoljára abban az adóévben , amelynek utolsó napja 2012. - Kkv-ban lévő részesedés eladásakor elért árfolyamnyereség csökkentő tétel, ha az átruházás napja legkésőbb 2014. dec 31. - A fejlesztési tartalék összege 4 adóév helyett 6 adóév alatt fordítható beruházásra jogkövetkezmény nélkül
Társasági adóalap csökkentés III.
• Új/változó csökkentő tételek - Bejelentett részesedés –fogalom változás 30 % részesedés bejelentését követően minden részesedésszerzés bejelenthető Követelés értékvesztés Behajthatatlannak minősülő az egy éven túl lejárt részesedés 20 %-a- 2009 is Átruházás, kiegyenlítés, beszámítás esetén az ellenérték a nyilvántartott értékvesztésig csökkentő tétel- 2009-re is
Társasági adóalap csökkentés IV.
Új/váltózó adóalap-csökkentő tétel - Tulajdonosi részesedésre visszaírt – korábban növelő tétel – értékvesztés csökkentő tétel-2009-re - Műemlék épület, építmény felújítása - Támogatás, kiemelkedően közhasznú célra vagy tartós adományozás szerződés alapján kiemelkedően közhasznú célra támogatás 50 %-a, legfeljebb az adózás előtti nyereség (igazolással) tartós adományozási szerződéssel a támogatás 20 %-a , legfeljebb az adózás előtti nyereség (igazolással) - K+F közvetlen költség saját K+F tevékenység alapján vonható le - Képzés költsége (és a közteher) feltétel nélkül elismert költség
Társasági adóalap növelés
• Megszűnő növelő tételek - Kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat kapott kamatot meghaladó részének fele - Adott támogatás, átvállalt tartozás, térítés nélküli eszközátadás - A pénzügyi vállalkozás által pénzügyi szolgáltatáshoz elszámolt értékvesztés-2009-re - Alultőkésítés a pénzügyi vállalkozásnál azonosan a hitelintézettel-2009-re
Társasági adóalap növelés II.
Új/változó növelő tételek - Ismételt kedvezményezett átalakulás, és kedvezményezett részesedéscsere esetén a korábbi átalakuláskor szerzett részesedés kezelése - Hitelezési veszteség miatti ráfordítás kapcsolt, vállalkozás (ide nem értve a magánszemélyt) adós kötelezettségének elengedésekor, - Reprezentáció és üzleti ajándék - Adott támogatás stb. nem a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ha nem egyezményes államban illetőséggel bírónak, ellenőrzött külfödli társasággnak, veszteséges vállalkozásnak adják Átmenet - Pénzügyi intézmény a korábbi követelés értékvesztést 5 adóév alatt érvényesítheti levonásként egyenlő részletekben
Veszteségelhatárolás
2009. Adóévre is alkalmazandó előírások • Elhatárolás feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezzen. • Megszűnik az adóhatósági engedély • Hitelintézet is elhatárolhatja a veszteséget.
Szokásos piaci ár
• Kapcsolt vállalkozás fogalom változása az adózó és külföldi telephely is kapcsolt a közeli hozzátartozókat akkor is egy személynek kell tekinteni, ha külön-külön rendelkeznek többségi befolyással az adózókban - Adózás előtti eredmény módosítás alapításkor is (átalakulással történő alapítást kivéve) alkalmazni kell a többségi befolyt szerzővel kapcsolatban a külföldi vállalkozó és telephelye az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletre is alkalmazni kell
Adómérték, adókedvezmény
• Adómérték 19 %, • 10 %-os adókulcs alkalmazás feltétele adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és a megelőző adóévben eléri a jövedelem minimumot
Fejlesztési adókedvezmény
Kkv számára beruházási feltétel jelenértéken legalább 500 milllió Ft
létszám: kisvállalkozás 20 fő, középvállalkozás 50 fő bérköltség: kisvállalkozás ötvenszeres,
középvállalkozás százszoros Létszám, bérnövelés bázisaként választható a beruházás kezdést megelőző 3 adóév átlaga. Munkahelyteremtő beruházás külön létszámfeltételének megszűnése • Átmenet: • 2009-2010 létszám, bér feltétel nem teljesítés, • Pótlékmentes visszafizetés 3 adóévben • bázis 3 adóévi átlag, ha 2008. okt 1. előtt kezdték a beruházást és 2009-2010-ben van az üzembe helyezés
Adókedvezmény előadó-művészeti szervezetnek adott támogatás után
• Előadó-művészeti szervezet – nyilvántartásba vett színház, balett, zenekar, bábegyüttes • Támogatási igazolás alapján - 2009-ben nem növeli az adóalapot - 2009-től (nov. 12) adókedvezmény - Igazolás a szervezet jegybevételének 80 %-áig
Kettős adóztatás elkerülése
• Adóalapot növel a külföldről származó osztalékból levont adó. - A külföldről kapott kamatnál a kettős adóztatás mentességgel kerülhető el, a jövedelmet viszont a kapott kamat 75 %-a alapján kell meghatározni.
