A 2010-es változások a személyi jövedelemadóban
A 2009-es évben nem csak évközi változásokat tartalmazó adótörvény került
kihirdetésre, hanem a parlamenti képviselők megszavazták már a 2010-ben
hatályba lépő változásokat is. A következőkben a 2009. július 8-án kihirdetett
2009.évi LXXVII. törvényben, valamint a 2009. november 16-án kihirdetett
2009.évi CXVI. törvényben meghatározott legfontosabb változásokra kívánom a
figyelmet ráirányítani.
A 2010-es progresszív adótábla?
0 – 5 millió forintig 17 százalék
5 millió forint felett 850 ezer és a feletti rész 32 százaléka.
Az összevont adóalapot érintő változások
2010. január 1-jétől az összevont adóalap része az önálló, nem önálló és az egyéb jövedelem mellett az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem, továbbá az adóalapkiegészítés is.
Az adóalap-kiegészítő összeg egyenlő az összevont adóalapba tartozó jövedelem – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével – a Tbj. szerinti általános mértékkel számított társadalombiztosítási járulékkal (ez 2010-ben 27 százalék), biztosítási kötelezettség hiányában pedig az eho tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után az általános mértékkel (2010-ben 27 százalék) megállapított összeg. Az adóalap-kiegészítés összegét az adóelőlegnél figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell figyelembe venni.
Itt kell megemlíteni az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés és a személyes közreműködői díj-kiegészítést. E bevezetésre kerülő új intézmények lényege, hogy akkor kerül sor az alkalmazásukra, ha a vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A részletes szabályokat az szja-törvény 16. és 25. §-ai tartalmazzák, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a 3. § 86. pontja tartalmazza. A tevékenységre jellemző kereset nagyságának meghatározásához az szja-törvény 3. § 9. pontjában található piaci ár fogalmának újonnan beiktatott e) alpontja nyújt segítséget.
Adójóváírás 2010-ben
A 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítés 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (éves szinten181 200 forint) akkor, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forintot (jogosultsági határ). A jogosultsági hónap fogalma nem változik. Abban az esetben, ha a magánszemély összes jövedelme 3 millió 188 ezer forintot meghaladja, de nem több 4 millió 698 ezer forintnál, akkor a magánszemélyt csökkentett összegben illeti meg az adójóváírás. A csökkentett összegű adójóváírás úgy határozható meg, hogy a magánszemélyt egyébként megillető adójóváírást csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó jövedelem 12 százalékával.
