Csak ötvenegy éves kortól jár harminc nap szabadság az új Munka törvénykönyve szerint, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány. A koncepció szerint az anya és az apa megosztva is kiveheti a gyerekek után járó pótszabadságokat, és a munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját, hogy engedje szabadságra. Emellett a tervezet szerint változik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, illetve megszűnnek a felmondási tilalmak és a szakszervezeti vétó is.
JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁNKRA
Fókuszban a munkáltatói munkaviszony megszüntetés
2011. szeptember 21. – Radisson Blu Béke Hotel
Fókuszban a számlakorrekció – Adóreggeli a NAV szakértőjével
2011. szeptember 28. – Radisson Blu Béke Hotel
Az Új Széchenyi terv pályázatok megvalósításának, pénzügyi elszámolásának új szabályai
2011. szeptember 14. – Radisson Blu Béke Hotel
Változik a kivehető szabadnapok száma az új Munka törvénykönyvében, amelynek tervezetét pénteken hozta nyilvánosságra a kormány a honlapján. Az alapszabadság mértéke húsz nap marad, és 26 éves kortól jár évente 21 nap, majd ötévenként nő egy vagy két nappal a kivehető szabadnapok száma.
26 éves kortól 21 nap szabadság
31 éves kortól 22 nap szabadság
36 éves kortól 24 nap szabadság
41 éves kortól 26 nap szabadság
46 éves kortól 28 nap szabadság
51 éves kortól 30 nap szabadság
Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.
A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.
A nőket továbbra is huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, a férfiaknak azonban újdonság, hogy az apákat, ha gyerekük születik, legkésőbb a születést követő második hónap végéig csak öt munkanap fizetés nélküli szabadság illeti meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az apát öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, ezekre a napokra pedig távolléti díj jár. Az új törvénykönyv szerint nemcsak a vak, hanem minden fogyatékos munkavállalónak öt nap további pótszabadság jár majd.
A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi tizenöt, illetve harmincnapos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.
Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jelenlegi szabályok szerint rendes felmondással csak határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni.
Az új törvénykönyvben már nem szerepelne az a most meglévő rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a nyugdíjba vonulásig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.
A tervezet szerint fennmarad az a - nemzetközi szerződésekben is rögzített - szabály, hogy az elbocsátást meg kell indokolni, abból pedig "a felmondás okának világosan ki kell tűnnie". A felmondás indoka továbbra is csak "a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet", vagyis nem lehet senkit személyes sértődés miatt kirúgni. Nem kell viszont megindokolni a már nyugdíjas munkavállalók elküldését.
A rendkívüli felmondás intézménye helyett az azonnali hatályú felmondást vezetné be az új törvénykönyv. Az indoklás szerint a javaslat mellőzi azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. "A hatályon kívül helyezés indoka az, hogy a szabályozás nem érte el a célját" - olvasható a tervezetben.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei is megváltoznak. Megszűnik az elmaradt munkabér jogintézménye, mivel a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor. Az elmaradt munkabér helyett a munkavállalót kártérítés illeti meg, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkereset. Ennek akkor lehet jelentősége, ha egy munkaügyi per évekig húzódik, és ez után kellene egy vállalkozásnak jelentős összegeket kifizetnie a kirúgott alkalmazottnak.
Ha a parlament is elfogadja az előterjesztést, akkor megszűnik az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.
Az új törvénykönyv rögzítené, hogy a kormány rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér összegét - ezt évente felül kell vizsgálni. Ezt eddig a májusban megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatára hirdette ki a kormány.
A döntés során mérlegelni kell a munkabérek országos szintjét, a létfenntartási költségeket, a társadalombiztosítási juttatásokat, az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, valamint a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a foglalkoztatottság növelésének kívánatos voltát.
A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".
Azt egyelőre nem lehet tudni, mikortól lesz hatályos az új törvénykönyv, a tervezetben az olvasható, hogy a törvény hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik majd. A kormány a javaslatot később tárgyalja.
EZT IS AJÁNLJUK
2011 augusztusától változik a Munka Törvénykönyve
Forrás: origo.hu