A nemrégiben bevezetett könnyítések a fejlesztési adókedvezmények kapcsán, igen vonzóvá tették a KKV-k számára a kedezmény igénybevételét. Érdemes azonban részletekbe menően végignézni a feltételeket, ugyanis a nem megfelelő feltételekkel a vállalkozások a visszafizetést is kockáztatják.

A kis- és középvállalkozások is mind gyakrabban élnek a fejlesztési adókedvezmény lehetőségével a közelmúltban bevezetett könnyítések nyomán, ám az ehhez szükséges feltételek teljesítésében még nem mindig járnak el elég körültekintően, és ezzel a visszafizetést is kockáztatják. Ez a tapasztalata Márkus Csabának, a Deoitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletági igazgatójának. Szerinte a szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja a kedvezmény mértékét, és érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is.
Maga a kedvezmény többek között kapacitásbővítésre, munkahelyteremtésre, környezetvédelmi és informatikai fejlesztésre is igényelhető. Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása vezetett a közösségi versenypolitikai – állami támogatási – szabályoknak megfelelő fejlesztési adókedvezmény kialakításához. A korábbi, hasonló szerepet betöltő, ám nem igazán EU-konform beruházási (konverziós) adókedvezmény helyére lépett ez a konstrukció. Az EU-ban minden tagállam maga dönti el, hogy kívánja-e adókedvezménnyel ösztönözni a befektetéseket, ugyanakkor ezt csak úgy teheti meg, ha a nemzeti gyakorlat összhangban van az uniós – elsősorban állami támogatási – előírásokkal, ha a lehetőség nem kizárólag meghatározott vállalati, illetve ágazati körre korlátozott.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos buktatók sorában elsőként a gazdasági válságot említette a Deloitte szakembere. A vállalkozások hajlamosak elháríthatatlan külső okként felfogni a mostani válságot – mondta –, mégpedig abból kiindulva, hogy ha e miatt a szerinte vis maior helyzet miatt nem teljesíti a feltételeket, akkor nem esik el az adókedvezménytől. Fontos tudni, hogy az erre való hivatkozás általában nem tekinthető elháríthatatlan külső oknak, ha erre hivatkozva veszi igénybe az adókedvezményt a vállalkozás, akkor az uniós minősítés szerint jogosulatlan támogatásnak minősül, és vissza kell fizetni. E téren – éppen a válság hatására bevezetett – könnyítés, hogy az érintett például létszám- és bérköltség-növelési kötelezettség esetében bázisadatként egy hosszabb időszak átlagos számait veheti figyelembe, ezt a szándékot azonban előre kell jelezni az adóhatóságnak.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Terítéken a K+F adókedvezmények - Adóreggeli a Deloitte szakértőivel
2010. október 26. - Radisson BLU Béke

Közösségen belüli ÁFA és számlázási szabályok
2010. október 28. - Tulip Inn Millennium

Vezetői tréning - Stresszmenedzsment és hatékony kommunikáció
2010. október 25-26. - Lion's Garden Hotel
 

Szintén komoly buktatónak számít az előírt környezeti határértékek teljesítése. Sok termelő vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy a környezetet terhelő kibocsátási mutatók jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt határértékének túllépése vagy a környezetvédelmi felügyelő hatóság által kivetett bírság az adókedvezményre való jogosultság elvesztését okozhatja. Ez a már érvényesített kedvezménynél szintén visszafizetési kötelezettséget jelent.
A 2007. január 1. előtt fejlesztési adókedvezményre jogot szerzett adózók két választható feltétel (létszámbővülés vagy évesített bérköltség) teljesülése mellett választhatják egy harmadik feltétel teljesítését is (különösen, ha a gazdasági válság miatt bérköltség vagy létszámkövetelmény teljesítése nehezen vagy nem teljesíthető, ezáltal nem veszítik el az adókedvezményre való jogosultságot). További feltétel a kkv-beszállítói hányad (szállítói kötelezettségek bekerülési értéke) előírt 30 százalékos hányadának teljesítése.
Emellett a buktatók, illetve értelmezési nehézségeket okozó kérdéskörök közé sorolta még Márkus Csaba a beruházás befejezésének csúszását, az APEH-ellenőrzéseket, nyilvántartási kötelezettségeket, az elszámolható költségekkel kapcsolatban felmerülő gondokat, a támogatástartalom és a jelenérték számítását. Fontos tudni, hogy a befektetési adókedvezménnyel összefüggésben legalább egyszer – olykor többször – ellenőrzi a kedvezményezettet az adóhatóság, tehát az érintett vállalkozásnál mindennek rendben kell lenni – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.

forrás: vg.hu

TOVÁBBI HÍREK

Kövessen minket és nézzen szakmai anyagokat - Facebook

Nem lesz több vagyonsodási vizsgálat

Adóbevételek alakulása - Társasági adó és vagyonadó
 

Nem folytatják tömeges számban a vagyonosodási vizsgálatokat. Az adóhivatal a folyamatban lévő ügyeket még lezárja, ám újabb vizsgálatokat már nem indítanak az adóellenőrök kampányszerűen.

A vagyonosodási vizsgálatok azelőtt sem voltak ismeretlenek, mielőtt Gyurcsány Ferencakkori miniszterelnök megrendelt a hatóságtól éves szinten tízezret, csak korábban évente mindössze néhány százat végeztek, vélhetően erre a szintre tér majd vissza a hivatal a jövőben.

A Napi Gazdaság emlékeztet arra, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat számos kritika érte. Az ellenőrzések során ugyanis - mivel a megrendelt esetszámot tartani kellett - olyan magánszemélyeket is vizsgálat alá vontak, akik semmilyen csalást nem követtek el. Emellett az adóhatóság technikái sem voltak népszerűek, nem fogadták el például a készpénzes, csak a bankszámlás ügyleteket, de vitás volt a hatóság elképzelése arról is, hogy adott életvitelt mekkora összegből lehet fenntartani.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

ÁFA Konferencia 2010 - Számlázás az ÁFA Törvény tükrében
2010. szeptember 29. - Radisson BLU Béke Hotel

A fizetési meghagyásos eljárás - A közjegyzői kamarától a bírósági eljárásig
2010. október 13. - Radisson BLU Béke Hotel

Kintlevőségek, követelések sikeres kezelése, behajtása
2010. október 20. - Hunguest Hotel Platánus

Ezzel együtt az ellenőrzések javították az adómorált. Míg 2005-2008-ban az átlagjövedelem 1,59 millió forintról 1,88 millió forintra nőtt - 1,9 milliós csúccsal 2007-ben -, azok körében, akik átestek a vizsgálaton, az átlagjövedelem 2,6 millió forintról - 3,88 milliós 2007-es csúccsal - 3,3 millió forintra emelkedett - írta a lap.

Az idén kifejezetten szja-t érintően 1.504 ellenőrzés zárult le, ezek 80 százaléka végződött megállapítással. Összesen 15,1 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok, a befejezett ellenőrzések 30 százaléka, a feltárt adókülönbözetnek pedig fele a közép-magyarországi régióhoz kapcsolódik.

forrás: vg.hu

SYSTEMMEDIA A FACEBOOK-ON

KAPCSOLÓDÓ HÍREK
Átalakul az APEH szervezete
Tovább csökkenhetnek az adóbevételek
Adóbevételek alakulása - Társasági adó és vagyonadó

KÖVESSEN MINKET  - TWITTER

2011-ben az új, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése ellenére is élhetnek még az alacsonyabb jövedelműek az adójóváírás lehetőségével.

Jövőre még mindenképpen megmarad az adójóváírás a személyi jövedelemadózásban (szja), mégpedig a jelenlegihez igen hasonló szabályok mellett – írja a mai Világgazdaság kormányzati forrásokra hivatkozva. Bár az szja átalakításáról szóló végleges tervek még nem készültek el a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), a számos jogszabály-módosítási javaslat közös eleme, hogy az adójóváírás 2011-ben is az szja része marad, előreláthatólag havi 14 ezer forint körüli maximális értékkel.

Új világ lesz a személyi jövedelemadózásban 2011-től – szögezte le tegnap egy reggeli tévéműsorban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra utalva, hogy a kormány mindenképpen bevezeti a korábban már kilátásba helyezett, 16 százalékos egykulcsos szja-t. Arról azonban még nem született döntés – tette hozzá a tárcavezető –, hogy a teljes átalakításra két vagy három lépcsőben kerül-e sor.

