Hogyan készítsűk el transzferár-ár dokumentációs nyilvántartásunkat ?

A hatályos adótörvények értelmében, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióikban a piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, a társasági adó és a különadó (2008-tól bizonyos esetekben az ÁFA) alapját is módosítani kell. A kapcsolódó OECD irányelvekkel összhangban a kisvállalkozásnak nem minosülő adófizetők egy meghatározott formátumú nyilvántartás elkészítésével kötelesek hatékony segítséget nyújtani az APEH munkatársainak a transzferárak ellenőrzésében.
A transzferár nyilvántartás nemcsak formai szempontból lényeges (utalva a 2 millió Ft-os mulasztási bírságra), hanem tartalmi szempontból is. Az adóhatóság már kiemelten vizsgálja a kapcsolt viszonyban alkalmazott árakat. Ha a kapcsolt árakat nem tartja megfelelő szokásos piaci árnak, adóhiányt állapít meg a társasági adóban, a különadóban, valamint az áfa és a helyi adók területén is.

• A kérdéskörben 2010. március 18-én csütörtökön Transzferár szabályozás - Jogszabályi változások, dokumentáció, ellenőrzés címmel
  (Helyszín: Hotel Mercure Buda****)
• Előadó(k): Dr. Kövesdy Attila vezető partner Deloitte Zrt., Szedő Judit menedzser Deloitte Zrt., Dr. Boros Richárd főosztályvezető APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság

A System Media konferenciát szervez!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK , JELENTKEZÉS ITT: >>>>>>>>>>>>

Transzferárazás

A transzferár szabályozást annak érdekében vezették be, hogy megakadályozzák a jövedelem átcsoportosítást az egyes  cégcsoportokon belül.
A magyar szabályozásban először 1992-ben jelent meg a transzferár. Az OECD-hez történő csatlakozás után Magyarország elfogadta az OECD Transzferár Irányelveit, melyek rendelkezései ma is irányadóak az elszámoló árazás területén. Az OECD transzferár irányelvei szerint a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat oly módon kell meghatározni, mintha független felek lennének, így az un. szokásos piaci árat kell alkalmazni az egymás közötti tranzakcióikban is.
A magyar jogszabályokban a transzferárazással kapcsolatos rendelkezések a társasági adótörvény 18. §-ában illetve 18/2003. PM rendeletben (a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről) találhatóak.
A Tao törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül:

• Az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik
• Az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik.
• A külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint külföldi telephelyei
• többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
• a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;

A rendelet szerint nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést, és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Tao. előírásai szerinti kisvállalkozásnak             (Kisvállalkozásnak minősül a Tao törvény és a 2004. évi XXXIV kis és özépvállalkozásokról, és fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint az a vállalkozás, amelynek:

• összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)

A részletes szabályok alapján a kisvállalkozáskénti minősítéshez a vállalatcsoport egészét kell minősíteni! Ennek megfelelően elképzelhető, hogy egy Magyarországon egyébként kisvállalkozásnak minősülő leányvállalatnak mégis el kell készítenie a nyilvántartásokat.
Az adózót akkor terheli nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásával kötött megállapodás alapján, amennyiben az ügylettel kapcsolatban az adóévben teljesítés történt. A Tao szerint, amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak, mint azt független felek tennék összehasonlítható körülmények között, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózónak módosítani kell az adózás előtti eredményét.
A nyilvántartásoknak a 18/2003. PM rendelet 4. §-ban foglalt kötelező tartalmi elemekkel kell elkészülniük. A nyilvántartások tehát egy kötött szerkezetű tanulmányoknak tekinthetőek. A nyilvántartások elkészítése jelentős feladat a vállalkozás életében, több szakmai terület - kontrolling, piaci környezet, szerződések elemzése és az adójog - együttes munkáját feltételezi.
Az adózónak a nyilvántartásokat szerződésenként kell elkészítenie. Ha szerződések tárgya, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos akkor a nyilvántartás összevontan is elkészíthető.
Az adózó elkészítheti a nyilvántartást egyszerűsítetten is, ha a szerződésben szereplő ügylet szokásos piaci áron áfa nélkül nem haladja meg az 50 millió Ft-ot. A Pénzügyminisztérium álláspontjának megfelelően nem készíthető ilyen egyszerűsített
nyilvántartás határozatlan időtartamra létrejött szerződésre tekintettel.
Amennyiben az adózó elmulasztja a nyilvántartási kötelezettségét illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségét nyilvántartásonként 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.