A konferenciáink és szakmai továbbképzések aktuális témája az adó, áfa és munkajog, közbeszerzés, cafeteria, szakképzési hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj, adósságkezelés és mindaz, amivel egy valóban kompetens pénzügyi vezető és gazdasági vezető, könyvelő a mindennapi munkája során szembesülhet. Előadóink a szakma reprezentánsai, az APEH vezető tisztségviselői, minisztériumok, és szakkamarák avatott tisztségviselői, maguk a jogalkotók. Kedvezményes áron választhatja a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzését vállalkozási szakirány - államháztartási szakirány.
www.systemmedia.hu
Tel.: 1/220-0363
administration:
@sushika: Amíg a felek a munkaszerződés módosításában nem állapodnak meg, a munkáltatónak a munkav... (2010.01.19. 05:12)Családi pótlék 2010.
2010. január 1-jével megszűnik a társas vállalkozásokat terhelő különadó. Mi történik a már bevallott és előlegfizetési kötelezettségként előírt különadó összegével. A társas vállalkozásokat terhelő különadót 2006. szeptember 1-jével vezette be a 2006. évi LIX. törvény. A törvény saját adóelőleg fizetési szabályokat alkalmaz, mely alapján az adóelőleget negyedévente egyenlő részletekben a negyedévet követő hónap 20-ig kell fizetni. Kivétel ez alól az utolsó negyedév, melynek adóelőlegét – naptári évvel megegyező üzleti év esetén – december 20-ig kell megfizetni, valamint kiegészíteni az adó éves várható összegére. A negyedéves adóelőlegek összegét az egyes években május 31-ig benyújtott Társasági adóról és különadóról szóló bevallás tartalmazza, mely alapján az adóhatóság az adózók folyószámláján az egyes negyedévekre előírja az előlegeket fizetési kötelezettségként. Nem történt ez másként 2009-ben sem, azaz jelenleg az adózók folyószámláján 2010-re is megtörtént a különadó előlegfizetési kötelezettség előírása a 2009. május 31-én benyújtott bevallás alapján. Tekintettel arra, hogy az adónem a társas vállalkozások tekintetében megszűnik, 2010-ben már az adóelőleg fizetés is okafogyottá válik. Az Adóhatóság saját hatáskörében rendezi az előlegfizetési kötelezettségek törlését, ezért a 2010-es különadó előlegeket legkésőbb 2010. januárban törli az adózók folyószámlájáról. Várhatóan az év végéig az Adóhatóság erről egy közleményt fog kiadni. Az előleg törlése nem érinti a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat. Esetükben az új szabály, a különadó eltörlése, a 2010-ben kezdődő adóévükben alkalmazható elsőként.
A szuperbruttósítás alkotmányellenes, mert az adóalap növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, mondták! Az Alkotmánybíróság elutasította a személyi jövedelemadó összevont adóalapja utáni adómegállapítás 2010. január elsején hatályba lépő új módszere - vagyis a szuperbruttó - ellen érkezett beadványokat. Ezzel megszűnt a bizonytalanság. Az Alkotmánybíróság 2009. november 17-én kelt határozata szerint a 2010. január 1-jétől hatályos szuperbruttó meghatározására vonatkozó alkotmányellenességi megállapítást és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, és az eljárást megszüntette. Az Alkotmánybíróság elutasításának oka, hogy az adóalap ily módon történő kiegészítését a Személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tekinti jövedelemnek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az adóalap kiegészítés kizárólag egy korrekciós tényező; az adóalapot érintő matematikai műveletként írja le. Az Alkotmánybíróság rámutat ugyanakkor arra is, hogy a társadalombiztosítási járuléknak nincs „általános mértéke”, ezért a december 31-én érvényes kulcsot kell irányadónak tekinteni, de annak visszamenőleges hatása esetén, az csak pozitív irányú lehet.
Változások az Szja-ban és az egészségügyi hozzájárulásban
Az Országgyűlés megszavazta a T/10676. számú törvényjavaslatot, amely 2009. november 16-án az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényként került kihirdetésre. Az EGT és OECD tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények 2010-től kiterjednek a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. Az azokon elért nyereség után 20% adót kell fizetnie az adózónak. Az ügyletek tárgya nem csak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet. A hosszabb távú megtakarításokat ösztönzi az a változtatás, amely a tartós befektetéseken elért nyereségre csökkentett adókulcsot hoz be. A legalább 3 éves, de legfeljebb 5 éves lekötések után az adó mértéke 10 százalék, míg a legalább 5 évre szóló vagy az azt meghaladó lekötések után nulla százalék.
Az új törvény szintén kitér a külföldi jog alapján kapott társadalombiztosítási ellátások adókötelezettségeire, miszerint az adott juttatás adóköteles vagy adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ezt a belföldi jog szerint járó hasonló juttatás adókötelezettségének vizsgálatával kell meghatározni. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, amelyet 2010-től 1 millió forintról 5 millió forintra emelnek. Fontos pontja az új törvénynek, hogy 2009-re visszamenőleges hatállyal biztosítja a védőoltások adómentes juttatását. Továbbá az a pontosítás sem elhanyagolható, miszerint a kedvezményes 25%-os kulccsal adózó béren kívüli juttatások után nem merül fel a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.
Az alábbi módosítások a beterjesztett törvényjavaslathoz képest is változást jelentenek: 2010-től a magánszemély a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének átszámításánál a bevételszerzés időpontjában vagy a megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamot alkalmazhatja. 2010. január 1-jétől adómentessé válnak a hitelintézetek és a befektetési szolgáltatók által részben vagy egészben elengedett követelések, ha:
az adós – nyilatkozata alapján – a maga és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg, vagy
az elengedett követelés a 10 000 forintot nem haladja meg (feltéve, hogy a követelés végérvényesen megszűnik a magánszeméllyel szemben).
Az új törvény kimondja, hogy egy másik EGT-tagállamban biztosított személy jövedelme után nem merül fel a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, ha a magánszemély megfelelően tudja igazolni a másik tagállamban fennálló biztosítási jogviszonyát.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai 3 kreditpontot kapnak a rendezvényen való részvételért! Dátum, időpont: 2009.11.30. (hétfő), regisztráció 9 órától! Helyszín: Hunguest Hotel Platánus*** Előadó(k): Siegler Zsófia tanácsos Pénzügyminisztérium, Dr. Boros Richárd főosztályvezető APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Ajánló:2010. január 1-től életbe lépő változások módosítják a kapcsolt vállalkozások fogalmát. A módosítások nem csak a nemzetközi, hanem a magyar vállalkozásokat is érintik! Témakörök:
Hazai törvényi szabályozás ▪ Új dokumentációs rendelet ▪ Közeledés a adózói elvárásokhoz ▪ Átláthatóbbak tartalmi követelmények ▪ Bővül az egyszerűsített nyilvántartás készítésének lehetősége ▪ Nyilvántartás célja, módosulása; formai követelmény ▪ Összehasonlító adatok: módosulnak az alapelvek, kibővülnek a figyelembe vehető források ▪ Módosul a kapcsolt vállalkozás fogalma: a magyar vállalkozások és külföldi telephelyeik is kapcsolt vállalkozásnak tekinthetők ▪ Funkcionális elemzés ▪ Jogharmonizáció, EU TPD is készíthető 2010-től ▪ Az APEH ellenőrzési gyakorlata ▪ Jellemző hibák, megállapítások ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Az ellenőrzési gyakorlat irányai, tendenciák ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Konzultáció Részvételi díj: 21.900 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 19 900 Ft + áfa / fő: on-line jelentkezés esetén!
Munkáltatók év végi feladatai - Változások a kiadandó igazolásokban, a munkáltatói adómegállapításban és adatszolgáltatásban!
