A kötelező egészségbiztosítás ellátásait és a gyermekgondozási
támogatásokat érintő változásokról

Betegszabadságra vonatkozó jogszabály módosítása:
Eddig is és a jövőben is a Munkatörvénykönyve szabályozza a betegszabadság időtartamát, illetve a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj mértékét. A betegszabadság időtartama nem változik, továbbra is 15 munkanap, a módosított jogszabály szerint azonban a 2009. július 31-ét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetén a betegszabadság időtartamára fizetett távolléti díj mértéke 80 százalékról 70 százalékra csökken.

Táppénz jogszabály módosítása*

2009. május 11-én az Országgyűlés többek között az adó, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló és a nyugdíjtörvény módosításáról döntött.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők:

Táppénz folyósításának időtartama:

Táppénz továbbra is a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
- a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át,
- 2009. július 31-ét követő keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át.
A módosítást követően tehát az un. „passzív” táppénz folyósításának időtartama a 45 naptári napról 30 naptári napra csökken.

Táppénz mértéke:

A táppénz összegének kiszámítására vonatkozó szabály nem módosul, mértéke
azonban igen.
2009. július 31-ét követő keresőképtelenségek esetén a táppénz mértéke folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, amennyiben ennél rövidebb a biztosítási idő vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.
A módosult jogszabálynak megfelelően a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi bruttó összege 9 533,33 forintot nem haladhatja meg. A biztosítási jogviszony megszűnését követő időre folyósított ellátás bruttó naptári napi összege is maximálva lett, azaz 3 575 forintot nem haladhatja meg.

Méltányossági ellátások

Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból csak akkor engedélyezheti a terhességigyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően – összhangban a „passzív” táppénz folyósításának időtartamával – az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.
A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során a pénzellátások megállapítására vonatkozó szabályoktól, azaz a törvényben foglaltaktól eltérően határozhatja meg, azzal, hogy összege nem haladhatja meg
- terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42.§ (3) bekezdés szerinti összeget, azaz az ellátást legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével lehet megállapítani. Amennyiben a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, úgy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni,
- gyermekgondozási díj esetén a 42/D. (3) bekezdése szerinti összeget, azaz az ellátást, legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével lehet megállapítani.
Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni,
- a biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48.§ (8) bekezdés szerinti összeget, tehát az engedélyezetett naptári napi táppénz összege a 9 533,33 forintnál magasabb nem lehet,
- a biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén a folyósított táppénz összege a 3 575 forint lehet.
Nem változott az eseti segélyezésre vonatkozó szabály, mely szerint az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.

Üzemi balesetet fogalma:

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Úti baleseti táppénz mértékének megállapítása:

A módosítás az úti baleseti táppénz mértékét érinti. E szerint – a 2009. december 31-ét követően bekövetkezet balesetek esetén – a baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.
Amennyiben a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.
Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.
Ha a biztosított a baleseti táppénz számítására meghatározott időtartam alatt - jövedelem hiányában - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.

Terhességi-gyermekágyi segély

Szigorodnak a terhességi gyermekágyi segélyre jogosultság feltételei.
2010. április 30-át követően bekövetkezett szülések esetén a jogosultság szabályai a következők:
Terhességi gyermekágyi segély annak jár,
- aki a szülést megelőző (örökbefogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül 365 naptári napon át biztosított volt, és
- a biztosítás
- tartama alatt, vagy az annak megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
- megszűnését követő negyvenkét napon túl, a táppénz vagy a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 naptári napi időbe – a biztosítási időkön túl – be kell számítani a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az időtartamát, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának idejét, továbbá a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot.
Fontos azonban tudni, hogy nem változott a terhességi–gyermekágyi segély mértéke – az továbbra is 70 százalék –, illetve összegének kiszámítása.
A táppénz szabályoknál ismertetett maximum ellátási összeg a terhességi-gyermekágyi segélyre nem vonatkozik, annak összege nem került korlátozásra.