Gyermekgondozási díj

Szintén – a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan – szigorodik a gyermekgondozási díjra jogosultság.
2010. április 30-át követő szülések esetén gyermekgondozási díjra jogosult
- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díjigénylését – a gyermeket szülő anya esetében a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt;
- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül 365napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
A jogszabály alkalmazásánál továbbra is szülőnek kell tekinteni
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt;
- a szülővel együtt élő házastársat;
- azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
- a gyámot.
A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges 365 naptári napi időbe – a biztosítási időkön túl – be kell számítani a biztosítás megszűnését követő időre passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az időtartamát, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának idejét, továbbá a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot.
Mint látjuk a hosszabb biztosítási idő megszerzéséhez, az új feltételekhez való alkalmazkodásra megfelelő felkészülési idő áll rendelkezésre, hiszen a jogszabály csak azokra vonatkozik, akik a törvény kihirdetése után fogantak meg, azaz szüleik az új feltételeket ismerhették. A tanulók kedvezménye – bár szigorodott – továbbra is megmaradt, így esetükben is jobban érvényesül a biztosítási elv.
A gyermekgondozási díj mértéke nem változik a maximálisan megállapítható összege a jövőben is igazodik a mindenkori minimálbérhez, az ellátás legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2009. évi felső határa havi bruttó 100.100 forint.
Változik azonban a gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama. A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár.

Például:
- amennyiben az igénylő rendelkezik két éven belül 300 nap biztosítási idővel sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult, gyermeke két éves koráig gyermekgondozási segélyt vehet igénybe.
- amennyiben az igénylő két éven belül 365 nap biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően 365 napig gyermekgondozási díjra.
- amennyiben az igénylő két éven belül 500 nap biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően 500 napig gyermekgondozási díjra.
- amennyiben az igénylő két éven belül 600 nap biztosítási idővel rendelkezik, jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően gyermeke két éves koráig gyermekgondozási díjra.

Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra ismételten jogosult személy a jogosultság megszerzésekor, vagy az azt megelőző két éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a következő gyermek után járó gyermekgondozási díj időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj időtartamánál.
Az újabb gyermek után járó gyermekgondozási díjidőtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
Például:
- Az igénylő két éven belül 500 nap biztosítási idővel rendelkezett és a gyermekgondozási díj folyósításának 412. napján, biztosítottként ismét szül. Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és a szülési szabadság lejártát követően 500 napig gyermekgondozási díjra. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár, természetesen a jogosultság időtartamára vonatkozó szabály szem előtt tartásával.

A gyermekgondozási díj összegének a kiszámítása a következők szerint alakul:
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)- (5) bekezdése szerint kell megállapítani, azaz
- elsősorban az irányadó időszakra járó tényleges legalább 180 naptári napi rendszeres és az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem alapján kell az ellátást megállapítani, (T.48.§-a (2)-(3) bekezdés)
- ha az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető, legalább 180 naptári napi jövedelem, akkor a minimálbér alapulvételével lehet a gyermekgondozási díj összegét kiszámítani, (T.48.§-a (4) bekezdés)
- a gyermekgondozási díj összegének a megállapításánál alkalmazni kell a jövőben a kedvezményszabályt, azaz, ha azért nincs az igénylőnek 180 naptári napi tényleges keresete, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, akkor az előző ellátás alapját képező jövedelem alapján kell az újabb ellátás összegét megállapítani, (T.48.§-a (5) bekezdése), természetesen a maximumra vonatkozó szabályt szem előtt tartva.
A 48.§ (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. A módosított szabály szerint, a jövőben felül vizsgálni és az emelkedő minimálbérnek megfelelően átszámítani csak azokat a díjakat lehet, amelyek tényleges 180 naptári napi kereset alapján kerültek megállapításra.

Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a mindenkori minimálbér szerint korrigált díj összegével. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.