Dátum, időpont: 2009.12.14. (hétfő), regisztráció 9 órától! Helyszín: Radisson BLU Béke Hotel**** Előadók: Dr. Zsohár Istvánné osztályvezető APEH, Sípos Petra tanácsos Pénzügyminisztérium Ajánló: Ismét itt az év vége a munkáltatói adatszolgáltatás, zárás ideje. Ez jelentős többletmunkát jelent a munkáltatóknak, könyvelőknek. Előadóink praktikus tanácsokat adnak, gyakorlati segítséget nyújtanak az év végi kötelezettségek teljesítéséhez. Témakörök: A bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges igazolások ▪ Változás az igazolások tartalmában – az adatszolgáltatásban ▪ A családi pótlék kezelése ▪ Az összesített igazolás (09M30) tartalma ▪ A munkáltató közreműködése a magánszemély 2009. évi adókötelezettségének megállapításában (09M29) ▪ A munkáltatói adómegállapítás feltételei ▪ Tartalmi változások különös tekintettel az adókedvezményekre és a családi pótlékra ▪ Eljárási, technikai kérdések ▪ A 2009. évi beszámolót érintő számviteli törvényi változások ▪ Zárási feladatok ▪ Eszközök, források számbavétele ▪ Leltározás ▪ Korrekciók végrehajtása ▪ Időbeli elhatárolások ▪ Átsorolások ▪ Értékkorrekciók ▪ Fedezetképzés ▪ Eredménymegállapítás, zárás ▪ Osztalékfizetési korlát ▪ Osztalékelőleg, osztalék elszámolása ▪ Beszámoló ▪ Beszámolókészítés ▪ A beszámoló elfogadása ▪ Elektronikus közzététel Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt; 17 500 Ft + áfa / fő: on-line jelentkezés esetén!
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai 4 kreditpontot kapnak a rendezvényen való részvételért! Dátum, időpont: 2009.12.10. (csütörtök), regisztráció 9 órától! Helyszín: Hunguest Hotel Platánus*** Előadó(k): Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértő Csátaljay-Tax Kft. Ajánló: Gyökeres változás történik az áfa teljesítési helyekben 2010-től. Az új szabályokat gyakorlati szempontból ismerteti előadónk, teljes körűen összefoglalva, példákon keresztül végigvezetve a különféle konstrukciókat. Témakörök: Adóalanyoknak és nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások - hogyan tudjuk beazonosítani a megrendelőt ▪ Főszabály és kivételek ▪ Miért fontos az állandó telephely és mit jelent az új fogalom ▪ Mely esetekben szükséges az áfa regisztráció külföldön és belföldön ▪ Adószám szerinti adózás megszűnése ▪ Bérmunka - mikor és mely szereplőnél áfás jövőre a többszereplős bérmunka ▪ Teljesen új fuvarozási szabályok - hogy számláz a közösségi fuvarozó, belföldi fuvarozó, nemzetközi fuvarozó ▪ Melyek a mentességi jogcímek, az importhoz, exporthoz kapcsolódó új mentesség, raktározás, rakodás, személyfuvarozás ▪ Építési szolgáltatások,ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások ▪ Közlekedési eszköz bérbeadása rövid és hosszútávra ▪ Kulturális,tudományos, oktatási szolgáltatások, rendezvényszervezés ▪ Műszaki, jogi,tanácsadási,telekommunikációs és egyéb inmateriális szolgáltatások ▪ Hogyan változik az importszolgáltatás utáni adófizetés időpontja ▪ Levonásra jogosító új bizonylatok, könnyítések ▪ Határozott idejű elszámolás külföldi viszonylatban ▪ Új adatszolgáltatási kötelezettség ▪ Hogyan állítsuk be az áfa kódokat az új szabályokhoz ▪ Területi hatályon kívüli és a mentes számla ▪ A teljesítés meghiúsulások számlázása belföldi és nemzetközi viszonylatban ▪ Külföldön felszámított áfa visszaigénylésének teljesen új rendje ▪ Konzultáció Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt; 17 500 Ft + áfa / fő: on-line jelentkezés esetén!
Adótörvények 2010. - SZJA, TB. JÁRULÉK, TB. NYUGDÍJ, ART, TAO
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai 2 kreditpontot kapnak a rendezvényen való részvételért! Dátum, időpont: 2009.12.09. (szerda), regisztráció 9 órától! Helyszín: Radisson BLU Béke Hotel**** Előadók: Siklósiné Antal Gyöngyi tanácsos Pénzügyminisztérium, Dr. Futó Gábor ügyvéd, Tb. szakértő, Dr. Papp Adrienn főosztályvezető-helyettes Pénzügyminisztérium, Ácsné Molnár Judit főtanácsos APEH Témakörök: Adóalap-számítás változása ▪ Új adótábla, adójóváírás ▪ Adóelőleg szabályok változása ▪ Adókedvezmények megszűnése, átmenetek ▪ Adómentes jövedelmek átalakulása, kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás ▪ Kivét-kiegészítés, közreműködői díj kiegészítés ▪ Őszi csomag módosításai ▪ Változások az egyéni vállalkozó adózásában ▪ Megtakarítások ösztönzésével összefüggő változások ▪ A járulék mértékének változása ▪ Megszűnik a munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék ▪ A START kártyával foglalkoztatottakkal kapcsolatos fizetési kötelezettség változásai ▪ Táppénz ▪ Társadalombiztosítási nyugdíj ▪ EHO ▪ Bejelentési szabályok változása az ART-ben ▪ Helyi iparűzési adó az állami adóhatóságnál 2010-től ▪ A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásról szóló törvény változásaihoz kapcsolódó Art. szabályok ▪ Változások a havi adó- és járulékbevallásban ▪ A fejlesztési tartalék felhasználásának visszamenőleges meghosszabbítása ▪ A 2010-től megszűnő korrekciós tételek ▪ 2010-től új adózók – külföldi szervezet, ingatlannal rendelkező társaság tagja – adóalapjának megállapítása ▪ Off-shore cégtől kapott osztalék; a fel nem osztott nyereség adózása ▪ A különadó megszűnése, a már bevallott előlegek kezelése ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 21.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 18 500 Ft + áfa / fő: ha a jelentkezése beérkezik egy héttel a rendezvény előtt; 17 500 Ft + áfa / fő: on-line jelentkezés esetén!
Az adóellenőrzés legfontosabb feladata, hogy a jogszabályban előírt előírt adózói kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. A szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos vizsgálatok esetén a korábbi években semmi nem szabályozta azt, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekben érvényesített árak piaci viszonyoknak való megfelelőségét konkrétan hogyan kell igazolni. A fentiek miatt az adóhatóság sok esetben még akkor sem tudott megállapítást tenni, ha az alkalmazott transzferár nyilvánvalóan eltért a valószínűsíthető piaci ártól, hiszen nem állt rendelkezésére elegendő ismeret ahhoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a szokásos piaci ár nagyságát. Az említett nehézségek megszüntetésére jelenthet megoldást a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII.16.) PM rendelet amely részletekbe menően szabályozza, hogy az adózóknak milyen dokumentumok és adatok segítségével kell alátámasztaniuk a szokásos piaci ár meghatározása során követett eljárásukat.
2009. október 16-án a Magyar Közlönyben megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség változásait tartalmazza. A javasolt változások 2010. január 1-jén lépnek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni, ugyanakkor az egyszerűsített nyilvántartásokra érvényes módosításokat és a 3§ (6) bekezdésében foglaltakat, miszerint a nyilvántartást nem magyar nyelven is el lehet készíteni már a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség tejesítésére is lehet alkalmazni, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint az új rendelet hatályba lépésének a napja, azaz 2010. január 1-je. Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet hatályát veszti. A jelenlegi gyakorlattal szemben az új PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás. Az adózó társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni arról, hogy melyik nyilvántartási módot választja. Az önálló nyilvántartás követelményrendszere nagyrészt megegyezik a 18/2003-as PM rendelet 4§-ban foglaltakkal, mindamellett néhány fogalmi pontosítás történt. Az új PM rendelet alapján az adózó jogosult úgynevezett közös nyilvántartás elkészítésére, mely két fő részből áll: fődokumentum, és specifikus nyilvántartás. A fődokumentum a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza. Ez magába foglalja az üzleti stratégia általános leírását, a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános bemutatását, az EU-n belüli csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ellenőrzött ügyletek általános bemutatását, az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírását, valamint a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát stb. A specifikus nyilvántartás elemei hasonlóak az önálló nyilvántartásban foglaltakhoz. A specifikus nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás fontosabb adatait, az adózó üzleti vállalkozásának általános leírását, az ügyletek bemutatását, az összehasonlító elemzést valamint az összehasonlítható adatok bemutatását. További változtatást jelent, hogy a korábbi meghatározáshoz képest az egyszerűsített nyilvántartás 50 millió forintos korlátja a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban érvényes.
