Szja 2010

A 2009-es évben nem csak évközi változásokat tartalmazó adótörvény került kihirdetésre, hanem a parlamenti képviselők megszavazták már a 2010-ben hatályba lépő változásokat is. A következőkben a 2009. július 8-án kihirdetett 2009.évi LXXVII. törvényben, valamint a 2009. november 16-án kihirdetett 2009.évi CXVI. törvényben meghatározott  legfontosabb változásokra kívánom a figyelmet ráirányítani.
A 2010-es progresszív adótábla

• 0 – 5 millió forintig 17 százalék
• 5 millió forint felett 850 ezer és a feletti rész 32 százaléka.

Az összevont adóalapot érintő változások

2010. január 1-jétől az összevont adóalap része az önálló, nem önálló és az egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, továbbá az adóalapkiegészítés is.
Az adóalap-kiegészítő összeg egyenlő az összevont adóalapba tartozó jövedelem – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével – a Tbj. szerinti általános mértékkel számított társadalombiztosítási járulékkal (ez 2010-ben 27 százalék), biztosítási kötelezettség hiányában pedig az eho tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után az általános mértékkel (2010-ben 27 százalék) megállapított összeg. Az adóalap-kiegészítés összegét az adóelőlegnél figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell figyelembe venni.
Itt kell megemlíteni az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítést. E bevezetésre kerülő új intézmények lényege, hogy akkor kerül sor az alkalmazásukra, ha a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A részletes szabályokat az szja-törvény 16. és 25. §-ai tartalmazzák, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a 3. § 86. pontja tartalmazza. A tevékenységre jellemző kereset nagyságának meghatározásához az szja-törvény 3. § 9. pontjában található piaci ár fogalmának újonnan beiktatott e) alpontja nyújt segítséget.

Adójóváírás 2010-ben

A 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítés 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (éves szinten 181 200 forint) akkor, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot (jogosultsági határ). A jogosultsági hónap fogalma nem változik. Abban az esetben, ha a magánszemély összes jövedelme 3 millió 188 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió 698 ezer forintnál, akkor a magánszemélyt csökkentett összegben illeti meg az adójóváírás. A csökkentett összegű adójóváírás úgy határozható meg, hogy a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 12 százalékával.

A béren kívüli juttatásokat érintő változások

2010. január 1-jétől gyakorlatilag megszűnik az adómentessége azoknak a béren kívüli juttatásoknak, amelyek a munkáltatói juttatások között a leggyakrabban szerepeltek. Ezek közül a juttatások közül több kedvezőbb adókulccsal adózik majd 2010-ben az adóköteles természetbeni juttatásokra megállapított adókulcsnál.
Az szja-törvény 70. §-a nevesíti azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyek után a juttatót 25 százalékos mértékű adó terheli. Ezek a juttatások a következők:

• az üdülési csekk vagy a saját tulajdonú üdülőben üdülési szolgáltatás formájában juttatott jövedelemből a minimálbért meg nem haladó rész;
• a meleg étkeztetés formájában (ideértve az ennek megszerzésére szóló utalványt is) juttatott jövedelemből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész;
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; a 2010. évi adókötelezettséget átmeneti szabály jelentősen befolyásolja;
• az iskolakezdési támogatás értékéből a minimálbér 30 százalékát  meg nem haladó rész;
• a helyi bérlet formájában juttatott bevétel;
• az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész;
• az önkéntes egészség és/vagy önsegélyező pénztárba a munkáltatói, foglalkoztatói hozzájárulásból együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt hozzájárulásból a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész;
• a magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján.