Az szja kapcsán a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy az adójóváírás kivezetése mind költségvetési, mind egyszerűsítési szempontok miatt kívánatos lenne ugyan, ám ezzel több százezer adózó kerülne a jelenleginél rosszabb adópozícióba, ezt a kabinet el akarja kerülni. Jelenleg a teljes értékű adójóváírás az adóalap 17 százalékának felel meg, 15 100 forintos havi maximummal, egészen évi közel 3,2 millió forintos jogosultsági határig. Ez utóbbinál úgynevezett „szuperbruttó” limitről van szó, ez tehát a tényleges bruttó jövedelemre vetítve valamivel évi 2,5 millió forint feletti összevont jövedelemnek felel meg.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kimutatása szerint (a tavalyi bevallási adatok alapján) az adózók mintegy 40 százalékának kétmillió forint alatt alakult az éves keresete, további 18 százalék pedig a két- és hárommillió forint közötti sávba esik. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy az szja-fizetők közel fele teljes értékű adójóváírásban részesül, és akkor az évi közel 4,7 millió forintos adóalapig élő „kiegészítő” adójóváírásról még nem is beszéltünk. Másképpen ugyanezek az adatok úgy festenek, hogy havi 210 ezer forintos bruttó (nem szuperbruttó) jövedelemig az állam 15 100 forintot „ajándékoz” az adófizetőnek minden hónapban, ezenfelül pedig valamekkora – fokozatosan csökkenő – adójóváírás havi mintegy 310 ezer forintos keresetig minden adózónak jár.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
Áfa Konferencia - Számlázás az ÁFA Törvény tükrében
2010. szeptember 29. - Radisson BLU Béke Hotel

Elektronikus számlázás - Gyakorlat, ellenőrzés jogszabályok
2010. október 14. - Hotel Mercure Budapest Metropol

Nem csoda, hogy a kormány sem tervezi e szisztéma azonnali felszámolását. A Világgazdaság számítása szerint a 16 százalékos szja-kulcs mellett – a szuperbruttósítás megőrzésével kalkulálva – a jelenlegi 15 100 forintos maximumot havi 14 ezer forint „környékére” lehet csökkenteni úgy, hogy a nettó jövedelem az átalakításokkal se a minimálbéresek, se az ennél valamivel többet keresők körében ne apadjon. Nem mellékes, hogy az adójóváírás biztosítja a körülbelül 70 ezer forintnál kisebb havi keresetek – kvázi a minimálbérek – adómentességét is. Mindezek alapján arra lehet számítani, hogy a jóváírás egészen 2012-ig, 2013-ig megmarad, fokozatosan csökkenő mértékben. Kivezetéséhez többek között a minimálbér jelentős megemelése adhat alapot, amire a Matolcsy György által emlegetett jövő évi 2,5-3 százalékos GDP-bővülés és annak későbbi folytatódása esetén még reális esély is lehet. Nem mellékesek a büdzsészempontok sem: az adójóváírás tavaly 277,3 milliárd forintot emésztett fel, az idén pedig 450 milliárd forint körüli „kerettel” számol a költségvetési törvény.

LEGYEN RAJONGÓK A FACEBOOKON ÉS NÉZZEN BELE SZAKMAI ELŐADÁSAINKBA

A költségvetési keretek fényében nem valószínű, hogy az szja-rendszer másik sok vitát kiváltó eleméhez, a tavaly elhatározott szuperbruttó adóalaphoz a kormány a közeljövőben hozzányúlna. Holott éppen egy tegnapi, a Mazars Kft. szervezésében létrejött adókonferencián hangzott el: az új kabinettel kapcsolatos várakozások a közteherviselés terén már nemcsak az adóterhek csökkentéséhez, hanem az adózást érintő adminisztráció jelentős egyszerűsítéséhez is kapcsolódnak, első helyen a szuperbruttó konstrukció megváltoztatásához.

TOVÁBBI HÍREK

Adóbevételek alakulása - Társasági adó és vagyonadó
SZJA - a jövőben még kérdéses az egy kulcs

forrás: vg.hu

Nominálisan is alig haladja meg a 2001-es szintet a tavalyi társaságiadó-bevétel, a vállalkozások által a költségvetésbe befizetett összeg 2002 és 2008 között egyetlen évben sem volt olyan alacsony, mint 2009-ben. A válság hatására ugyanis mind az értékesítés árbevétele, mind a költségek és ráfordítások összege mérséklődött a 2008-as mértékekhez képest, így a fizetendő adó összege is tovább apadt.
Hasonló képet mutat a 2009-es üzemi és üzleti tevékenységből származó összesített bevétel, itt ugyanis az előző évhez képest közel 12 százalékos a csökkenés – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tegnap közzétett adatsorából. A tavalyi adózási folyamatokról szóló tájékoztatón Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese rámutatott: a mintegy 362 ezer kettős könyvvitelt vezető cég pénzügyi eredménye a 2008-as majd ezermilliárdos mínusz után „csak” 202 milliárdos negatívumot mutatott tavaly. Vagyis a vállalkozások tavaly már kevesebbet buktak befektetéseiken, kötvényeiken, mint az előző évben, de e tevékenység egyenlege még mindig mínuszban tartózkodott. A pénzügyi tevékenység eredményének viszonylagos javulása húzódik meg azonban amögött, hogy miközben az üzemi eredmény tovább csökkent, az adózás előtti eredmény valamelyest növekedett 2009-ben.
 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
 

Számlázás az ÁFA törvény tükrében
2010. szeptember 29. - Radisson BLU Béke Hotel

Elektronikus számlázás - Gyakorlat, ellenőrzés és jogszabályok
2010. október 12. - Hotel Mercure Budapest Metropol

A mintegy 362 ezer vállalkozásból tízezerhez közeli a nagyvállalatok száma, a többi cég a mikro-, kis- és középvállalati szektorból kerül ki. A magyar gazdaság dualitása annyiból cseppet sem változott, hogy e tízezer „nagyhoz” kötődik az összes árbevétel 58, valamint az exportárbevétel 77 százaléka a 2009-es adatok tanúsága szerint. Tavaly a vállalkozások 45 százaléka a nyereségminimum-szabály alapján állapította meg adókötelezettségét, 35 százalékuk pedig ennél – vagyis a korrigált árbevétel két százalékánál – eleve jobb eredményt ért el. Mivel a cégek 18 százalékára pedig nem vonatkozott a szabály, elenyésző részük, csupán 1,6 százalékuk vállalta, hogy az erre szolgáló nyilatkozaton tételesen beszámol az APEH-nek gazdálkodási folyamatairól. Az adózási folyamatok kapcsán jó hír, hogy a tányabevallások feldolgozási ideje a 2007-es 38,3 napról 2010-re 10-re csökkent, és a bevallások fele helyett immár kevesebb mint negyede tartalmaz valamilyen hibát – mutatott rá a tegnapi tájékoztatón Varga Árpád.
Hasonló javulás tapasztalható a személyijövedelemadó-bevallások terén is. Itt a feldolgozási idő még alacsonyabb, 7,8 nap, a hiba-arány pedig csupán 13,6 százalék volt az idén kézhez kapott bevallások körében. Némileg meglepő, hogy az egyszerűsített bevallások száma meredeken, közel 90 ezerrel zuhant, így a 2009-es évről szóló elszámolások kapcsán csak 192 ezer adózó élt e lehetőséggel. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy ha az adózó az APEH-et kéri meg az adófizetési kötelezettség megállapítására – valójában ez az egyszerűsített bevallás lényege –, csak később jut hozzá esetleges visszatérítéséhez. Sokszor fordultak elő olyan esetek is, amikor az adózó az első körben rossz adatot továbbított az APEH felé, így maga a bevallási „ajánlat” is hibás lett, vitát okozva az adózó és a hivatal között. Talán az ilyen tapasztalatoknak is köszönhető, hogy egyes adózók az idén inkább az önbevallást választották – vélekedett Varga Árpád, hozzátéve: ha ilyen szisztémára a jövőben még szükség lesz, az APEH szeretné továbbfejleszteni az egyszerűsített bevallás rendszerét. Az szja kapcsán nem éppen örömteli hír, hogy az adófizetésre kötelezettek száma 2008-hoz képest 145 ezer fővel, 3,584 millió főre csökkent. A „kevesen tartanak el sokakat” megállapítás igazát támasztja alá az is, hogy csupán 747 ezer olyan adóalany van, aki nem élt egyetlen adókedvezménnyel sem.

TOVÁBBI HÍREK

Adóbevételek alakulása - Társasági adó és vagyonadó

Társasági adó kedvezmények

Áfa visszaigénylés kötelezősége és a kifizetettségi feltétel

KÖVESSEN MINKET - FACEBOOK - TWITTER

forrás: vg.hu

A jövő év elején megkezdi a közterületeken is a parkolóhelyek üzemeltetését a Parking Kft., ezért közbeszerzési eljárásban mintegy 1,2 milliárd forint értékű eszközt vásárol.

A beruházáshoz szükséges eszközöket a fővárosi önkormányzat finanszírozza a közterületi parkolásból származó bevételekből. Az önkormányzat az Európai Unió irányelve szerint a közszolgáltatáshoz szükséges eszközök amortizációját finanszírozza.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közlekedésszervező cég 6990 férőhelyet üzemeltet majd, amihez többek között 430 darab jegykiadó automatára hirdetett meg közbeszerzési eljárást. A különböző eszközökre és szolgáltatásokra kiírt tenderen elérhető 478 pontból 305 pontot az ár jelent, de a többinek is szoros pénzügyi vonzata van, például a jótállás- és garanciavállalásnak.
A beszerzést közösségi értékhatárt meghaladó nyílt közbeszerzési eljárásban kell megvalósítania a cégnek. A Parking Kft. a kiírtnál enyhébb feltételeket szabott volna elsősorban azért, hogy magyar vállalkozások jussanak nagyobb lehetőséghez, de a Közbeszerzések Tanácsa szigorított a feltételeken. Így is legalább négy-öt magyar kis- és középvállalkozás felelhet meg a kiírásnak.
Jelenleg Budapesten kétezer körül van a parkolóautomaták száma. A parkolóhelyek többségét a három társaság - a Centrum Parkoló Rendszer Kft., a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft., a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás - üzemelteti, de rajtuk kívül még további három üzemeltető is található a fővárosban.
Az egységes parkolásgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében a Parking Kft. üzemelteti azokon a közterületeken a parkolóhelyeket, amelyeken jelenleg nincs parkolás, illetve 2011. január 1-től átveszi a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. által üzemeltetett közterületi várakozóhelyeket.
A Centrum az idén nyáron elfogadott és hatályba lépett törvény szerint a szerződése lejártáig üzemeltethetnek parkolókat, utána már csak önkormányzati tulajdonban lévő cég, vagy közvetlenül maga az önkormányzat végezhet ilyen tevékenységet, de az önkormányzati cég is csak közszolgáltatási szerződés keretében.
A Parking Kft. egyébként az egyetlen olyan fizető várakozóhelyeket üzemeltető cég, amelyik az Európai Uniós szabályoknak megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján tevékenykedik.
A Parking Kft. tevékenysége jelenleg az össztömeg korlátozott és védett övezetekbe a behajtási hozzájárulások kiadása és a P+R parkolók létesítése és működtetése, valamint a Margitszigeten található 335 férőhelyes várakozóhely üzemeltetése.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
Közbeszerzés Konferencia 2010. - Jelentősen módosult a Közbeszerzési Törvény
2010. szeptember 29. - Tulip Inn Millennium