Az ET irányelvei alapján 2010.01.01-től megváltoznak az ÁFA adóztatás szabályai. Az év elejétől a változások következtében a következőkre érdemes ügyelni:
a szolgáltatások teljesítési helyének és az ahhoz kapcsolódóan a fordított adózás szabályainak újragondolása,
az összesítő nyilatkozat kibővítése a Közösségen belüli szolgáltatásokkal,
az adott tagállamban nem letelepedett társaságok Közösségen belüli áfa-visszatérítési eljárásának átalakítása.
Az áfacsomag különböző tevékenységgel bíró vállalkozásokat különböző mértékben érint. A legérintettebbek azok a társaságok, amelyek üzletszerűen nyújtanak szolgáltatásokat más országbeli adóalanyoknak, illetve vesznek igénybe szolgáltatásokat más országbeli adóalanyoktól. Első lépésként szükséges felmérni, az Önök tevékenységét mennyiben érintik az áfacsomag változásai. Azonosítani kell azokat az ügyleteket, melyek új áfamegítélés alá eshetnek, ahol bevallási vagy számlázási változások várhatóak.
A komplex, egyedi szerződések esetén érdemes külön véleményezni a szerződés kezelését az új áfaszabályok alapján. Elképzelhető, hogy a szerződésekben foglalt szolgáltatási körök leírásában érdemes kisebb változásokat végigvezetni, vagy új kiegészítő megállapodásokat fűzni a meglévő szerződésekhez (például harmadik országos megrendelőt nyilatkoztatni adóalanyiságáról vagy megrendelői nyilatkozatot kérni arról, hogy a megrendelések nem magáncélt szolgálnak). Külföldi áfa-visszaigénylésekkel érintett számlakör felmérése. Ezek részeként érdemes előzetesen megbecsülni azt is, a változások alapján lesz-e szükség az információs rendszerek módosítására – például új adókódok bevezetése, létező ügylettípusok átkódolása. Az esetleges feltárt kétértelmű rendelkezések, nem-szabályozott kérdések megválaszolása fontos lehet a későbbi kockázatok elkerülése érdekében. Kiemelten fontos az egyedi gyakorlati bizonylatolási-elszámolási kérdések rendezése – új sablonok, dokumentumok kialakítása (pl. közlekedési eszközök átadási helyének bizonylatolása) Szükséges lehet más tagállamok, országok rendelkezéseit is megvizsgálni – például fordított adózás körének felderítése, regisztrációs kötelezettség tisztázása, tényleges igénybevétel szerinti adózás követelményének vizsgálata, külföldi áfa-visszaigénylés feltételeinek tisztázása (pl. levonási tilalmak). Előre rögzített szolgáltatás-minták, - sablonok felülvizsgálata. Számlázás módosítása – például, ha törvényi hivatkozások módosulnak és ezek rögzítése az analitikában, bevallásban. Összesítő nyilatkozatok szolgáltatások nyújtására, igénybevételére. Adószámok listájának feltöltése; megfelelő listázások, szűrések kialakítása (ügyféltípusra, ügylettípusra, időszakra szűkítéssel). Összesítő nyilatkozatok negyedéves helyett havi gyakoriságú szűréssel, esetlegesen külföldi áfavisszaigénylések kódolás szerinti rögzítése listázása, felkészülés az elektronikus kommunikációra.
Használja ki jövőre is a cafeteria rendszerben rejlő (adó)előnyt! - CAFETERIA 2010. - Országos Konferencia
A cafetéria nem más, mint egy választható elemekből összeállított juttatási csomag, amely egyéni választási lehetőséget biztosít a munkavállalók számára a béren kívüli és a természetbeni juttatások terén, melyek rugalmasan igazodnak a dolgozók személyes igényeihez.
Az idén még adómentes béren kívüli juttatások jövőre – három kategóriába sorolva adózni fognak. A 25 százalékos személyi jövedelemadóval sújtott cafeteria elemek után nem kell megfizetni a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Az Eho-törvényt tehát kiigazítják, így elkerülhetetlen, hogy a cégek és a munkavállalóik átgondolják, hogy jövőre milyen elemekből érdemes összeállítani a béren kívüli juttatások csomagját. 2010-ben is adómentes elem lesz a számítógép- és internethasználatot támogató juttatás. A többi béren kívüli elem esetén azonban 25, illetve 97,89 százalékkel adózunk. Változik a munkáltató üdülőjében történő üdültetést, a meleg-étkezési utalványt (ennek értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik), az iskolarendszerű képzés átvállalt költségét, az iskolakezdési utalványt, a helyi bérletet, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseke, az üdülési csekket. Az üdülési csekknél szűkül a felhasználhatóság köre, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kizárólag üdülési és művelődési célra váltható majd be, tehát étteremben cekkel már nem tudjuk rendezni a számlát...
A cafeteriát megtartó cégeknek stratégiát kell választaniuk, érdemes átgondolni, hogy mely béren felüli juttatásokat érdemes jövőre a munkavállalóknak adni.
A döntésben segít a System Media Cafeteria 2010. c. konferenciája!
A VPOP ellenőrzései miatt egyre több cég észleli, hogy Ők is a termékdíj befizetésére kötelezettek sorába tartoznak. A System Media olyan cégek szakemberei számára szervez termékdíj konferenciát, akik most kezdenek el foglalkozni a témával. Termékdíj konferencia az alapoktól mindazoknak, akik most ismerkednek a környezetvédelmi termék szabályozással!
A Környezetvédelmi termékdíj változásai 2010. c. konferenciánkat a nagy sikerre való tekintettel 2009.11.26-án megismételjük. A tematika és az előadok ugyanazok, csak a helyszín és a dátum változik.
Új közbeszerzési szabályok 2010. - 2009-es tapasztalatok gyakorlati kérdések
2009.11.24-én megrendezésre kerülő konferenciánk keretében hivatalos közbeszerzési tanácsadó, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság szakembere közreműködésével a közbeszerzési jog és gyakorlat legaktuálisabb, legproblematikusabb kérdéseit tárjuk fel vendégeink számára.
Közbeszerzés konferencia
A meghívott előadók részletesen beszámolnak a közbeszerzési törvény várható módosításáról, elemzik a jogszabály legproblémásabb rendelkezéseit, bemutatják a Közbeszerzések Tanácsa gyakorlati szempontból legfontosabb ajánlásait, a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatot formáló határozatait Szó lesz továbbá az elektronikus közbeszerzésről, a helyben központosított közbeszerzés tapasztalatairól, a zöld közbeszerzés előnyeiről és hátrányairól, valamint a PPP-projektek magyar jogrendszerbe illeszthetőségéről.
Átfogóan módosítaná az egész magyar adórendszert a napokban Országgyűlés elé került törvényjavaslat.
A törvénycsomag a személyi jövedelemadóra és társadalombiztosítási járulékok szabályozására vonatkozó intézkedések az élőmunkára rakódó terhek csökkentésének szándékát tükrözik. A törvénycsomag az adórendszer egyszerűsítése mellett a kedvezmények, mentességek jelentős visszaszorítását célzó intézkedéseket is tartalmaz, továbbá a lehetőségek körének jelentős szűkítésével, markánsan megjelenik benne az adóelkerülések korlátozásának szándéka is.
Társasági adó
A 2010-re tervezett társasági adó módosítások közül az egyik legjelentősebb a társasági adókulcs emelése 19 százalékra. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások különadójáról szóló törvényt – a hitelintézeti járadék kivételével – hatályon kívül helyeznék a javaslat szerint. A társasági adókulcs emelésén kívül a javaslat jelentős strukturális jellegű átalakítást is végrehajtana a társasági adó rendszerében. A javasolt módosítások három nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportot a változó személyi jövedelemadó-szabályozással összhangban az adóelkerülés megakadályozását célzó új rendelkezések alkotják. Ilyen intézkedés például az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatása, a forrásadó bevezetése a nem egyezményes országokba történő kifizetésekre, illetve az ingatlannal rendelkező társaságok külföldi tagjára vonatkozó adókötelezettség szabályozása. A javaslat értelmében változni fog az ellenőrzött külföldi társaságok definíciója, amely a korábbi szabályozáshoz képes egyrészt szigorodik, de bizonyos tekintetben enyhül is a forgalomszűkülés révén. A módosítások második csoportjába a válságkezelési célú, illetve gazdaságösztönző intézkedések, a harmadikba pedig a módosító tételek körének szűkítése, illetve technikai változások sorolhatók. A változások túlnyomó része 2010. január 1-jén lépne hatályba, de a válság kezelését célzó intézkedések egy része már a 2009. adóévre alkalmazható lenne.