A juttatási feltételek csaknem megegyeznek a 2009-ben hatályos szja-törvény szerinti feltételekkel. A feltételeknek megfelelő, az előzőekben nevesített juttatások után a kifizetőt 25 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli. Amennyiben a juttatás nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek, akkor annak adókötelezettségét az szja-törvény 69. §-a alapján kell meghatározni, ha pedig a juttatás az értékhatárt meghaladja, akkor az értékhatárt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ez utóbbi esetben az szja-törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontját nem kell alkalmazni. Jelentős változás, hogy a munkáltatói hozzájárulásokon, a tagdíjkiegészítésen kívüli juttatások esetén juttatatásban részesülhet 25 százalékos adókulcs mellett a személyesen közreműködő tag is.
Azok a természetbeni juttatások, amelyek 2009-ben adómentesek voltak és nem kerültek be a kedvező adómértékkel adózó juttatások közé (csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékáig, az azonnal fogyasztható étel vásárlására jogosító utalvány havi 6 ezer forintig, a művelődési intézményi szolgáltatás éves szinten a minimálbért meg nem haladóan) adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek –függetlenül a 69.§ (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltaktól – 2010. január 1-jétől. Amennyiben a juttatás nem felel meg a feltételeknek vagy az értékhatárt meghaladja, akkor adóköteles természetbeni juttatásról csak abban az esetben lehet szó, ha a juttatás az szja-törvény 69. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjában foglaltaknak megfelel.

Egyéb változások

• Változnak az üzemanyag-megtakarításra vonatkozó rendelkezések (a havonta adható összeg legfeljebb 100 ezer forint lehet);
• 2010. január 1-jétől bővül az adóterhet nem viselő járandóságok köre; ide tartozik a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a szépkorúak jubileumi juttatása és a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye és egyéb pénzbeli juttatása;
• Megszűnik a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel fizetett összeg 30 százalékkal, legfeljebb az erről szóló kormányrendeletben meghatározott összeggel történő csökkentési lehetősége – ide nem értve a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottakat;
• Adókötelessé válik teljes egészében a belföldi kiküldetésre adott napidíj;
• Jelentősen átalakulnak az adóelőleg megállapítására és levonására vonatkozó szabályok (megszűnik a költség-nyilatkozat esetén alkalmazandó azon szabály, hogy a kifizetőnek legalább a bevétel 50 százaléka után kell az adóelőleget megállapítania, az adószámos magánszemélynek számla alapján történő kifizetés esetén az adóelőleg levonásának kötelezettsége csak a magánszemély erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata alapján terheli a kifizetőt;
• A kamatkedvezmény utáni adómérték 54 százalékra változik, megszűnik az a szabály, hogy az önálló tevékenységre vagy az annak alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kapott kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül; átmeneti szabály vonatkozik a 2009. november 30-ig megkötött szerződések alapján a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott kamatkedvezményből származó jövedelemre;
• Megszűnnek egyes adókedvezmények, a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos magánszemélyeket és az őstermelőket megillető kedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz;
• Adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni;
• Megszűnik az az adómentességi szabály, amely szerint adómentes az 1993-at megelőzően külföldi pénzeszközből alapított alapítványi juttatás, az olyan vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettől kapott juttatás, amelynél az volt a feltétel, hogy akkor adómentes a juttatás, ha az alapítvány nem bocsát ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

A 2010. évre vonatkozó módosítással ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem lesz a tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekből származó jövedelem is. A kedvező szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl kiterjed más pénzügyi eszközökre, valamint a devizára is.
Újdonság az is, ha egy, az szja-törvény 65. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja alá tartozó ügylet (pl. állampapír-átruházás) egyébként megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, a magánszemély választhatja, hogy az ügyleti eredményt (nyereséget vagy veszteséget) az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint vallja be, feltéve, hogy a 67/A. §-ban foglalt egyéb feltételek is fennállnak.

Tartós befektetésből származó jövedelem

A törvényben meghatározott feltételek betartásával kötött szerződések alapján elért hozam kedvező adózás alá eshet. A kedvező szabályok feltétele, hogy a magánszemély a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel legalább 25 ezer forint befizetése mellett tartós befektetési szerződést kössön. Egy éven belül egy befektetési szolgáltatóval legfeljebb két szerződés köthető. A befektetés történhet kamatozó bankbetét formájában vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszköz vagy olyan befektetési formára, amelynek a hozama kamatjövedelemnek minősülne.
Amennyiben a lekötési időszakot a magánszemély a három évet követően nem hosszabbítja meg, akkor az elért jövedelem után az adó mértéke 10 százalék. Amennyiben a három éves lekötési időszakot annak lejártát követően a magánszemély meghosszabbítja, akkor a két év lejártát követően megszerzett jövedelem után az adó mértéke 0 százalék, vagyis gyakorlatilag a jövedelem adómentes. Abban az esetben, ha a lekötést a magánszemély a három év lejártát megelőzően szakítja meg, akkor az adó mértéke 20 százalék.