Közbeszerzés Konferencia 2010.
2010. október 14. - Radisson BLU Béke Hotel

Tavaly 30 ezer behajtási hozzájárulást adott ki a Parking Kft., és kétezer jelzőtáblát "gondoz". Az elmúlt évben hat helyszínen közel 600 férőhely P+R gépkocsi- és 120 B+R kerékpár parkolót adták át. Az elmúlt két évben 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyert el a Parking Kft. A fővárosi buszsávok kialakítására 437 millió forintot, a közösségi kerékpáros közlekedési rendszer projektre pedig 900 milliót. Ezt a beruházást - ezer kerékpárral és 74 gyűjtőállomással - várhatóan jövő nyáron adják át.
A Parking Kft. nettó árbevétele tavaly 894 millió forint volt, és a beruházások miatt az elmúlt évben 93 millió forint mérleg szerinti veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Az idei év első felében 612 millió forint nettó árbevételt és 116 millió forint adózott nyereséget ért el a cég.
Volly György, a Parking Kft. kommunikációs igazgatója megjegyezte: a fővárosi közgyűlés korábbi döntése alapján, 2010. január 1-től a fővárosnak minden közterületi parkolási bevételt elkülönítve kell gyűjtenie az úgynevezett parkolási és közlekedésfejlesztési keretbe, és azt célzottan, civil és szakmai szervezetek bevonásával a közlekedés fejlesztésére kell fordítani.

TOVÁBBI KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Új elnök a Közbeszerzések Tanácsa élén - 2011-től új Közbeszerzési Törvény

Közbeszerzési Kötelezettség - Mikre nem vonatkozik?

Érvénytelen közbeszerzési felhívás a Fővárosi Gázműveknél

KÖVESSEN MINKET - FACEBOOK - TWITTER

A Manpower munkaerőpiaci előrejelzése szerint szerények maradnak a magyar álláskeresők lehetőségei a következő három hónapban.

Az előző negyedévhez képest a magyar munkaerőpiac várhatóan stagnál, a Manpower munkaerő-piaci mutatója 0 százalékon áll. A munkaadók 13 százaléka tervezi bővíteni munkavállalóinak létszámát, és ugyanennyien várnak csökkenést. Mindeközben 100 magyar munkáltatóból 70 tervezi azt, hogy szinten tartja a dolgozói létszámot az október–december közötti időszakban.
Az előző negyedévi 7 százalékról 13-ra nőtt azoknak a munkáltatóknak a száma, akik munkaerő-felvételen gondolkodnak – árnyalta a képet a Manpower Magyarország vezetője. Igaz, az elbocsátást tervezők száma is jelentősen nőtt, 4-ről 13 százalékra – árnyalta a képet.
Az ipari termelésben a legpozitívabbak a munkáltatók várakozásai, ám majdnem minden szektorban erősödő foglalkoztatási szándékról számoltak be a munkaadók. Meglepő módon a kivételek közé tartozik a kereskedelmi szektor is, holott épp az év negyedik negyede a legjobb időszak számára.
A nyolc magyar régió közül háromban erősödött a munkaadók optimizmusa a harmadik negyedévhez képest a munkaerőpiac kilátásait illetően. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az álláskeresők lehetőségei várhatóan mind a nyolc régióban javulnak, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol a foglalkoztatási szándék 16 százalékponttal romlott éves összehasonlításban.
Nemcsak hazánkra jellemző a szerény optimizmus, a felmérésben részt vevő 36 országból és térségből ugyanis 28-ban nyilatkoztak a munkaadók úgy, hogy várhatóan növelik alkalmazottaik létszámát a következő negyedévben. A leginkább jellemző ez Kínára, Tajvanra, Indiára és Brazíliára, míg Görögországban, Olaszországban és Csehországban a leggyengébbek az előrejelzések. A munkaerő-felvétel üteme 36 országból és térségből 14-ben várhatóan javul az előző negyedévhez képest, míg éves öszszehasonlításban ez a növekedés 36 országból és térségből 32-ben figyelhető meg.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

A külföldiek foglalkoztatása - Adóreggeli a Deloitte szakértőivel
2010. szeptember 14. - Radisson BLU Béke

Vezető tréning - Hatékony problémamegoldás, stresszkezelés, relaxációs gyakorlatok
2010. október 7-8. - Royal Club Hotel Visegrád



forrás: fn.hu, vg

A pénzforgalmat tekintve a vártnál kicsivel több, mint a fele folyhat csak be a remélt társasági adónak a költségvetésbe.

Miközben a költségvetési törvény még közel 610 milliárd forintot remélt az immár 19 százalékos adónemtől, a Költségvetési Tanács (KT) elemzése szerint a tényleges bevétel 350 milliárd alatt alakulhat. Ebben komoly szerepe van annak, hogy a 2009 után esedékes visszaigénylések mintegy 75 milliárd forintot faragnak le a bevételekből: ez az összeg a pénzforgalom szemszögéből az idén hiányzik, az unió szemében döntő eredményszemlélet alapján azonban a múlt évet terheli, a 2010-es úgynevezett ESA-hiányt tehát nem növeli (a súlya mintegy 0,3 százalék lenne a GDP arányában).
A társaságiadó-bevétel azonban a visszaigénylések nélkül is messze elmarad az előirányzattól. Míg az eredeti költségvetés mind a 2008-ashoz, mind a 2009-eshez képest jelentős adóalap-bővüléssel számol az idén, ez már biztosan nem valósul meg.
Az adózás előtti nyereség és a társasági adó alapja 2008-hoz képest tavaly sem volt képes bővülni, sőt, csekély mértékben még vissza is esett.
Az idén az ad okot aggodalomra, hogy míg a múlt esztendő első hónapjában befolyt az év egészére remélt bevétel 55 százaléka, most ez a mutató - igaz, a közel 610 milliárd forintos, immár biztosan irreális célhoz képest - csupán 20 százalékon áll - írja a Világgazdaság.
Miközben a költségvetési törvény még közel 610 milliárd forintot remélt az immár 19 százalékos adónemtől, a Költségvetési Tanács (KT) elemzése szerint a tényleges bevétel 350 milliárd alatt alakulhat - írta a lap.
Ebben komoly szerepe van annak, hogy a 2009 után esedékes visszaigénylések mintegy 75 milliárd forintot faragnak le a bevételekből: ez az összeg a pénzforgalom szemszögéből az idén hiányzik, az unió szemében döntő eredményszemlélet alapján azonban a múlt évet terheli, a 2010-es úgynevezett ESA-hiányt tehát nem növeli (a súlya mintegy 0,3 százalék lenne a GDP arányában).
A társaságiadó-bevétel azonban a visszaigénylések nélkül is messze elmarad az előirányzattól. Míg az eredeti költségvetés mind a 2008-ashoz, mind a 2009-eshez képest jelentős adóalap-bővüléssel számol az idén, ez már biztosan nem valósul meg.
Az adózás előtti nyereség és a társasági adó alapja 2008-hoz képest tavaly sem volt képes bővülni, sőt, csekély mértékben még vissza is esett.
Az idén az ad okot aggodalomra, hogy míg a múlt esztendő első hónapjában befolyt az év egészére remélt bevétel 55 százaléka, most ez a mutató - igaz, a közel 610 milliárd forintos, immár biztosan irreális célhoz képest - csupán 20 százalékon áll - írja a Világgazdaság.

Augusztus 31-ig mintegy nettó 2,389 milliárd forint vagyonadót fizettek be az adózók. A túlfizetéseket nem utalja ki, illetve nem vezeti át automatikusan más adónemen fennálló tartozásra az APEH, ezt az adózónak kell kérnie.
 

 RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

ÁFA Konferencia - Számlázás az ÁFA törvény tükrében

2010. szeptember 29. - Radisson BLU Béke Hotel

 A külföldiek foglalkoztatása - SZJA, TB, munkajog - Adóreggeli a Deloitte szakértőivel

2010. szeptember 14. - Radisson BLU Béke Hotel

A nagy értékű vagyontárgyak adója címen az év elejétől augusztus végéig több mintegy 2,43 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, és mintegy 40 millió forintot utalt ki az APEH. A vagyonadó zömét, mintegy 2,299 milliárd forintot a nagy teljesítményű személygépkocsik után fizették be az adózók, ebből mintegy 32 millió forintot kaptak vissza. A vízi járművekkel kapcsolatos befizetés közel 125 millió forint, a kiutalás 8 millió forint volt, míg a légi járművek utáni befizetés kevesebb mint 6 millió forintot, a kiutalás pedig közel félmillió forintot tett ki.
A 2010-től hatályban lévő vagyonadóból az idei évre mintegy 50 milliárd forint bevételt terveztek, ami döntő részt a nagy értékű ingatlanok megadóztatásából származott volna, ám az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét. Az új kormány megszüntette magát a vagyonadót is. Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény (Nért.) augusztus 16-tól vesztette hatályát, így a légi járművek, vízi járművek és nagy teljesítményű személygépkocsik után a 2010-re bevallott vagyonadó második részletét már nem kell megfizetni.
Az adóhatóság a honlapján közzétett tájékoztató szerint a 2010-re bevallott, a folyószámlán előírt, 2010. szeptember 30-án esedékes adó második részletét hivatalból ellentételezi (törli). Az esetlegesen fennálló túlfizetés(eke)t azonban nem utalja ki hivatalból, és nem vezeti át más adónemen fennálló tartozásra, ezt az adózónak kell kérnie. Az adóhatóság a túlfizetett adót 30 napon belül utalja ki azzal, hogy a kiutalás időpontjában fennálló köztartozások erejéig azt visszatartja. A 2010-re bevallott adó első részletét nem lehet visszaigényelni, illetve, ha azt az adózó még nem fizette meg, meg kell fizetni. Mivel az adó második félévre eső részét az állami adóhatóság automatikusan törli a folyószámlán, az 1042 számú bevallást nem kell önellenőrzés keretében helyesbíteni. Önellenőrzésre csak akkor van szükség, ha valaki a 2010. augusztus 16-át megelőző időszakban hatályos rendelkezések figyelembevételével hibásan állapította meg adókötelezettségét.
A 1042 számú bevallás pótlása esetén az adót szintén a Nért. 2010. augusztus 16-a előtt irányadó szabályai szerint kell bevallani azzal, hogy a bevallásban a teljes adóévre vonatkozóan megállapított adónak csak az első félévre jutó részét, azaz a felét kell megfizetni. Például, ha a pótolt 1042 számú bevallásban az adózó 100 ezer forint adókötelezettséget állapít meg és vall be, akkor is csak 50 ezer forintot kell megfizetnie.

Forrás: vg, hirado.hu

Szigorú értelemben vett egykulcsos adó talán 2015-re alakulhat ki Magyarországon, még akkor is, ha nem az összes adónemet, hanem csak a személyi jövedelemadót (szja) vesszük figyelembe. Bár a jelenlegi kormányzati tervek szerint jövőre már megkezdődik az „átállás”, a kabinet is úgy számol, hogy az új rendszer végleges formáját csak két-három év alatt éri el. A következő években ugyanis nemcsak az adókedvezmények kivezetését kell megoldani, hanem azt is, hogy az adójóváírás megszüntetése mellett miként előzhető meg az, hogy növekedjen több százezer alacsonyabb keresetű adózó terhelése.
Kérdés persze, hogy ki mit ért egykulcsos adón. A kilátásba helyezett „családi jellegű” egykulcsos adó ugyanis már eleve azt vetíti előre, hogy a gyermekek után vagy adókedvezmény, vagy valamilyen adómentes sáv jár majd az adófizetőknek, ez szigorú értelemben véve máris többkulcsossá teszi a magyar szja-t. Persze az adózókat kevésbé kötik le ezek az elméleti szőrszálhasogatások, számukra az a lényeg, hogy az szja-t minél egyszerűbben lehessen bevallani, és lehetőleg minél kevesebbet kelljen befizetni.

Azonban már e két cél összefésülése is komoly munkát ró a jogalkotókra: az eddigi jelzések szerint a 2011-től életbe lépő egységes kulcs mértéke 16 százalék lesz. Igen ám, de a családi adózásnak, vagyis a jövedelmek öszszevonásának és az abból élők számával való elosztásának csak sávos adóterhelés esetén van értelme, ezért a gyermekvállalás támogatását egykulcsos szja mellett csak új adókedvezmények bevezetésével lehet elérni. Miközben éppen ezek kivezetése mutatna az egyszerűsítés irányába.

Persze egy családi kedvezmény még nem feltétlenül teszi bonyolulttá az adószisztémát. Ennél azonban – legalábbis a következő években – többre lesz szükség. Ugyanis 16 százalékos lineáris adókulcsot feltételezve valamennyi bér esetén éppen az átlagos vagy az alatti keresetűek nettó jövedelme csökkenne – ezen változtatni kell. A jelenleg igen tetemes adójóváírásnak hála ugyanis a 16 százalékos adókulcs még a szuperbruttósítás kivezetése mellett is csak 156 292 forintos havi bruttó kereset felett jelentene könnyebbséget az adózóknak, ez alatt nőne a terhelés. Az adóalapot 1,27-szeres szorzóval növelő szuperbruttósítás megtartása mellett pedig ez a limit 199 769 forinton áll, vagyis ennél alacsonyabb havibér mellett rosszul járnának jövőre az adófizetők.
Az adójóváírás kivezetése mindemellett évi több százmilliárd forinttal csökkentené a költségvetési bevételeket. A friss zárszámadási törvényjavaslat szerint 2008-ban 279 milliárd, tavaly pedig 281 milliárd forintot emésztett fel, az szja-rendszer jelentős módosításával pedig ez az összeg – a költségvetési törvény számítása szerint – az idén 448 milliárdra nő.

Márpedig ha a kormány valóban úgy akarja átalakítani az adószisztémát, hogy az senkit se érintsen rosszul, akkor e tetemes összeg lefaragására csak több év alatt, netán a minimálbér gyorsabb ütemű emelése mellett kerülhet sor. Éppen e forrásigény miatt fogalmazott úgy egyik név nélkül nyilatkozó forrásunk, hogy a korábban sokat bírált szuperbruttó kivezetésére a következő években nem kerül sor.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
Változás a szakképzési hozzájárulásból történő saját dolgozó képzési költségeinek elszámolásában
2010. szeptember 9. - Tulip Inn Millennium****

Az egykulcsos irányba való haladás ugyanakkor már most is „kódolva van”: egy tavalyi törvény szerint az szja-sávhatár a múlt évi 1,9 millió, valamint az idei 5 millió forint után jövőre 15 millió forintra emelkedik, vagyis az emberek túlnyomó részét amúgy is csak az alacsonyabb, jelenleg 17 százalékos adókulcs érintené. További kérdés azonban, hogy a kilátásba helyezett 16 százalék más, az szja-hoz kötődő bevételekre is vonatkozik-e majd. Ezek közé tartozik az egyéni vállalkozók jelenleg 10 százalékos adómértéke vagy az árfolyamnyereség és osztalék 25 százalékos adókulcsa. A befektetéseket bizonyos esetekben 10 százalékos, öt éven túli lekötés esetén pedig 0 százalékos adó terheli. Mivel ez utóbbi viszonylag új találmány, a kedvezmény megszüntetése esetén is ez a könnyítés 2015-ig biztosan szerepel majd az adóbevallásokon. Mindezeket figyelembe véve a következő években még biztosan egy nagyon nagy korsó sör kell ahhoz a söralátéthez, amelyen el tudjuk készíteni bevallásunkat – fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Radnai Károly, az Orientax Tanácsadó Kft. adópartnere





forrás: VG

A kormány jövő év első félévében elkészíti a vadonatúj közbeszerzési törvényt, amely terveik szerint ebben a ciklusban már nem is változik - jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden a magyar külképviseleti vezetők értekezletén.

A tárcavezető hangsúlyozta: ezzel a lépéssel szakítani szeretnének az eddigi gyakorlattal, amely szerint negyedévente-félévente változtak a közbeszerzési feltételek, valamint szeretnék az állam szerepét is növelni a pályázati és közbeszerzési világban.

A kamarákkal együttműködve olyan szakértői, tanácsadói hálózatot szeretne a minisztérium kiépíteni, amely segít a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy ne kényszerüljenek további üzleti partnerek bevonására a pályázáshoz - tette hozzá Fellegi Tamás.
 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
Közbeszerzés Konferencia 2010. - Fókuszban az új Közbeszerzési Törvény
2010. szeptember 22. - Tulip Inn Millennium****

 

Forrás: borsodonline
 

A külföldön megfizetett áfa visszatérítésével kapcsolatos eljárási szabályok változása bizonytalanná tette az adóalanyokat, miközben a kérelem benyújtásának határideje, szeptember 30-a vészesen közeleg. Ha az adóalany elmulasztja kérelmét időben benyújtani, akkor a külföldön megfizetett áfa összegének véglegesen búcsút inthet – hívja fel a figyelmet a Mazars Kft. hírlevele.
Ez év január 1-jétől jelentősen átalakultak azok az eljárási szabályok, amelyek meghatározzák az Európai Unió adóalanyainak külföldi áfa-visszaigénylési gyakorlatát. A változások célja, hogy a visszatérítési eljárás gyorsabb legyen, és kevesebb terhet jelentsen az adott országban nem letelepedett társaságok számára, de az új rendszernek is megvannak a maga buktatói.