Transzferár szabályok kiterjesztése
A javaslat kiterjeszti a transzferár szabályokat az apporttal történő alapítás esetére is, valamint a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.
Értékvesztéshez kapcsolódó korrekció
Válságkezelő megoldást tükröz az a módosítás, amelynek értelmében a behajthatatlanná vált követelés új definíciónak köszönhetően az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés csökkentené az adóalapot. Ez a szabály 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100 százalékának a visszanyerését jelenti és a szabály már a 2009. adóévre is alkalmazható. Továbbá a javaslat az értékvesztés miatti adóalap-növelés kötelezettsége alól mentesítené a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásokat is (2009-től).
Fejlesztési tartalék
A 2008. december 31-ig képzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel meghosszabbodik, vagyis azt 6 éven belül lehet így feloldani.
Módosító tételek körének szűkítése
Veszprémi István szerint főleg az egyszerűsítés jegyében a javaslat újraszabályozza az adóalap módosító tételek nagy részét, és ezek közül többet teljesen megszüntet. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a bejelentett részesedéssel kapcsolatos kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek. A megszűnő adóalap-csökkentési lehetőségek közül a társaságok többségét leginkább a helyi iparűzési adó csökkentő tételként történő érvényesítésének megszűntetése érintheti hátrányosan.
Személyi jövedelemadó
A tervezet elfogadása esetén az adóalap számításának módja 2010. január 1-től megváltozik, és az adóalap magába foglalja az Szja. törvényben meghatározott adóalap-növelő tételek összegét is. Így az összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke illetve (biztosítási kötelezettség hiányában) az egészségügyi hozzájárulás mértéke alapján megállapított összeg is. A tervezet szerint 2010. január 1-től ez összesen 27 százalék lesz. Mindeközben a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás alapja a bruttó jövedelem marad. A változások következtében 2010-től értelemszerűen változnak az adóelőleg-megállapítás és jövedelemigazolás szabályai is. A tervezett adótábla szerint a személyi jövedelemadó alsó adókulcsa 17 százalékra csökken, míg az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik. Az 5 millió forintot meghaladó jövedelem esetében pedig a személyi jövedelemadó mértéke 32 százalék lesz, azzal, hogy a különadó megszűnik, beépül a személyi jövedelemadó kötelezettségek felső adókulcsába. A fenti változások adóhatásai a 220 ezer és 300 ezer forint havi bruttó bért keresők esetében lehetnek a legkedvezőbbek.
Adókedvezmények
A tervezet alapján szűkül az adókedvezmények köre, amelyek a családi kedvezmény, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek – például a biztosítások adókedvezménye és a tandíj-kedvezmény is.
Természetbeni és adóköteles egyéb juttatások
A törvénytervezet alapján jelentősen szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei, jelentősen érintve többek között a cafeteria juttatási rendszereket. A tervezett rendelkezések alapján a jelenleg adómentes természetbeni juttatások köréből „kedvezményesen” adózó juttatássá válik például az üdülési csekk, a képzés, a helyi utazási bérlet és a meleg étkezés. E juttatások 2010-től magánszemélyenként és évente 400 ezer forint összeg erejéig a kifizetőt terhelő 32 százalék adó megfizetése mellett és járulékmentesen nyújthatók. A kedvezményes és általános adókulccsal adózó munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások miatt a munkáltatói adminisztratív terhek emelkedése valószínűsíthető. A fentieken kívül, az általános 54 százalékos adómérték figyelembevételével, adóköteles természetbeni juttatás 2010-től többek között a hideg étkezési utalvány, a csekély értékű ajándék, az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári valamint a magán nyugdíjpénztári és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi munkáltatói hozzájárulás. Kikerül továbbá az adómentes juttatások köréből a munkáltató által nyújtott kedvezményes (ingyenes) számítógép- és internet-használat, valamint a számítógép kedvezményes nyújtása is. További, jelenleg kedvező adózású juttatások is teljes egészében adókötelessé válnak, így például az üzemanyag-megtakarítás és a napidíj. A lakáscélú munkáltatói támogatás pedig 2010-től adóterhet nem viselő járandóság lesz. A tervezet alapján a foglalkoztatóval biztosítási jogviszonyban nem álló magánszemélyek részére juttatott termék, vagy szolgáltatás természetbeni juttatásként történő kezelésének lehetősége azonban bővül.
A system media Kft. 2009. november 18-án ADÓTÖRVÉNYEK 2010. (SZJA, TB. JÁRULÉK, TB: NYUGDÍJ, ART) c. 1 napos szakmai konferenciát rendez.
A fent idézett átmeneti rendelkezések az alábbiakat eredményezik az áfatörvény 58. §-a alá tartozó ügyletek esetén:
1.2.2.1. Az időszakra vonatkozó fizetési határidő 2009. július 1-jét megelőzi
Az áfatörvény 58. § (1) bekezdése szerint a hivatkozott szakasz alá tartozó ügyletek esetén a teljesítés – és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének a napja – az időszakra vonatkozó fizetési esedékesség. Tekintettel arra, hogy az Adómód. tv. 57. §-a azon az áfatörvény 58. §-a alá tartozó esetkörökre vonatkozóan, amelyek tekintetében a fizetési esedékesség 2009. július 1-jét megelőzi, nem tartalmaz a főszabálytól eltérő rendelkezést, ezért amennyiben az időszakra vonatkozó fizetési esedékesség 2009. július 1-je előtti, akkor az alkalmazandó adómértéket az Adómód. tv. 56. §-ában foglalt rendelkezés alapján kell meghatározni. Az Adómód. tv. 56. §-a szerint pedig az új adómértéket azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyek tekintetében az adófizetési kötelezettség 2009. június 30. napját követi. Ez az áfatörvény 58. §-a alá tartozó olyan ügyletek esetén, amelyek tekintetében a fizetési esedékesség 2009. július 1-jét megelőzi, azt jelenti, hogy a korábbi – azaz a 20 százalékos – adómérték alkalmazandó. Ilyenkor tehát nem vizsgálandó, hogy az elszámolási, vagy fizikai időszak mikor van, ugyanis annál a ténynél fogva, hogy a teljesítés időpontja még az új adómérték hatálybalépése előtt van, az ügylet nem adózhat az új adómértékkel. Például, ha a felek 2009. június 15-i fizetési esedékességgel számolják el a július 1-31-ig tartó időszakra vonatkozó takarítási szolgáltatást, akkor – függetlenül attól, hogy a fizikai értelemben vett teljesítés 2009. június 30-át követő időszakra esik – a szolgáltatás 20 százalékos áfával adózik az Adómód. tv. 56. §-ából következően.
Ugyanez a helyzet, ha a június 15-i elszámolás pl. június1-30-ig tartó időszakra, vagy június 15-től július 15-ig tartó időszakra vonatkozik. Összefoglalva a fentieket, amennyiben egy időszak vonatkozásában a fizetési esedékesség 2009. július 1-jét megelőző időpontra esik, akkor nem érdekes, hogy az időszak mikor van, az ügylet biztosan a korábbi – azaz a 20 százalékos – adómértékkel adózik.