Ajánló: Szigorodtak a szakképzési hozzájárulás felhasználásának feltételei, módosult az elszámolható költségek köre, valamint közeledik a 2010. február 25-i adatszolgáltatási kötelezettség is! Az elszámolással foglalkozó szakemberek számára elengedhetetlen, hogy megismerjék a 2009-ben életbe lépett változásokat, szabályokat, valamint időben felkészüljenek a kötelező adatszolgáltatásra.
Témakörök: A szakképzési hozzájárulás a 2009. évi változások tükrében ▪ Megváltozott felhasználási lehetőségek és feltételek a saját dolgozók képzésében ▪ Az új szabályok alkalmazása ▪ Milyen képzés számolható el és milyen nagyságrendben ▪ Felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés, munkáltatói kötelezés ▪ A képzések dokumentálása ▪ A képzési dosszié tartalma ▪ Határidők változása az adatszolgáltatásban ▪ Ellenőrzés ▪ Gyakorlati példák ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt;
Ajánló: 2010. január 1-jétől a közbeszerzési törvény újabb fontos módosításai lépnek hatályba, nem halogatható tovább az e szabályokkal való megismerkedés. A rendezvény biztosítja a felkészülés lehetőségét, és naprakész információkkal szolgál a 2009-es problémákról és tapasztalatokról is.
Témakörök: 2010. évi módosítások: átalakuló jogorvoslati szabályok és az elektronikus közbeszerzés ▪ Kötelező előzetes vitarendezés ▪ Meghosszabbodott szerződéskötési moratórium ▪ Automatikus felfüggesztő hatály ▪ Változó jogorvoslati határidők ▪ Közhiteles adatbázisok, elektronikus dokumentumok ▪ A 2009-ben hatályba lépett módosítások alkalmazási kérdései: Az új egyszerű eljárás részletszabályai ▪ A kizáró okok igazolásának gyakorlati kérdései ▪ A többszörös megjelenésre vonatkozó rendelkezések ▪ Az erőforrás-szervezetekre vonatkozó előírások ▪ A módosított hiánypótlási szabályok alkalmazása ▪ Az eltiltott ajánlattevők listája ▪ A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra vonatkozó szabályok alkalmazási kérdései ▪ Az eljárás eredménytelenségének új szabályai: mikor kötelező az eljárást eredménytelenné nyilvánítani ▪ A tárgyalások szabályainak módosulása ▪ A kötelező részajánlattételi szabály alkalmazása ▪ Az új közzétételi szabályok alkalmazása a gyakorlatban ▪ PPP-beszerzések és projekttársaságok ▪ Közbeszerzés számokban 2009 ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt;
Előadó(k):Bartos Gyula kiemelt főoktatóVPOP, Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes KVVM, Fekete Balázs vezető szakértő GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.
Ajánló: Rendezvényünkön a törvényalkotás és a végrehajtás szakemberei, valamint környezetvédelmi termékdíj szakértőnk részletesen ismertetik a 2010. január 1-vel életbe lépő új környezetvédelmi termékdíj törvényt!