Míg az adóalanyok visszaigénylési kérelmüket korábban közvetlenül a visszatérítés tagállamának adóhatósága felé papíralapon nyújthatták be, ez év eleje óta ezt a székhely szerint illetékes adóhatóság felé és kizárólag elektronikus úton tehetik meg – mutat rá Szmicsek Sándor, a Mazars Kft. adópartnere. A 2009. évre vonatkozó kérelmeket a jelenleg hatályos jogszabályok szerint legkésőbb 2010. szeptember 30-ig lehet benyújtani, bár az új rendszer bevezetési nehézségei miatt az unió latolgatja a határidő elhalasztását 2011 márciusáig. Mivel azonban erről még nem döntöttek és a határidő továbbra is jogvesztő (azaz elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség), érdemes az elektronikus kérelem benyújtáshoz szükséges ügyfélkapus regisztrációt (ha még ilyennel nem rendelkezik a társaság) elvégezni, és a kérelmeket mielőbb összeállítani.
A magyar Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a Magyarországon benyújtott kérelmekről érdemi döntést nem hoz, mindössze továbbítja azokat a visszatérítés tagállamának adóhatósága felé. Amennyiben az adóalany több tagállamból származó számlákkal rendelkezik, azok áfáját tagállamonként külön-külön kérelemben igényelheti vissza. Nehézséget jelenthet, hogy az egyes kérelmeknek a visszatérítés tagállama által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie.
A visszatérítés tagállamától függően eltérők lehetnek a viszszaigénylés feltételei, követelményei is, többek között a kérelem kitöltésének módja, benyújtásának nyelve, az értékhatár, amelytől szükséges a visszaigénylésben érintett számlák másolatát elektronikus formában mellékelni, valamint a hiánypótlással kapcsolatos kommunikáció iránya. Egyes tagállamok adóhatóságai ugyanis közvetlenül a kérelemben kapcsolattartóként megjelölt személlyel veszik fel a kapcsolatot, míg más tagállamok az APEH-en keresztül kommunikálnak.
 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Áfa Konferencia 2010. - Számlázás az ÁFA-törvény tükrében
2010. szeptember 29. (szerda) 10-15 óráig
Radisson BLU Béke Hotel (1067 Teréz krt. 43.)

Fontos, hogy egyes országok az esetleg hiányosan vagy hibásan benyújtott kérelem pótlására vagy módosítására már lehetőséget sem biztosítanak. Ezért egy kisebb figyelmetlenség akár az egész kérelmezett összeg visszautasítását is okozhatja. Tehát még a benyújtást megelőzően ajánlatos tájékozódni a visszaigénylés tagállama által meghatározott követelményekről, elvárásokról, vagy szakértőt megbízni az eljárás lefolytatásával – figyelmeztet a tanácsadó cég hírlevele.

Forrás: VG

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke és Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-politikai államtitkára közös sajtótájékoztatót tartott a szakképzés átalakításának új irányvonaláról. Erről fejtette ki véleményét közleményében Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke.

Tóth József szerint a tájékoztató tartalmát megismerve a szakképzést ért bírálat és elvárás olyan szinten került megfogalmazásra, mintha a szakképzésért csak az iskolák lennének a felelősek.

Az MKSZSZ elnöke Parragh László azon kijelentései nyomán ragadott tollat, miszerint a sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül, és szorgalmazni kell a gyakorlati képzés arányának növelését.

Tóth József úgy gondolja, a szakképzésben jelentős változás indult el 2002-t követően. Átalakult az OKJ, megszületett az újonnan létrejött szakmák Szakmai és Vizsgakövetelménye (SZVK-k), központi programjai, korszerűsödött a képzés tartalma, valamint a vizsgáztatási eljárás. Ezek a változások pedig a gazdaság szereplőinek bevonásával készültek el, a munkaadói, a munkavállalói és a gazdasági érdekképviseletek szakértői közreműködésével. A gazdaság szereplőinek képviselői most nem tehetnek úgy, mintha ezekhez a változásokhoz nem lenne közük - írja közleményében a szakképzési szervezet elnöke.

Országos Közoktatási Konferencia - Tanügyigazgatás, Új közoktatási Törvény, Fejlesztési Támogatások új rendszere
2010. szeptember 20. (szerda) 10-15 óráig
Videóajánló

Az elnök leginkább azt sérelmezi, hogy a tájékoztatóból nem derült ki, min is kellene változtatni valójában.

A tanulószerződéses intézmény a kamarák által kezdeményezett tartalmi állapot. Tehát már ma is a gazdaság berkeiben képződnek a tanulók jelentős többségben - fejti ki érveit Tóth József. Úgy gondolja, hogy a szakképzés minőségének állapotáért a jelen gazdasági szereplők igen nagy felelősséggel tartoznak.

Ezt a számadatok is bizonyítják: a szakiskolai szakképzésben évente 120-130 ezer fő van, ebből 60-70 ezer fő a konkrét szakképző évfolyamos, kb. 40-50 ezer fő tanuló szerződéses. Bátran kimondhatjuk, hogy Magyarországon a szakképzés duális rendszerben folyik, legalábbis azon szakképesítésekben, melyekben ez egyáltalán lehetséges.

Az MKSZSZ elnöke kiemeli még: a tanulószerződéses tanulók zöme 30-70 százalékos (elmélet-gyakorlat) tartalmi felosztásban kapja képzést, de a kamara által felügyelt szakképesítések mindegyike ebbe a körbe tartozik. Tehát a kamara által tapasztalt hiányosságok felszámolásában nem kis szerepe van a kamarának, hiszen a gyengeségek a kamara által felügyelt területen generálódnak. Ebből adódóan teszi fel a kérdést, vajon tud-e a kamara egyszerre munkaadói és tanulói érdeket képviselni, és egyáltalán ez-e a szerepe?

A tájékoztató kitért arra is, hogy a végzettek hány százaléka tud elhelyezkedni a szakmában, de nem tért ki a képzőhelyek minősítésére esetleg megfeddésére. Nem derült ki a tájékoztatáson az sem, hogy miért nem tudnak elhelyezkedni a szakképzett fiatalok. Nem ismertek azok a számok sem, amelyek kimutatnák, hogy a duális rendszerben képződött tanulók közül az adott képzőhely hány fiatalnak tud munkát adni - sorolja a közlemény a további hiányosságokat.

Az elnök szerint számtalan olyan tapasztalatuk van, ami azt igazolja, hogy a kezdő szakképzett fiatalok bére nem erősíti a tanult szakmában való elhelyezkedést. Ezen mindenképpen változtatni kell, meg kell becsülni a szakképzett embereket is. Az is tapasztalható, hogy a kezdőtől azonnal profi teljesítményt várnak el, ami az életkori sajátosságokból és a megfelelő gyakorlat hiányából adódóan szinte lehetetlen. A munka világának befogadó képességén is változtatni kell.

Parragh Lászlónak az a megállapítása, mely az elméleti képzés jelentős szűkítésére irányul, nem a kvalifikált és önmagát menedzselni képes munkaerő képzését erősíti, ráadásul nem igaz általában minden szakmára - zárja le a tájékoztató tartalmáról közölt véleményét Tóth József.

Az MKSZSZ elnöke kiemeli, a változtatás irányára és tartalmára egy komoly szakmai elemzés után kerülhet csak sor az érintettek bevonása, és véleményük megismerése után.

Forrás: HR Portál

A Fővárosi Gázművek Zrt. - az általa indított nyílt közbeszerzési felhívásban - nem tudta pontosan meghatározni, hogy mennyi szennyezett talajt kell kicserélni az Óbudai Gázgyár területén, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette a felhívást, és az azt követő döntéseket az ügyben - a határozat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelent meg.

Az ajánlatkérő június végén tette közzé a közbeszerzési felhívást. Ebben - tájékoztató adatként - 57 ezer köbméter szennyezett talaj kicserélése szerepel, bele értve az elszállított szennyezett talaj ártalmatlanítását és elhelyezését is.

A potenciális ajánlattevők a felhívás, illetve a megvásárolt tender dokumentáció áttanulmányozása után azt észlelték, hogy a kármentesítést a környezetvédelmi hatóság által jóvá hagyott műszaki beavatkozási terv alapján kell elvégezni, de ilyen terv nem létezik.

Előbb a Közgép Zrt., majd a Bilfinger Berger Kft. fordult emiatt a KDB-hez, de voltak egyéb kifogásaik is a felhívással kapcsolatban. Például túlzottnak ítélték a biztosításkötési kötelezettséget, valamint kifogásolták azt is, hogy PR- és jogi szakértőt is kell alkalmazniuk.

Közbeszerzés Konferencia 2010. - Fókuszban az új közbeszerzési törvény
2010. szeptember 22., 10-15 óráig

A KDB megállapította: a hatóság azt írta elő, hogy milyen tisztaságot kell elérnie a visszamaradó talajnak, így a szennyezettet addig kell kicserélni, amíg el nem érik a megfelelő tisztaságot. Miután a talajcserére szoruló terület sem kiterjedésében, sem mélységében nem határozható meg, így közbeszerzés sem írható ki rá. Önmagában emiatt semmisítette meg a KDB a felhívást, és az azt követő döntéseket. A többi kifogásolt tartalmi elemről már döntenie sem kellett volna, de azért azokról is megállapította, hogy jogsértőek.

Miután a jogsértés egy új közbeszerzéssel reparálható, a KDB nem szabott ki bírságot a Fővárosi Gázművekre.

Forrás: NG

"A közbeszerzés nem egy rugalmas világ, de azzá lehet tenni" - Dr. Tátrai Tünde az Egyenes Beszédben

Szakértők szerint a közszférában dolgozók nem 98 százalékkal adózó végkielégítése a kormány által hangoztatott kétmillió forint helyett akár négymillió forint is lehet.