1.2.2.2. Az időszakra vonatkozó fizetési határidő 2009. június 30-át követi, és az időszak is teljes egészében 2009. június 30-át követő időszakra esik
Az Adómód. tv. 57. §-ának átmeneti rendelkezése azon – az áfatörvény 58. §-a szerint minősülő – esetkörökre sem tartalmaz az általánostól eltérő szabályt, amelyeknél mind az elszámolási időszak, mind pedig az időszakra vonatkozó fizetési esedékesség 2009. június 30-át követi. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben is az Adómód. tv. 56. §-ának szabálya alkalmazandó, ami azt eredményezi, hogy az ügylet biztosan az új (18, vagy 25 százalékos) adókulccsal fog adózni. Ezen esetekben ugyanis a fizetési esedékesség napja dönti el az alkalmazandó adómértéket, ami viszont 2009. június 30-át követő időpontra, tehát az új adómértékek hatálya alá esik. Abban az esetben, ha a felek között a folyamatos jellegű jogviszonyra megkötött szerződésben nettó módon történt az ellenértékben való megállapodás, akkor arra kell figyelemmel lenni, hogy a megállapodott nettó – áfa nélküli – ellenérték a teljesítésre kötelezett adóalanyt mindenképpen megilleti, így a nettó ellenértéket az új adómértékkel kalkuláltan kell megemelni. Tegyük föl, hogy a felek között takarítási szerződés van érvényben, amely szerint a havi takarítás 1000 + áfa összeg, ami minden hónapot követő hó 15. napján esedékes. A 2009. július havi takarítás tehát augusztus 5-én lesz esedékes, és mivel mind a teljesítés időpontja, mind pedig a fizikai időszak 2009. június 30-át követő időszakra esik, ezért arra vonatkozóan már a 25 százalékos adókulcs alkalmazásával kell az áfát számolni. Ez a nettó megállapodás miatt azt eredményezi, hogy a takarító adóalany 1000 + 25 százalék áfát, azaz 1000 adóalapot és 250 áfát fog számlázni. Amennyiben azonban ugyanezen tényállás mellett a felek bruttó módon állapodtak meg az ellenértékben, akkor – tekintve, hogy ez esetben a megrendelő nem kötelezhető nagyobb ellenérték megfizetésére, mint ami a szerződésben szerepel – erre a bruttó ellenértékre kell rávetíteni a 25 százalék fordított százalékértékét (azaz 20 százalékot). A konkrét példában ez annyit tesz, hogy a takarító adóalany az 1200 bruttó összegből a 25 százalékos adómérték fordított, 20 százalékos értékével kalkuláltan fizet áfát, ami azt jelenti, hogy 960 adóalap és 240 áfa összeget fog számlázni (1200x0,20).
1.2.2.3. Az időszakra vonatkozó fizetési határidő 2009. június 30-át követi, azonban az időszak teljes egészében 2009. július 1-jét megelőző időszakra esik
A címben megjelölt esetre az Adómód. tv. 57. § (1) bekezdésének átmeneti rendelkezését kell alkalmazni. Ez azt eredményezi, hogy mindazon – az áfatörvény 58. §-a alá tartozó – ügyletek esetén, amelyeknél az időszakra vonatkozó fizetési esedékesség – és így a teljesítés – már az új adómérték(ek) hatálya alá esik (azaz 2009. június 30-át követi), azonban az elszámolási időszak teljes egészében megelőzi az új adómérték(ek) hatálybalépésének időpontját, a korábbi – azaz a 20 százalékos – adómértéket kell alkalmazni. Látható, hogy ebben az esetben – függetlenül attól, hogy a teljesítés időpontja már az új törvény, és így az új adómérték hatálya alá esik – azon oknál fogva, hogy a fizikai (elszámolási) időszak teljes egészében a régi adómérték hatálya alatt van, nem az új, hanem a korábbi adómérték alkalmazandó. Pl. tegyük föl, hogy a munkáltató telefonköltséget számláz ki munkavállalói felé. A telefonköltség a második negyedéves hívások költsége (tehát április-június), a fizetési határidő 2009. augusztus 5-e. Bár a teljesítés időpontjában (ti. augusztus 5-én) már az új – azaz a 25 százalékos – adómérték alkalmazandó, azonban figyelembe véve az Adómód. tv. 57. § (1) bekezdését, amiatt, hogy a fizikai időszak teljes egészében megelőzi 2009. július 1-jét (ti. április 1-től június 30-ig tart), ezért ezt a telefonköltséget 20 százalékos áfával terhelten kell számlázni.
1.2.2.4. Az időszakra vonatkozó fizetési határidő 2009. június 30-át követi, és az időszak egy része 2009. július 1-jét megelőző, másik része pedig 2009. június 30-át követő időszakra esik (ún. osztott időszak)
Azon esetekben, amikor a fizikai időszak egy része az új adómérték(ek) hatálybalépése előtti időszakra, másik része pedig azt követő időszakra esik (ún. osztott időszak), az időszakra vonatkozó fizetési esedékesség pedig 2009. június 30-át követő időpontban van, akkor az Adómód. tv. 57. § (2) bekezdése alapján az időszakra jutó ellenértéket – a napok száma szerint – meg kell osztani az alkalmazandó adómérték vonatkozásában úgy, hogy a 2009. július 1-jét megelőző időszakra eső napokra jutó arányos ellenértékrész áfáját a korábbi – azaz a 20 százalékos – adómértékkel, a 2009. június 30-át követő időszakra eső napokra jutó arányos ellenértékrész áfáját pedig az új – azaz vagy a 18, vagy a 25 százalékos – adómértékkel kell meghatározni. Látható tehát, hogy függetlenül attól, hogy a teljesítés – és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja – ezekben az esetekben már az új adómérték(ek) hatálya alatt következik be, a fizikai időszak azon részét, amely még az új adómérték(ek) hatálybalépése előtti időszakra esik, a régi – azaz a 20 százalékos – adómértékkel terhelten kell számlázni, és csak az új adómérték(ek) hatálya alá eső részidőszak tekintetében alkalmazható(ak) az új adómérték(ek). Ezen esetkörnél sem mindegy, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon állapodtak meg. Tegyük föl, hogy a felek takarítási szolgáltatásra úgy kötöttek szerződést, hogy az elszámolási időszak 2009. június 15-től július 15-ig tart. Az időszakra vonatkozó fizetési határidő 2009. július 31. A szerződés szerint az ellenérték 1000 + áfa/hó. Tekintettel arra, hogy osztott időszakról van szó, és a fizetési esedékesség június 30-át követő időpontra esik, ezért a napok számának alapul vételével meg kell osztani a június és a július hónapra jutó arányos ellenértékrészt. A példában 15 nap esik június, és ugyancsak 15 nap esik július hóra. Ez azt jelenti, hogy az 1000 + áfa ellenértékből 500 + áfa jut a júniusi részidőszakra, és 500 + áfa a júliusi részidőszakra. Figyelemmel az Adómód. tv. 57. § (2) bekezdésére a júniusra jutó 500 + áfa részellenérték 500 adóalapot és arra vonatkozóan 20 százalék (tehát 100) áfát jelent, ugyanakkor a júliusra eső ellenértékrész 500 adóalapból és ahhoz kapcsolódóan 25 százalék (tehát 125) áfából áll össze. A számlában a két időszakot egymástól elkülönítetten kell szerepeltetni a következő szerint: 1. 2009. június 15-30. részidőszak: 500 adóalap//20 százalék//100 áfa//összesen: 600 2. 2009. július 1-15. részidőszak: 500 adóalap//25 százalék//125 áfa //összesen: 625 3. Összesen: 1000 adóalap//225áfa=1225
Ha annyiban módosítunk a példán, hogy változatlan tényállás mellett a felek az ellenértéket bruttó összegként (1200/hó) határozták meg, akkor a számlázás a következők szerint alakul: Ebben az esetben a bruttó ellenértéket kell részellenértékekre bontani, ami azt eredményezi, hogy a június hó 15 napjára eső bruttó ellenérték 600, a július hó 15 napjára eső bruttó ellenérték ugyancsak 600, azonban míg a június hóra jutó ellenértékrészre a 20 százalékos adómérték fordított százalékértékét, azaz 16,67 százalékot kell vetíteni az áfa meghatározása során, addig a július hóra eső részellenérték bruttó összegéből a 25 százalékos adókulcs fordított százalékértékének, azaz a 20 százaléknak az alkalmazásával kell az áfát kiszámolni. A számlában a két időszakot ez esetben is egymástól elkülönítetten kell szerepeltetni a következő szerint: 1. 2009. június 15-30. részidőszak: 500 adóalap//20 százalék//100 áfa//összesen: 600 2. 2009. július 1-15. részidőszak: 480 adóalap//25 százalék//120 áfa //összesen: 600 3. Összesen: 980 adóalap//220áfa=1200
Az általános forgalmi adó rendszerében az előlegfizetés adózási pontot teremt. Az áfatörvény 59. §-a úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Ehhez kapcsolódóan figyelemmel kell lenni az áfatörvény 84. § (2) bekezdés b) pontjára, amely szerint előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Látható, hogy az előleg – a teljesítést megelőzően fizetett összeg tekintetében – az átvétel, jóváírás napjával, az akkor érvényes adómértékkel adózik meg, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljesítéskor már csupán a „maradék” összeg tekintetében keletkezik adófizetési kötelezettség.