Témakörök: 2010. január 1-től életbe lépő változások: adminisztráció, fizetési kötelezettség, kötelezettek köre, azonosítószámok, kódok, termékdíj köteles termékek, termékkörök, csomagolás, kereskedelmi csomagolás ▪ Kis mennyiségű csomagolás, bejelentkezés, befizetés ▪ 2010 termékdíj és hulladékgazdálkodás ▪ GS1 alapelvei, jelentése, együttműködési területek ▪ Azonosítószámok, kódok, bevallás, kérelem ▪ Nyilvántartási kötelezettség gyakorlati példákon keresztül ▪ Számlán vagy a számlamellékletben való feltüntetés a gyakorlatban ▪ Ellenőrzési területek, ellenőrzési tartalom, ellenőrzési szempontok, leggyakoribb problémák ▪ Ellenőrzések típusai ▪ Jogkövetkezmények: termékdíj kiszabás, termékdíj bírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék ▪ Havi nyilvántartás, bevallás, előnyök, hátrányok ▪ Bevallási határidőkkel kapcsolatos problémák, megoldásuk ▪ Termékdíj fizetéssel kapcsolatos problémák, megoldásuk ▪ Elektronikus bevallás, felkészülés, kellékei ▪ Ügyfélkapu használata ▪ Hatóság ellenőrzései, tapasztalatok az ügyfél szemével ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 24.900 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények:
Ajánló: Jelentős változásokat hoz jövő év januárjától az Európai Unió áfa-irányelvének átvétele és ennek eredményeképpen átalakul adatszolgáltatási kötelezettség is. Senkit se vezessen a régi jól bevált rutin, ha számlát bocsát ki. Készüljön fel időben a változásokra!
Témakörök: A 2010-től életbe lépő új áfa-csomag ▪ Teljesítési hely szabályainak változása ▪ Ügynöki közvetítés ▪ Ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások ▪ Adószám szerinti adózás megszűnése ▪ Teljesen új fuvarozási szabályok ▪ Bérmunka ▪ Új összesítő nyilatkozat tételi kötelezettség ▪ Új adminisztrációs feladatok ▪ Kulturális,tudományos, oktatási szolgáltatások, rendezvényszervezés ▪ Műszaki, jogi,tanácsadási,telekommunikációs és egyéb immateriális szolgáltatások ▪ Hogyan változik az importszolgáltatás utáni adófizetés időpontja ▪ Levonásra jogosító új bizonylatok, könnyítések ▪ Egyszerűsített számla, gyűjtőszámla, határozott idejű elszámolás ▪ Előlegszámla és bizonylatolása ▪ Árengedmény kezelése ▪ A fordított adózás kapcsán kiállított számla ▪ A számla nyelve, devizás számla, átváltási szabályok ▪ Idegen nyelvű számla kezelése ▪ Számlakorrekciós módozatok ▪ Adóelszámolást nem érintő korrekciók ▪ Az elkésett számla kiállítás szankciói ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt;
Előadó(k):Siklósiné Antal Gyöngyi tanácsos Pénzügyminisztérium, Ácsné Molnár Judit főtanácsos APEH, Dr. Papp Adrienn főosztályvezető-helyettes Pénzügyminisztérium
Új adótábla, adójóváírás ▪ Adóelőleg szabályok változása ▪ Adókedvezmények megszűnése, átmenetek ▪ Adómentes jövedelmek átalakulása, kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás ▪ Kivét-kiegészítés, közreműködői díj kiegészítés ▪ Változások az egyéni vállalkozó adózásában ▪ Megtakarítások ösztönzésével összefüggő változások ▪ Bejelentési szabályok változása az ART-ben ▪ Helyi iparűzési adó az állami adóhatóságnál 2010-től ▪ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásról szóló törvény változásaihoz kapcsolódó Art. szabályok ▪ Változások a havi adó- és járulékbevallásban ▪ A fejlesztési tartalék felhasználásának visszamenőleges meghosszabbítása ▪ Veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetésének megszűnése ▪ A 2010-től megszűnő, valamint új korrekciós tételek ▪ 2010-től új adózók – külföldi szervezet, ingatlannal rendelkező társaság tagja – adóalapjának megállapítása ▪ Off-shore cégtől kapott osztalék; a fel nem osztott nyereség adózása ▪ A különadó megszűnése, a már bevallott előlegek kezelése ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt;
Előadó(k):Dr. Csatári Lászlófőosztályvezető KEKKH, Dr. Hackspacher Andrea főosztályvezető-helyettes KEKKH, Sebes Botond főtanácsos KEKKH, Dr. Pongrácz Tamás főosztályvezetőKEKKH, Dr. Mihály Renáta főosztályvezető-helyettes KEKKH
Ajánló: A folyamatos jogszabályi változások nem kerülik el az okmányirodákat sem. Szakértő előadóink ismertetik a módosításokat, aktualitásokat. Gyakorlati segítséget nyújtanak a napi nehézségek kezelésében, valamint a konzultáció során minden felmerült kérdést megválaszolnak.