A Népszava tegnapi számában megjelent cikk ismerteti, hogy a végkielégítésekről szóló jogszabályt augusztus 13-án hirdették ki, ám október elsejétől januárig visszamenőleges hatállyal lép majd életbe. Az előírás megalkotóinak célja az volt, hogy a kétmillió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos kulccsal adózzanak már az év elejétől visszamenőleg. Így az Orbán-kormánynak gyakorlatilag nem kell kifizetnie az általa eddig elbocsátott, illetve az őszi választások után elküldeni tervezett több tízezer közalkalmazott járandóságát - írja a napilap.

Évközi Adóváltozások 2010. SZJA, Egyszerűsített Foglalkotatás, TAO, Országos Adókonferencia
2010. augusztus 25., 10-15 óráig

A végleges szöveget úgy is lehet értelmezni, hogy az elküldött személynek kétszer kétmillió forint feletti - egyszer a hatvan napon belüli, majd az azon túli - jövedelmét terheli csak a különadó. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárt a duplájára emelte az adómentes sávot, és számos extra adózás alóli kivételt is beiktatott (Ilyen például a szabadságmegváltás vagy egyes jutalomtípusok.) - olvasható a napilapban.

Forrás: Népszava, VG

Szeptember 15-től a közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és gabonát. Így a termelőtől egyenesen a menzára juthatnak a friss élelmiszerek.

A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt mostanáig a kistermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások nagyobb társaiknál nehezebben tudtak indulni a közbeszerzési eljárásokban.

A kereskedelmi lánc lerövidítésével ugyanakkor a helyi termelők piacra jutási esélyei növekednek. A helyi beszerzés lehetőségével kevesebb terményt, főzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a közlekedési eredetű légszennyezés és az üzemanyag-használat is csökkenthető.

A közbeszerzési törvénycsomag a pontosító módosításokkal egyértelmű, átlátható szabályozást jelent. A lánckereskedelem kiiktatásával, a közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, feldolgozó és értékesítő vállalkozások és a helyi közétkeztető intézmények - áll a VM közleményében.

Forrás: Origo

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Közbeszerzés konferencia 2010. Fókuszban az új Közbeszerzési törvény

Helyszín
Tulip Inn Budapest Millennium**** (1089 Budapest, Üllői út 94-98.)

Időpont
2010. szeptember 22. (szerda), 10-15 óráig

Videóajánló
 

Egyedül az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bizonyult „válságállónak” a fontosabb adónemek közül – derül ki az utóbbi évek adóhatósági adataiból. Az evabevételek ugyanis 2008-ról 2009-re is növekedni tudtak, és a 2010-es első félévi adatok is szerény emelkedésről árulkodnak a tavalyi első hathavi bevételekhez képest. Igaz, könynyen lehet, hogy az adókulcs 2010 elejétől hatályos emelése előre hozott forgalmat okozott 2009-ben, a tavalyi eredményeket tehát ez – szerény mértékben ugyan, de – kedvező irányban befolyásolhatta.

A válság ugyanakkor az öszszes többi adónemben igencsak érezteti a hatását: a bevételcsökkenés a társasági adó terén a legszembetűnőbb, ám a személyi jövedelemadó (szja) esetében is immár harmadik éve komoly visszaesés várható. Igaz, ez utóbbiban szerepe van a tavaly év közepén, valamint ez év elején életbe lépett sávhatáremeléseknek (vagyis adócsökkentéseknek) is. A lefelé ívelő pálya alól kivétel még az általános forgalmi adó (áfa), ám a növekedés itt is jogalkotási okokkal magyarázható: az szja-csökkentés ellentételezéseképpen e területen jelentős mértékű, 5 százalékpontos adóemelésre került sor tavaly július 1-jén.

A legaggasztóbb képet tagadhatatlanul a társasági adó (tánya) mutatja: a nettó bevétel 2008-hoz képest tavaly több mint ötödével, 102 milliárd forinttal csökkent – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) frissen közzétett bulletinjéből. Ennek oka: a befizetés kevesebb, az adó-visszatérítés pedig több volt, mint egy évvel korábban. A válság hatását jól tükrözi, hogy a tavaly december havi feltöltések az egész éves befizetések csupán 26,5 százalékát adták, míg 2008-ban ez az arány még 30 százalék volt. Ennek fényében még borúsabbak az idei kilátások: míg tavaly az első hat hónapban 220 milliárd forint folyt be tányából, az idén még csak 140 milliárd forintnál járunk, holott ez utóbbi tétel már magában foglalja a különadó kivezetése fejében év elején bevezetett – 16-ról 19 százalékra történő – adókulcsemelést. A különadót is figyelembe véve egyébként a tavalyi első félévi bevétel 282 milliárd forint felett járt. Nem mellékes körülmény, hogy az idén a 10 százalékos adókulcs „sávhatárának” 500 millió forintra emelése további tízmilliárdokat farag le a második félévi bevételekből, az év végi feltöltés tehát minden bizonynyal nem lesz szemet gyönyörködtető látvány, legalábbis a költségvetés szemszögéből.
A tavaly év közepi és az ez év eleji adócsökkentés fényében kevésbé meglepő, hogy szja-ból is szerényen muzsikálnak a bevételek. A 2008-ról 2009-re mutatkozó mínusz 125 milliárd forint volt, az akkor még csak 1,9 millió forintig történő sávhatáremelés hatását jól mutatja, hogy negyedéves összehasonlításban a legnagyobb arányú kiesés október és december között jelent meg. Ekkor 11 százalék volt a mínusz 2008 azonos időszakához képest. A csökkenésben ugyanakkor annak is szerepe van – hívja fel a figyelmet az APEH kiadványa –, hogy a cégautóadó tavaly már új adónemként jelent meg. A tavalyi és az idei első hat hónap összehasonlításában egyébként az szja-bevételek mintegy 78 milliárd forintos mínuszt mutatnak, ez az adócsökkentés fényében még „tisztességes” eredménynek is nevezhető.
Ahogy azt a pénzügyi kormányzat remélte, az szja kiesését az idén az áfabevételek hivatottak pótolni. Első féléves összehasonlításban ez az adónem az idén valóban közel 130 milliárdos pluszt mutat, míg a tavalyi többlet 55 milliárd forint körül alakult (a 25 százalékos áfa tavaly július 1-jén lépett életbe, tehát már a tavalyi második fél évben is érzékelhető volt). A tavalyi eredményeket azonban árnyalja az, hogy az áfakulcsváltozás hatása aszimmetrikusan mutatkozik meg, először a fizetendő adó emelkedésében ölt testet, a viszszatérítések területére csak ezután „szivárog át”.
A válsághatások és az adójogszabály-változások összességében azok számára hathatnak üdítőleg, akik régóta szorgalmazzák a forgalmi adók súlyának növelését a jövedelem- és nyereségadók lefaragása mellett. A szaktárcánál elérhető adatok szerint a gazdálkodó szervezetektől az idén az első hat hónapban több mint 110 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be, mint tavaly ugyanekkorra a lakossági befizetések pedig százmilliárd forinttal csökkentek. Eközben a fogyasztási típusú adóbevételek mintegy 90 milliárd forinttal nőttek.

Forrás: VG

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Évközi adóváltozások 2010. SZJA Egyszerűsített foglalkoztatás TAO Országos Adókonferencia

Helyszín
Tulip Inn Budapest Millennium****  (1089 Budapest, Üllői út 94-98.)
Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai 2 kredit pontot kapnak

Időpont
2010.08.25. (szerda), 10-15 óráig

A külföldiek foglalkoztatása Adóreggeli a Deloitte szakértőivel - Személyi jövedelemadó, TB., munkajog

Helyszín
Radisson Blu Béke Hotel****  (1067 Budapest, Teréz krt. 43.)

Időpont
2010.09.14. (kedd), 9-11 óráig

Sok cég nem ismeri a társaságiadó-kedvezményeket, pedig milliókat lehetne megtakarítani ezek kihasználásával.

Nemzetközi szinten is kiemelkedő a magyar kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények száma. A vállalatok ilyen jellegű kiadásaikat több adónemben is érvényesíthetik, az idén ráadásul tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is mérsékelhető a k+f tevékenység közvetlen költségével.

A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető könnyítésekkel – ugyanis nem ismeri azokat.
Pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének 20 százalékát is elérheti a k+f-hez kapcsolódó költségek aránya – mutat rá Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője. Miközben ez a szint Magyarországon is hasonló lehet, a vállalatok a kutatás-fejlesztés kapcsán felmerülő lehetőségeknek, így az ezzel összefüggő adókedvezményeknek is gyakran csupán a töredékét használják ki.

Ennek oka, hogy sok vállalkozás nincs tisztában azzal, pontosan mi is számít k+f-nek, így sokan azt sem tudják, saját tevékenységeik közül mi minősülhet ilyennek. A kérdés eldöntésében segítséget jelenthet az OECD úgynevezett Frascati-kézikönyve, amely iparágakra bontva részletes útmutatást tartalmaz a k+f tevékenységek azonosításához. A könyv következetesebb hazai alkalmazását eredményezheti az ez év elején életbe lépett magyar jogszabályváltozás, amely a kézikönyvet jelöli meg hivatkozási alapként a k+f tevékenységek vonatkozásában.

„A sokféle hazai, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmény közül az egyik legkevésbé ismert lehetőség, hogy a kifejezetten ilyen jellegű tevékenységet végző dolgozók bérköltségének 10 százaléka direkt adókedvezményként vehető figyelembe a vállalatoknál, egészen a társasági adó 70 százalékáig” – szögezi le Bagdi Lajos, a Deloitte adómenedzsere. Kis- és középvállalatok esetében ez a kedvezmény egy speciális szabálynak köszönhetően tovább növelhető, méghozzá a vállalat által alkalmazott szoftverfejlesztők bérköltségének 15 százalékával – teszi hozzá.