Az adómérték változásával összefüggésben ez azt eredményezi, hogy az előleg összegében foglalt általános forgalmi adót az előleg átvétele, jóváírása napján hatályos adómértékkel kell számolni, míg később, a teljesítéskor az akkor hatályos adómérték csak a fennmaradó összegre vonatkoztatható. Nézzünk meg néhány példát az előleg kezelését illetően. Ezt megelőzően fontos tisztázni, hogy az adómérték-változással érintett olyan ügyletek vonatkozásában, amelyek kapcsán előleget fizetettek a felek, nem mindegy, hogy a köztük lévő megállapodás nettó, vagy bruttó módon történt. Nettó módon való megállapodásnak tekinthetünk minden olyan megállapodást, amely valamilyen módon rögzíti azt az összeget, amelyet a teljesítésre kötelezett adóalanynak az általános forgalmi adó összege nélkül kapnia kell, azaz nettó a megállapodás, ha abból az adó alapja összegszerűen kiderül (pl. 1000 ft+áfa). Mivel az általános forgalmi adó polgári jogi alapokra épül, ezért nem tekinthetünk el a polgári jog szabályaitól az egyes ügyletek áfa-rendszerbeli vizsgálata során. Ez azt eredményezi, hogy amennyiben a felek közötti megállapodás nettó, azaz a szerződésben megjelölésre került az az összeg, amely a teljesítésre kötelezett adóalanyt adó nélkül megillet, ezért ebben az esetben – függetlenül az adómérték megváltozásának tényétől – a teljesítésre kötelezett adóalanyt ahhoz a nettó összeghez, amely a szerződésben rögzítésre került, mindenképpen hozzá kell juttatnia a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének. Ezzel szemben a bruttó megállapodás azt jelenti, hogy a felek közötti szerződésben csupán az egyösszegű vételár szerepel, azaz abból csak az derül ki, hogy a teljesítésre kötelezett adóalanynak összesen mekkora ellenértéket kell kapnia. Ebben az esetben azonban a szerződés értelmében a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem kötelezhető nagyobb összeg megfizetésére, mint amely a felek közötti szerződésben szerepel, így ez utóbbi esetben az adóalapot a megegyezett bruttó összeget alapul véve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában alkalmazandó fordított százalékértékkel kell kiszámolni. Tegyük föl, hogy a felek 2009. június 12-én szerződést kötöttek, amely szerint a teljesítésre kötelezett adóalany egy személygépkocsit értékesít a vevője felé. Ugyanezzel a nappal a felek között előleg fizetése történik, a teljesítés azonban majd csak 2009. július 25-én történik meg. Első variációként feltételezzük, hogy a felek nettó módon állapodtak meg, a szerződésben 1000 + áfa összeg szerepel. A szerződés alapján az 1000 + áfa összegből a vevőnek június 12-én 200 előleget kell fizetnie. Mivel az áfatörvény 59. § (2) bekezdése alapján az előleg mindig bruttó összeg (úgy kell tekinteni, mint amely az áthárított adó arányos összegét is tartalmazza), ezért a 2009. június 12-én átvett összeg vonatkozásában az átvétel napján hatályos 20 százalékos adómérték fordított százalékértékével kell az előleg után fizetendő adó összegét meghatározni. Ha rávetítjük a 200-ra a 20 százalék fordított százalékértékét, azaz a 16,67 százalékot, akkor az előleg adóalapjaként 166,7-et, míg az az után fizetendő adóként 33,3-at kapunk, erről kell az előlegszámlát kibocsátani. 2009. július 25-én történik meg az autó átadása (ez lesz a teljesítés időpontja az áfatörvény 55. § (1) bekezdése alapján), ezért a fennmaradó összeg tekintetében az ezen a napon hatályos adómérték alkalmazásával kell elszámolni. Mivel a vonatkozó példában a felek megállapodása nettó jellegű, ezért a teljesítésre kötelezett adóalanynak a szerződésben rögzített nettó összeg – mint adóalap – mindenképpen jár. A nettó összeg 1000 volt, amelyből a vevő az előleg megfizetésével 166,7 nettó összeget már megfizetett. Ez azt jelenti, hogy az eladót megillető fennmaradó nettó összeg az 1000-166,7=833,3, tehát adó nélkül ennyit kell még kapnia az autó vevőjétől. Tekintve azonban, hogy a teljesítéskor (azaz július 25-én) hatályos adómérték időközben 25 százalék lett, ezért a fennmaradó nettó összegre (833,3) ezzel az adómértékkel kalkuláltan kell az áfa összegét kiszámolni, ami azt jelenti, hogy a 833,3-ra 208,3 áfa kerül felszámításra. A végszámla kiállításakor helyes megoldás lehet pl. ha az alábbi adatokat szerepelteti a számlakibocsátó a számlán: 1. 345678 sorszámú számla szerinti előleg: 166,7 adóalap // adómérték: 20 % // 33,3 áfa // összesen: 200 2. 345678 sorszámú számla alapján megfizetett előleg: -166,7 adóalap // -33,3 áfa // összesen -200 3. Fennmaradó összeg (pénzügyileg rendezendő): 833,3 adóalap // 25 % // 208,3 áfa – összesen: 1041,6
Nézzük meg, hogyan alakul a számlázás és az áfa összege, ha a felek közötti megállapodás a vételár tekintetében bruttó módon történt. Feltételezzük, hogy ebben az esetben a felek 1200 bruttó árban állapodtak meg, amelyből a vevőnek 2009. június 12-én 200 előleget kell fizetnie. Mivel az előleg összege az áfatörvény 59. § (2) bekezdése alapján bruttó összeg, ezért ebben az esetben is az átvett 200 előlegre jutó áfát a június 12-én hatályos 20 százalékos adómérték fordított százalékértékével kell kiszámolni, ami – hasonlóan az előző esetkörhöz – 166,7 adóalapot és 33,3 áfa-összeget jelent. Ennél az esetnél azonban a július 25-i teljesítéskor – tekintve, hogy a vevő az 1200 bruttóból már csak 1000 bruttó megfizetésére köteles – a számlát úgy kell kiállítani, hogy a fennmaradt bruttó 1000-re a július 25-én hatályos 25 százalékos adókulcs fordított százalékértékét kell vetíteni, ami azt jelenti, hogy a teljesítésre kötelezett értékesítő a teljesítéskor 800 adóalapról és 200 áfa-összegről állítja ki a végszámlát. A végszámla kiállításakor helyes megoldás lehet pl. ha az alábbi adatokat szerepelteti a számlakibocsátó a számlán: 1. 345678 sorszámú számla szerinti előleg: 166,7 adóalap // adómérték: 20 % // 33,3 áfa // összesen: 200 2. 345678 sorszámú számla alapján megfizetett előleg: -166,7 adóalap // -33,3 áfa // összesen -200 3. Fennmaradó összeg (pénzügyileg rendezendő): 800 adóalap // 25 % // 200 áfa – összesen: 1000
Abban az esetben, ha a teljes vételár előlegként került megfizetésre, akkor tulajdonképpen a teljes összeg – mint előleg – annak átvétele, jóváírása napjával fog megadózni, mégpedig az átvétel, jóváírás napján érvényes adómértékkel. Ha pl. a fenti tényállásnál maradva azon annyit módosítunk, hogy 2009. június 12-én az autó teljes vételára előlegként megfizetésre kerül, azonban az átadás – és így a teljesítés – majd csak július 25-én történik meg, akkor az alkalmazandó adómérték nagysága, a fizetendő adó összege, valamint a számlázás a következőképpen alakul. A vevő 1200 előleget (az autó teljes vételárát) megfizeti június 12-én, ami egyben az eladó általi átvétel napja is. Mivel az áfatörvény 59. § (1) bekezdése alapján az előleg átvételével, jóváírásával adófizetési kötelezettség keletkezik, ezért ezzel a nappal az értékesítőnél az előlegként átvett összegre tekintettel a 2009. június 12-én hatályos adómértékkel kalkulált adóteher merül föl. Ez azt jelenti, hogy az 1200 átvett összeggel összefüggésben a 20 százalékos adókulcs fordított százalékértékével, azaz a 16,67 százalékkal számított áfát kell fizetni, ami jelen esetben 200 áfát jelent (1000 adóalap mellett). Megjegyzendő, hogy amennyiben a teljes vételárat előlegként fizetik meg, akkor nem lesz jelentősége annak, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon állapodtak meg, ugyanis mindkét verzió ugyanarra az eredményre vezet. A végszámla kiállításakor helyes megoldás lehet pl. ha az alábbi adatokat szerepelteti a számlakibocsátó a számlán: 1. 345678 sorszámú számla szerinti előleg: 1000 adóalap // adómérték: 20 % // 200 áfa // összesen: 1200 2. 345678 sorszámú számla alapján megfizetett előleg: -1000 adóalap // -200 áfa // összesen-1200 3. Fennmaradó összeg (pénzügyileg rendezendő): 0 adóalap // 25 % // 0 áfa – összesen: 0
Az előleg kapcsán mindenképpen kiemelést igényel, hogy előlegről csak abban az esetben beszélünk az általános forgalmi adó rendszerében, ha a beszerzőnek vagy igénybe vevőnek szerződéses vagy jogszabályon alapuló kötelezettsége van a teljesítést megelőzően az ellenérték egy meghatározott részét, esetleg egészét megfizetni. Ennek alapján nem minősül előlegfizetésnek, így a normál teljesítési időpont szerint adózik az ügylet, ha az ellenértéket megfizetni köteles fél saját döntése alapján előbb fizet, mint a teljesítés napja van.
