A nemrégiben bevezetett könnyítések a fejlesztési adókedvezmények kapcsán, igen vonzóvá tették a KKV-k számára a kedezmény igénybevételét. Érdemes azonban részletekbe menően végignézni a feltételeket, ugyanis a nem megfelelő feltételekkel a vállalkozások a visszafizetést is kockáztatják.
A kis- és középvállalkozások is mind gyakrabban élnek a fejlesztési adókedvezmény lehetőségével a közelmúltban bevezetett könnyítések nyomán, ám az ehhez szükséges feltételek teljesítésében még nem mindig járnak el elég körültekintően, és ezzel a visszafizetést is kockáztatják. Ez a tapasztalata Márkus Csabának, a Deoitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletági igazgatójának. Szerinte a szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja a kedvezmény mértékét, és érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is.
Maga a kedvezmény többek között kapacitásbővítésre, munkahelyteremtésre, környezetvédelmi és informatikai fejlesztésre is igényelhető. Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása vezetett a közösségi versenypolitikai – állami támogatási – szabályoknak megfelelő fejlesztési adókedvezmény kialakításához. A korábbi, hasonló szerepet betöltő, ám nem igazán EU-konform beruházási (konverziós) adókedvezmény helyére lépett ez a konstrukció. Az EU-ban minden tagállam maga dönti el, hogy kívánja-e adókedvezménnyel ösztönözni a befektetéseket, ugyanakkor ezt csak úgy teheti meg, ha a nemzeti gyakorlat összhangban van az uniós – elsősorban állami támogatási – előírásokkal, ha a lehetőség nem kizárólag meghatározott vállalati, illetve ágazati körre korlátozott.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos buktatók sorában elsőként a gazdasági válságot említette a Deloitte szakembere. A vállalkozások hajlamosak elháríthatatlan külső okként felfogni a mostani válságot – mondta –, mégpedig abból kiindulva, hogy ha e miatt a szerinte vis maior helyzet miatt nem teljesíti a feltételeket, akkor nem esik el az adókedvezménytől. Fontos tudni, hogy az erre való hivatkozás általában nem tekinthető elháríthatatlan külső oknak, ha erre hivatkozva veszi igénybe az adókedvezményt a vállalkozás, akkor az uniós minősítés szerint jogosulatlan támogatásnak minősül, és vissza kell fizetni. E téren – éppen a válság hatására bevezetett – könnyítés, hogy az érintett például létszám- és bérköltség-növelési kötelezettség esetében bázisadatként egy hosszabb időszak átlagos számait veheti figyelembe, ezt a szándékot azonban előre kell jelezni az adóhatóságnak.
RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
Terítéken a K+F adókedvezmények - Adóreggeli a Deloitte szakértőivel
2010. október 26. - Radisson BLU Béke
Közösségen belüli ÁFA és számlázási szabályok
2010. október 28. - Tulip Inn Millennium
Vezetői tréning - Stresszmenedzsment és hatékony kommunikáció
2010. október 25-26. - Lion's Garden Hotel
Szintén komoly buktatónak számít az előírt környezeti határértékek teljesítése. Sok termelő vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy a környezetet terhelő kibocsátási mutatók jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt határértékének túllépése vagy a környezetvédelmi felügyelő hatóság által kivetett bírság az adókedvezményre való jogosultság elvesztését okozhatja. Ez a már érvényesített kedvezménynél szintén visszafizetési kötelezettséget jelent.
A 2007. január 1. előtt fejlesztési adókedvezményre jogot szerzett adózók két választható feltétel (létszámbővülés vagy évesített bérköltség) teljesülése mellett választhatják egy harmadik feltétel teljesítését is (különösen, ha a gazdasági válság miatt bérköltség vagy létszámkövetelmény teljesítése nehezen vagy nem teljesíthető, ezáltal nem veszítik el az adókedvezményre való jogosultságot). További feltétel a kkv-beszállítói hányad (szállítói kötelezettségek bekerülési értéke) előírt 30 százalékos hányadának teljesítése.
Emellett a buktatók, illetve értelmezési nehézségeket okozó kérdéskörök közé sorolta még Márkus Csaba a beruházás befejezésének csúszását, az APEH-ellenőrzéseket, nyilvántartási kötelezettségeket, az elszámolható költségekkel kapcsolatban felmerülő gondokat, a támogatástartalom és a jelenérték számítását. Fontos tudni, hogy a befektetési adókedvezménnyel összefüggésben legalább egyszer – olykor többször – ellenőrzi a kedvezményezettet az adóhatóság, tehát az érintett vállalkozásnál mindennek rendben kell lenni – hangsúlyozta a Deloitte szakértője.
forrás: vg.hu
TOVÁBBI HÍREK
Kövessen minket és nézzen szakmai anyagokat - Facebook
Nem lesz több vagyonsodási vizsgálat
Adóbevételek alakulása - Társasági adó és vagyonadó