Ennek megfelelően a kis- és közepes méretű cégek a szoftverfejlesztő tevékenységet végző dolgozóiknak kifizetett bérköltségnek összesen a 25 százaléka után vehetik igénybe az adókedvezményt, négyéves időtávon, „lépcsőzetes” elosztásban úgy, hogy a 25 százalékos plafont a negyedik év végére érhetik el.
 

RENDEVÉNYAJÁNLÓ

Évközi adóváltozások 2010. SZJA Egyszerűsített foglalkoztatás TAO Országos Adókonferencia

Időpont: 2010. augusztus 25. (szeda) 10-15 óráig. Regisztráció 9 órától.
Helyszín: Tulip Inn Budapest Millennium (1089 Budapest, Üllői út 94-98.)

forrás: VG

Évközi adóváltozások 2010. SZJA Egyszerűsített foglalkoztatás TAO

Dátum időpont: 2010.08.25. (szerda) , 10-15 óráig. Regisztráció 9 órától!
Helyszín:  Tulip Inn Budapest Millennium****  (1089 Budapest, Üllői út 94-98.)

Előadók:

• Dr. Andrási Jánosné osztályvezető APEH,
• Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium,
• Ácsné Molnár Judit főtanácsos APEH
   

Tematika: A személyi jövedelemadót érintő évközi változások ▪ Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás ▪ A munkaviszonyok együttes időtartamának megállapítása ▪ Egyszerűsített munkaszerződés ▪ A bejelentési kötelezettség ▪ Az alkalmi és az idénymunka új időkorlátja ▪ A nem szabályszerű foglalkoztatáshoz kapcsolódó új szankció ▪ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása szerint 500 millió forintig kedvezményezett adóalap ▪ Társasági adóalap 2010. adóévi arányos megállapítása, figyelemmel a 10 százalékos adófizetés felemelt értékhatárára ▪ A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója ▪ A vállalkozói adóalap számítása ▪ Konzultáció

Részvételi díj: 18 500 Ft + Áfa

JELENTKEZZEN ITT: >>>>>

A Közbeszerzési törvény 2010. évi változásai

Dátum időpont: 2010.08.10. (kedd) , 10-15 óráig, regisztráció 9 órától!
Helyszín:  Hunguest Hotel Platánus***  (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 44.)

Előadók:

• Dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető Közbeszerzések Tanácsa Titkárság,
• Dr. Tátrai Tünde egyetemi oktató Budapesti Corvinus Egyetem

Tematika: Az ajánlattevő, az erőforrást nyújtó szervezet és az alvállalkozó fogalmának összefüggései ▪ Az alkalmasság igazolása ▪ A kizáró okok igazolása ▪ A kötelező részajánlattétel ▪ Az összeférhetetlenségi szabályok ▪ Új egybeszámítási szabályok ▪ Teljesítési és jólteljesítési, továbbá az egyéb biztosítékra vonatkozó rendelkezések ▪ A hiánypótlás ▪ A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás ▪ A kötelező eredménytelenné nyilvánítás ▪ Az előzetes vitarendezés szabályai ▪ A szerződéskötési moratórium ▪ Jogorvoslati határidők ▪ Az egyszerű eljárás újraszabályozása ▪ Az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó új megoldások ▪ Konzultáció

JELENTKEZZEN MOST: >>>>>

A System Media Kft. szeretettel meghívja Önt és munkatársát a 2010. június 14-én (hétfő) megrendezendő A közbeszerzés a változások és a gyakorlati kérdések tükrében c. közbeszerzési konferenciájára.

Rendezvényajánló: Kihirdetésre került az átláthatósági biztosokról és az átláthatósági megállapodásról szóló kormányrendelet, amely – a jogalkotó elképzelése szerint – fokozná a közbeszerzések átláthatóságát. A sok vita által övezett szabályozást mutatják be előadóink, ismertetik az átláthatósági biztossá válás szabályait, és kiemelik, hogy mikor lesz várhatóan kötelező az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása.

Tematika: Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztosi intézmény ▪ A 2010-es jogorvoslati szabályok gyakorlati oldalról: kötelező előzetes vitarendezés ▪ Meghosszabbodott szerződéskötési moratórium ▪ Automatikus felfüggesztő hatály ▪ Változó jogorvoslati határidők ▪ A legfontosabb  gyakorlati kérdések: a hiánypótlás, a részajánlattétel, a közbeszerzési szerződések módosítása, teljesítése, a keretmegállapodásos eljárások alkalmazásának kérdései ▪ A kizáró okok igazolásának gyakorlati kérdései, az eltiltott ajánlattevők listája  ▪ A többszörös megjelenésre vonatkozó rendelkezések ▪ Az erőforrás-szervezetekre vonatkozó előírások, az alkalmasság igazolása, az alvállalkozó fogalma ▪ A kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra vonatkozó szabályok ▪ Az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás változásai ▪ Közbeszerzés számokban 2009 .▪ Közhiteles adatbázisok, elektronikus dokumentumok ▪ Konzultáció

Jelentkezni lehet a www.systemmedia.hu honlapon!

További információk: kattintson ide, >>>>>

A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezései 2010. február 1-jével és 2010. május 1-jével módosulnak.
2010. május 1-jétől a csoportos létszámcsökkentés esetében alkalmazotthoz hasonló eljárást kell lefolytatni, ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnése (felszámolása vagy
végelszámolása) miatt tömegesen szűnik meg a munkavállalók munkaviszonya.
Ebben az esetben a munkáltatónak a megszűnésről tájékoztatnia kell a munkaügyi központot, a munkavállalók képviselőit és az érintett munkavállalókat, valamint köteles átadni számukra a törvényben maghatározott adatokat.
2010. február 1-jével változott a felmondási védelem szabályozása. Eddig a felmondási védelem a gyermekgondozási segélyt (a továbbiakban: GYES) igénylő szülőt illette meg a gyermek hároméves koráig akkor is, ha a szülő már visszatért a fizetés nélküli szabadságról. Ez a szabály úgy változik, hogy a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül a gyermek hároméves koráig azt a szülőt fogja megilletni, aki a fizetés nélküli szabadságot a fentiek szerint utoljára vette igénybe. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a GYES 2010. május 1-jétől csak a gyermek kétéves koráig jár majd az egyik szülőnek és a jogalkotó fenn kívánta tartani az eredeti hároméves védelmi
időt.
Bővülni fog a felmondási védelem alatt állók köre az örökbefogadást kérő munkavállalókkal. Ha a munkavállaló gyermeket szeretne örökbe fogadni, azt egy kötelező gondozásba helyezési időszak előzi meg, amely a szülőgyermek kapcsolat kialakulásában elsődleges fontosságú időszak. Ezért a felmondási védelem 2010. február 1-jétől a kötelező gondozásba helyezéstől számított legfeljebb hat hónapig megilleti a munkavállalót.
Nagyobb körültekintéssel kell tehát eljárnia a munkáltatóknak rendes felmondás gyakorlása esetén, ezért célszerű minden esetben a felmondás közlése előtt megerősítést kérni a munkavállalótól, hogy nem vesz részt örökbefogadással kapcsolatos eljárásban.
 

2010. február 4-én aláírták az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt. A korábbi egyezmény 1979. óta volt érvényben, melyet több éves tárgyalási sorozatot követően módosítottak. Új intézmény viszont a kedvezmények korlátozása. Az egyik országban illetőséggel rendelkező adófizetők is csak akkor használhatják az egyezményt, ha a tulajdonosok az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon vagy az Európai Unióban belföldi illetőségűek és Magyarországon aktív üzleti tevékenységet folytatnak. Ezen célok teljesülését komplex tesztek ellenőrzik. Az új egyezmény a jövedelmek többsége esetén nem hozott lényeges változást.

• Az osztalék után fizetendő forrásadó maximális mértéke továbbra is 5%, ha az osztalékot fizető társaság legalább 10%-os részesedéssel rendelkezik, és 15% minden más esetben. Mivel Magyarországon nincs forrásadó fizetési kötelezettség az osztalék kifizetéseken, így ez a korlát csak az amerikai kifizetések esetében fontos.
• A kamat után fizetendő forrásadó maximális mértéke 15%, szemben a korábbi egyezménnyel, amely nem engedett meg forrásadót.
• A jogdíj tekintetében az új egyezmény továbbra sem enged forrásadót levonni, viszont bevezeti a haszonhúzó fogalmát.
• A munkajövedelmek esetén pedig a 183 napos korlátot nem egy adóévre, hanem az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamra kell
  számolni.
• A korábbi egyezmény nem tartalmazott a részvények és hasonló érdekeltségek
  elidegenítéséből származó nyereségre vonatkozó szabályt, azonban az új egyezmény szerint Magyarországon adóztatható az amerikai személyek részesedés elidegenítéséből származó nyeresége, amelynek értéke több mint 50%-ban közvetlenül és közvetve Magyarországon fekvő ingatlan vagyonból áll.
• A korábbi egyezmény nem tette lehetővé, hogy az ingatlan vagyonból származó jövedelem tekintetében nettó módon, azaz költségekkel csökkentve, lehessen kiszámolni az adóköteles jövedelmet, mint ahogy a telephely vállalkozási nyereségénél. Az új egyezmény azonban lehetőséget teremt a választásra, mely később csak az illetékes adóhatóság hozzájárulásával módosítható.
• Az ösztöndíjak adózásával kapcsolatban 9000 dolláros adómentes, éves korlátot vezettek be.