1.2.1.3. A fordított adózás
Az áfatörvény 60. § (1) bekezdése szerint, abban az esetben, ha az adó fizetésére a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor az adófizetési kötelezettség a számla kézhezvételének, az ellenérték megtérítésének, vagy a teljesítést követő hó 15. napján keletkezik. A három felsorolt időpont közül azt kell figyelembe venni, amelyik a legelőször következik be.
Az Adómód. tv. 56. §-ából következően a fordított adózás alá eső ügyletek esetén – főszabályként – azt az adómértéket kell alkalmazni, amelyik a három felsorolt időpont közül a legelsőként bekövetkezett időpontban hatályos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben időben pl. a számla kézhezvétele az első időpont, és az még 2009. július 1-je előtt megtörténik, akkor a fordított adózásos tételt 20 százalékos áfa fogja terhelni, függetlenül attól, hogy az ellenérték megtérítése, vagy esetlegesen akár a teljesítés 2009. június 30-át követi. Abban az esetben azonban, ha a felsorolt három releváns időpont közül az elsőként bekövetkező is 2009. június 30-át követő időpontra esik, akkor már az új – 25 százalékos – adómértékkel kell számolni a fizetendő adót. Például, tegyük föl, hogy építési hatósági engedélyköteles beruházás során villanyszerelési szolgáltatás nyújtása történik, amelynek eredményeként az elkészített munkát a villanyszerelő 2009. június 24-én átadja a megrendelőnek. Az ügylet teljesítési időpontja – figyelembe véve az áfatörvény 55. § (1) bekezdését (esetleg 57. §-át) – az átadás napja, azaz 2009. június 24-e lesz. A villanyszerelő adóalany a számlát 2009. június 30-án kiállítja és még aznap átadja a szolgáltatás igénybe vevőjének. Tekintettel arra, hogy az áfatörvény 60. § (1) bekezdésében felsorolt három időpont közül a legelső – a számla kézhezvétele – még 2009. július 1-je előtt bekövetkezett, ezért ezt a szolgáltatást 20 százalékos általános forgalmi adó terheli. Ha ugyanezen tényállás mellett a számlát a megrendelő csak július 2-án veszi át, akkor – tekintve, hogy az áfatörvény 60. § (1) bekezdése szerinti időpontok közül az első már az új adómérték hatálya alatt következett be – a szolgáltatás 25 százalékos adókulccsal adózik.
1.2.1.4. A Közösségen belüli termékbeszerzés
Az áfatörvény 63. § (1) bekezdése alapján a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az adófizetési kötelezettség az ügylet teljesítését igazoló számla kiállításának napján, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napján keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszakban teljesülő közösségi termékbeszerzések esetén – főszabályként – azt kell vizsgálni, hogy a beszerzett terméket kísérő, dokumentáló számla mikor kelt. Abban az esetben ugyanis, ha a számla kelte 2009. július 1-jét megelőzi – függetlenül attól, hogy a tényleges teljesítés mikor történik – az alkalmazandó adómérték 20 százalék. Amennyiben azonban az ügyletről kiállított számla kelte 2009. június 30. napját követi, akkor a beszerzésre már a 25 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, tekintve, hogy az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában hatályos adómérték 25 százalék. Kézhez vett számla hiányában az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja a teljesítést követő hó 15. napja lesz; ilyen esetekben a jelzett dátum napján hatályos adómértékkel adózik a közösségi termékbeszerzés. Tegyük föl, hogy egy magyar adóalany Olaszországból szerez be terméket. A teljesítés időpontja – azaz a termék beszerző általi átvétele – 2009. július 5-én történik, az olasz adóalany a számlát 2009. június 28-i dátummal állította ki. Tekintettel arra, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az adófizetési kötelezettség nem a teljesítés napján, hanem az áfatörvény 63. § (1) bekezdésében felsorolt időpontok valamelyikén következik be, ezért a példában hivatkozott esetben azt kell megvizsgálni, hogy a számla kiállítása mikor történt. Mivel a számla kibocsátásának napja június 28-a, ami egyben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja is, ezért erre a közösségi beszerzésre még a 20 százalékos adókulcs vonatkozik. Ha a példán annyiban változtatnánk, hogy az olasz adóalany a termékkel együtt nem küldi a számlát, akkor – figyelemmel arra, hogy a számla kibocsátásának napja nem ismert – az adófizetési kötelezettség keletkezésének napja a teljesítést követő hó 15. napja lesz. Tekintve, hogy a teljesítés július 5-én történt (hiszen ekkor történt meg a termék átadása), ezért – számla hiányában – az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja augusztus 15-e lesz, amikor is a hatályos – és így a példa szerinti beszerzésre irányadó – adómérték 25 százalék.
1.2.1.5. A termékimport
Adózói nézőpontból az importtal összefüggésben az alkalmazandó adómértéknek leginkább az önadózásos termékimport esetén van relevanciája. Az áfatörvény 64. § (2) bekezdése alapján a normál termékimport tekintetében a teljesítés – és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja – a vámhatározat kelte. Ez az önadózásos termékimport bevallása esetén azt jelenti, hogy a termékimport abban az esetben kerülhet a 20 százalékos sorba, ha annak tekintetében a vámhatározat kelte 2009. július 1-jét megelőzi. Amennyiben azonban a vámhatározat kelte 2009. július 1-jére, vagy azt követő időpontra esik, akkor a termékimportra vonatkozóan a 2009. július 1-jétől hatályos adókulcsot kell alkalmazni.
1.2.2. Az áfatörvény 58. §-a alá tartozó ügyletek
Az Adómód. tv. 57. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az áfatörvény 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az áfatörvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még az Adómód. tv. hatálybalépésének napja előtt (azaz 2009. július 1-je előtt) befejeződik, de az ellenérték megtérítésének esedékessége az Adómód. tv. hatálybalépésének napján vagy azt követően (azaz 2009. július 1-jén, vagy az után) válik esedékessé. Az Adómód. tv. 57. § (2) bekezdése pedig úgy szól, hogy azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az áfatörvény 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még az Adómód. tv. hatálybalépésének napja előtt (azaz 2009. július 1-je előtt) megkezdődik, de az Adómód. tv. hatálybalépésének napján vagy azt követően (azaz 2009. július 1-jén vagy azt követően) fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek az Adómód. tv. 1. hatálybalépése napját megelőző (azaz 2009. július 1-jét megelőző) időszakra, illetőleg 2. hatálybalépésnek napjára vagy azt követő (azaz 2009. július 1-jére, vagy azt követő) időszakra esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az 1. és a 2. pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az 1. pont szerinti időarányos részteljesítésre az áfatörvény 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseit (azaz a korábbi adómértéket) kell alkalmazni még akkor is, ha az ellenérték megtérítése az Adómód. tv. hatálybalépésének napján vagy azt követően (azaz 2009. július 1-jén vagy azt követően) válik esedékessé.
Az Álatalános forgalmi adó változásai 2009. július 1-től
1. Adómérték
1.1. A 2009. július 1-jétől alkalmazandó adómérték-struktúra
2009. július 1-jétől változik az áfa mértéke. Az ehhez kapcsolódó rendelkezéseket az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Adómód. tv.) tartalmazza.
Az általános adókulcs 20 százalékról 25 százalékra változik, ami azt jelenti, hogy a legtöbb termék és szolgáltatás általános forgalmi adótartalma megnő.