Témakörök:2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről ▪ Engedélyezési eljárás helyett bejelentési kötelezettség ▪ Új lehetőség: a vállalkozói tevékenység szünetelése ▪ Új végrehajtási rendeletek ▪ Aktualitások, legutóbbi változások a személyi igazolvány ügyintézésben ▪ Jogszabályváltozás az útlevél igazgatásban ▪ Az ujjnyomatot is tartalmazó útlevél bevezetésének tapasztalatai ▪ Útlevél igazgatással összefüggő egyéb kérdések ▪ Konzultáció
Ajánló:Jelentős adóváltozások lépnek életbe 2010. január 1-től. Megváltoznak az adókedvezmények, adómentességek. Az új jogszabályok alapján kell minden cégnek átgondolnia cafeteria rendszerét, elkészítenie a szükséges dokumentációt. Konferenciánk célja megkönnyíteni a gazdasági szakemberek munkáját, hatékony, gyakorlati segítséget nyújtani abban, hogy egy jól működő rendszert tudjanak kiépíteni.
Témakörök:Cafeteria – a tudatos és hatékony ösztönzés és kompenzáció eszköze ▪ A cafeteria rendszer előnyei ▪ 2010-es változások ▪ A cafeteria logikája – optimalizálás ▪ A juttatási elemek és jellemzőik ▪ Utalványok ▪ Elektronikus Juttatáskártya ▪ Önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári szolgáltatások ▪ „Kígyónak lábsó...”- A hagyományos juttatási rend buktatói ▪ Növeljük a versenyelőnyt cafeteriával! ▪ A cafeteria alapítás főbb szakaszai: tervezés, rendszerépítés, bizonylatolás, visszacsatolás ▪ Szabályozás: milyen alapokra építünk? ▪ A szabályzat fő tartalmi elemei ▪ A hatóságok által megkövetelt nyilatkozatok, adatlapok ▪ Az elmúlt tíz év tapasztalatai: trendek és tanulságok ▪ APEH szakvélemények-állásfoglalások ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt;
Tudta Ön, hogy a munkáltató a jogszabályi feltételek teljesítése esetén munkavállalójával megállapodhat annak korengedményes nyugdíjazásáról? Amennyiben Önnél van olyan munkavállaló, aki 2009. december 31-ig az 57. életévét betölti, de nem tölti be az 59. életévét (nők), illetve 60. életévét (férfiak) és rendelkezik legalább 37 év szolgálati idővel, érdemes átgondolni a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét. A jogszabály értelmében a korengedményes nyugdíjazásról szóló írásos megállapodást legkésőbb 2009. december 31. napjáig kell benyújtani az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, ezért ez egy olyan lehetőség, amit mindenképp most érdemes fontolóra venni. Miért is jó ez Önnek?
Csökkentheti a leépítések számát és az ezzel járó kellemetlenségeket,
Elkerülheti a végkielégítés kifizetését,
A munkavállaló még az Ön alkalmazásában állhat 2010. december végéig.