Az új egyezmény a mindkét országban történő ratifikálás után, várhatóan 2011. január 1-jével lép majd hatályba.

Szja 2010

A 2009-es évben nem csak évközi változásokat tartalmazó adótörvény került kihirdetésre, hanem a parlamenti képviselők megszavazták már a 2010-ben hatályba lépő változásokat is. A következőkben a 2009. július 8-án kihirdetett 2009.évi LXXVII. törvényben, valamint a 2009. november 16-án kihirdetett 2009.évi CXVI. törvényben meghatározott  legfontosabb változásokra kívánom a figyelmet ráirányítani.
A 2010-es progresszív adótábla

• 0 – 5 millió forintig 17 százalék
• 5 millió forint felett 850 ezer és a feletti rész 32 százaléka.

Az összevont adóalapot érintő változások

2010. január 1-jétől az összevont adóalap része az önálló, nem önálló és az egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, továbbá az adóalapkiegészítés is.
Az adóalap-kiegészítő összeg egyenlő az összevont adóalapba tartozó jövedelem – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével – a Tbj. szerinti általános mértékkel számított társadalombiztosítási járulékkal (ez 2010-ben 27 százalék), biztosítási kötelezettség hiányában pedig az eho tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után az általános mértékkel (2010-ben 27 százalék) megállapított összeg. Az adóalap-kiegészítés összegét az adóelőlegnél figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell figyelembe venni.
Itt kell megemlíteni az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítést. E bevezetésre kerülő új intézmények lényege, hogy akkor kerül sor az alkalmazásukra, ha a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A részletes szabályokat az szja-törvény 16. és 25. §-ai tartalmazzák, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a 3. § 86. pontja tartalmazza. A tevékenységre jellemző kereset nagyságának meghatározásához az szja-törvény 3. § 9. pontjában található piaci ár fogalmának újonnan beiktatott e) alpontja nyújt segítséget.

Adójóváírás 2010-ben

A 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítés 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (éves szinten 181 200 forint) akkor, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot (jogosultsági határ). A jogosultsági hónap fogalma nem változik. Abban az esetben, ha a magánszemély összes jövedelme 3 millió 188 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió 698 ezer forintnál, akkor a magánszemélyt csökkentett összegben illeti meg az adójóváírás. A csökkentett összegű adójóváírás úgy határozható meg, hogy a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 12 százalékával.

A béren kívüli juttatásokat érintő változások

2010. január 1-jétől gyakorlatilag megszűnik az adómentessége azoknak a béren kívüli juttatásoknak, amelyek a munkáltatói juttatások között a leggyakrabban szerepeltek. Ezek közül a juttatások közül több kedvezőbb adókulccsal adózik majd 2010-ben az adóköteles természetbeni juttatásokra megállapított adókulcsnál.
Az szja-törvény 70. §-a nevesíti azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyek után a juttatót 25 százalékos mértékű adó terheli. Ezek a juttatások a következők:

• az üdülési csekk vagy a saját tulajdonú üdülőben üdülési szolgáltatás formájában juttatott jövedelemből a minimálbért meg nem haladó rész;
• a meleg étkeztetés formájában (ideértve az ennek megszerzésére szóló utalványt is) juttatott jövedelemből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész;
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; a 2010. évi adókötelezettséget átmeneti szabály jelentősen befolyásolja;
• az iskolakezdési támogatás értékéből a minimálbér 30 százalékát  meg nem haladó rész;
• a helyi bérlet formájában juttatott bevétel;
• az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész;
• az önkéntes egészség és/vagy önsegélyező pénztárba a munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulásból együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész;
• a magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján.

A juttatási feltételek csaknem megegyeznek a 2009-ben hatályos szja-törvény szerinti feltételekkel. A feltételeknek megfelelő, az előzőekben nevesített juttatások után a kifizetőt 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli. Amennyiben a juttatás nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, akkor annak adókötelezettségét az szja-törvény 69. §-a alapján kell meghatározni, ha pedig a juttatás az értékhatárt meghaladja, akkor az értékhatárt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ez utóbbi esetben az szja-törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontját nem kell alkalmazni. Jelentős változás, hogy a munkáltatói hozzájárulásokon, a tagdíjkiegészítésen kívüli juttatások esetén juttatatásban részesülhet 25 százalékos adókulcs mellett a személyesen közreműködő tag is.
Azok a természetbeni juttatások, amelyek 2009-ben adómentesek voltak és nem kerültek be a kedvező adómértékkel adózó juttatások közé (csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékáig, az azonnal fogyasztható étel vásárlására jogosító utalvány havi 6 ezer forintig, a művelődési intézményi szolgáltatás éves szinten a minimálbért meg nem haladóan) adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek –függetlenül a 69.§ (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaktól – 2010. január 1-jétől. Amennyiben a juttatás nem felel meg a feltételeknek vagy az értékhatárt meghaladja, akkor adóköteles természetbeni juttatásról csak abban az esetben lehet szó, ha a juttatás az szja-törvény 69. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában foglaltaknak megfelel.

Egyéb változások

• Változnak az üzemanyag-megtakarításra vonatkozó rendelkezések (a havonta adható összeg legfeljebb 100 ezer forint lehet);
• 2010. január 1-jétől bővül az adóterhet nem viselő járandóságok köre; ide tartozik a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása és a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye és egyéb pénzbeli juttatása;
• Megszűnik a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel fizetett összeg 30 százalékkal, legfeljebb az erről szóló kormányrendeletben meghatározott összeggel történő csökkentési lehetősége – ide nem értve a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottakat;
• Adókötelessé válik teljes egészében a belföldi kiküldetésre adott napidíj;
• Jelentősen átalakulnak az adóelőleg megállapítására és levonására vonatkozó szabályok (megszűnik a költség-nyilatkozat esetén alkalmazandó azon szabály, hogy a kifizetőnek legalább a bevétel 50 százaléka után kell az adóelőleget megállapítania, az adószámos magánszemélynek számla alapján történő kifizetés esetén az adóelőleg levonásának kötelezettsége csak a magánszemély erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata alapján terheli a kifizetőt;
• A kamatkedvezmény utáni adómérték 54 százalékra változik, megszűnik az a szabály, hogy az önálló tevékenységre vagy az annak alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kapott kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül; átmeneti szabály vonatkozik a 2009. november 30-ig megkötött szerződések alapján a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott kamatkedvezményből származó jövedelemre;
• Megszűnnek egyes adókedvezmények, a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos magánszemélyeket és az őstermelőket megillető kedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz;
• Adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;
• Megszűnik az az adómentességi szabály, amely szerint adómentes az 1993-at megelőzően külföldi pénzeszközből alapított alapítványi juttatás, az olyan vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettől kapott juttatás, amelynél az volt a feltétel, hogy akkor adómentes a juttatás, ha az alapítvány nem bocsát ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

A 2010. évre vonatkozó módosítással ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem lesz a tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekből származó jövedelem is. A kedvező szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl kiterjed más pénzügyi eszközökre, valamint a devizára is.
Újdonság az is, ha egy, az szja-törvény 65. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja alá tartozó ügylet (pl. állampapír-átruházás) egyébként megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, a magánszemély választhatja, hogy az ügyleti eredményt (nyereséget vagy veszteséget) az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint vallja be, feltéve, hogy a 67/A. §-ban foglalt egyéb feltételek is fennállnak.

Tartós befektetésből származó jövedelem

A törvényben meghatározott feltételek betartásával kötött szerződések alapján elért hozam kedvező adózás alá eshet. A kedvező szabályok feltétele, hogy a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel legalább 25 ezer forint befizetése mellett tartós befektetési szerződést kössön. Egy éven belül egy befektetési szolgáltatóval legfeljebb két szerződés köthető. A befektetés történhet kamatozó bankbetét formájában vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszköz vagy olyan befektetési formára, amelynek a hozama kamatjövedelemnek minősülne.
Amennyiben a lekötési időszakot a magánszemély a három évet követően nem hosszabbítja meg, akkor az elért jövedelem után az adó mértéke 10 százalék. Amennyiben a három éves lekötési időszakot annak lejártát követően a magánszemély meghosszabbítja, akkor a két év lejártát követően megszerzett jövedelem után az adó mértéke 0 százalék, vagyis gyakorlatilag a jövedelem adómentes. Abban az esetben, ha a lekötést a magánszemély a három év lejártát megelőzően szakítja meg, akkor az adó mértéke 20 százalék.
 

Munkaadók által fizetendő közterhek

Munkaadó TB járulék fizetési kötelezettsége

• Nyugdíjbiztosítási járulék:                                       24%
• Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
  - Természetbeni egészségbiztosítási járulék               1,5%
  (A 2010. január 10-ig megszerzett jövedelmek után a 2009. december 31.-én hatályos rendelkezések szerinti járulékmértékeknek megfelelően kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni!)
  - Pénzbeli egészségbiztosítási járulék                        0,5%
  - Munkaerő-piaci járulék                                         1%

Összesen:                                                                               27%

• Rehabilitációs hozzájárulás                                     964.500,-Ft/év/fő
• Szakképzési hozzájárulás                         Társadalombiztosítási járulékalap 1,5 %-a