A 25 százalékos általános adókulcs mellett megjelenik egy új kedvezményes adókulcs, amely 18 százalékos mértékű. Az Adómód. tv. 1-2. számú mellékletei tartalmazzák azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a kedvezményes adókulcs alá tartoznak. Az 1. számú mellékletben kerültek felsorolásra a 18 százalékos adómérték alá tartozó termékek, a 2. számú mellékletben pedig mint a 18 százalékos adókulcs alá tartozó szolgáltatás, a távhőszolgáltatás. A két külön mellékletben történő szerepeltetés indoka az, hogy a távhőszolgáltatás tekintetében a 18 százalékos adókulcs hatálybalépésének időpontja eltér a 18 százalékos adókulcs termékekre vonatkozóan történő hatálybalépési időponttól. Az Adómód. tv. 1. számú mellékletében felsorolt termékekre vonatkozóan a 18 százalékos adókulcs 2009. július 1-jével lép hatályba.
A 18 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre a következő:
Sorszám
Megnevezés
Vtsz.
1.
Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet)
0401-ből
0402
0403
0404 10
0405-től 0406-ig
2.
Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum – esetenként savó és/vagy tejszín – különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél)
0404 90-ből
3.
Ízesített tej
2202 90 91-ből
2202 90 95-ből
2202 90 99-ből
4.
Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék
1901 (kivéve: 1901 10 00 02)
1903
1904
1905 10
1905 40
1905 90
Látható, hogy az Adómód. tv. a 18 százalékos adókulcs alá tartozó termékeket vámtarifaszámmal (vtsz.) jelöli meg, egyes kategóriáknál a kizárólagos árumegjelölés megoldását alkalmazza. A kizárólagos árumegjelölés azt jelenti, hogy azon esetekben, amikor a vtsz. szám „-ból/-ből” kitétellel van ellátva, akkor a kedvezményes adókulcs alá nem minden, a hivatkozott vtsz. alá tartozó termék tartozik, hanem a jelzett vtsz-ből csak azok, amelyek a vtsz. mellett a törvényben konkrétan megnevezésre kerültek. Amennyiben ilyen kizárólagos árumegjelölés a vtsz. mellett nincsen (azaz a vtsz. után nem szerepel „-ból/-ből” toldat), akkor valamennyi, az adott vtsz. alá tartozó termék esetében a kedvezményes adókulcs alkalmazható, természetesen csak akkor, ha a vtsz. mellé írt keretmegjelölésbe az adott termék belefér. Az Adómód. tv. 2. számú melléklete szerint a szolgáltatási körből a 18 százalékos adókulcs alá a távhőszolgáltatás fog tartozni. E szolgáltatás tekintetében azonban a hatályba léptető rendelkezés nem 2009. július 1-jével rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot, hanem az Adómód. tv. 38. § (3) bekezdése alapján a távhőszolgáltatásra vonatkozó adókulcs-változás azon napot követő hó 1. napján lép hatályba, amikor az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy ez a rendelkezés nem versenytorzító hatású (amennyiben a Bizottság számára ezen döntésre előírt határidő eredménytelenül telik el, akkor a határidő lejártának napján), de nem előbb, mint 2009. augusztus 1-je. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Bizottság olyan döntést hoz, amely szerint a távhőszolgáltatás kedvezményes kulcs alá sorolása versenyt torzító hatású, akkor az nem kerül 18 százalékos körbe. Amennyiben azonban megengedő döntést hoz (vagy pedig a döntésre nyitva álló határidő eredménytelenül eltelik), akkor a döntés napját (vagy a határidő lejártát) követő hó 1. napjától – ami nem lehet korábbi, mint augusztus 1-je – lehet a távhőszolgáltatás 18 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásnyújtás. Figyelemmel kell lenni arra, hogy 2009. július 1-je és a távhőszolgáltatásra előírt 18 százalékos adómérték hatálybalépése közötti időszakban a távhőszolgáltatás 25 százalékkal adózik.
Bár jelen cikk leadásakor még a kérdéskört illetően végszavazás nem történt, azonban említést igényel, hogy időközben az Országgyűlés elfogadta azt a bizottsági módosító indítványt, amely szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is 18 százalékos adókulcs alá esik. Amennyiben a végszavazás megtörténik, és a rendelkezés kihirdetésre kerül, akkor a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozóan a kedvezményes adókulcs a kihirdetést követő napon lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy 2009. július 1-jétől a kihirdetés napjáig a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 25 százalékos, ezt követően pedig 18 százalékos adókulccsal fog adózni.
Az 5 százalékos adókulcs vonatkozásában (amelyet a szakzsargonban 2009. július 1-jétől szuperkedvezményes adókulcsként is említhetünk) nincsen változás, ami azt jelenti, hogy az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre nem változik.
1.2. Az adómérték vonatkozásában alkalmazandó átmeneti rendelkezések
1.2.1. A főszabály
Az Adómód. tv. 56. §-a alapján az új adómértéket abban az esetben kell először alkalmazni, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30-át követi, kivéve, ha az Adómód. tv. 57-58. §-a eltérően nem rendelkezik. A generális átmeneti rendelkezés értelmében tehát főszabályként egy ügylet tekintetében abban az esetben kell alkalmazni az új adómértéket, ha az adott ügylet vonatkozásában az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 2009. június 30. napját követi. (A kivételek közé az áfatörvény 58. §-a szerinti ügyletek közül meghatározott esetkörök, valamint a távhőszolgáltatás tartozik; az ezen ügyletekre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről a későbbiekben szólunk.) A főszabály alkalmazása az egyes ügylettípusokkal összefüggésben az alábbi eredményre vezet:
1.2.1.1. A tényállásszerű megvalósulással teljesített ügyletek
Az áfatörvény 55. § (1) bekezdése szerint – amennyiben az áfatörvény másként nem rendelkezik – az ügylet akkor minősül teljesítettnek, és így az ahhoz kapcsolód adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az tényállásszerűen megvalósul. (Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazandó, ha a tényállás nem tartozik az áfatörvény 58-64. §-ai alá.) Főszabályként tehát az adóztatandó ügyletek tekintetében az adófizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor az utolsó – a jogszabályban, vagy a felek közötti szerződésben előírt – tényállási elem is bekövetkezett. Az Adómód. tv. 56. §-át figyelembe véve, amennyiben egy ügylet az áfatörvény 55. § (1) bekezdése alapján tényállásszerű megvalósulással teljesített, akkor arra vonatkozóan az új adómértéket abban az esetben kell alkalmazni, ha a tényállás utolsó eleme 2009. június 30-át követően megy teljesedésbe. Például abban az esetben, ha a felek olyan fuvarozási szerződést kötöttek, amely alapján nem elszámolási időszakos (az áfatörvény 58. §-a szerinti) ügylet teljesül közöttük, hanem az adott fuvarozás annak teljesítésével elszámolásra kerül, akkor az alkalmazandó adómérték tekintetében a következőkre kell figyelemmel lenni. A fuvarozási szerződés főszabályként az áru lerakásával teljesül, így ahhoz, hogy döntsünk az alkalmazandó adómérték nagyságát illetően, azt kell tisztázni, hogy az adott jogviszonyban mikor történt meg a lerakás (azaz a tényállás utolsó – a teljesítéshez szükséges – eleme mikor következett be). Tegyük föl, hogy 2009. június 30-án indul az áru fuvarozása Budapestről Nagykanizsára. A fuvar még aznap megérkezik, és ezzel együtt a lerakás is megtörténik. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a tényállásszerű megvalósulás még az új rendelkezések hatályba lépése előtt (azaz 2009. július 1-je előtt) bekövetkezett, ezért ez a teljesítés még 20 százalékos adómérték alá esik. Abban az esetben azonban, ha a tényállás annyiban más, hogy az áru lerakása nem történik meg június 30-án, hanem csak július 1-jén, akkor – tekintve, hogy a tényállás utolsó eleme már az új adómérték hatálya alatt történik – az Adómód. tv. 56. §-a alapján az ügylet 25 százalékos adókulccsal adózik.
Törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely nyomán számos rendelkezés megváltozhat.
A javaslat szerint a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíjfizetési kötelezettség alapja nem a csomagolás darabszáma lenne, hanem a módosítás erre a termékkörre is tömegalapú fizetési kötelezettséget vezetne be. Ezenfelül a kereskedelmi csomagolások esetén az új szabályozás alapján kizárólag az első forgalomba hozó válna kötelezetté, a továbbforgalmazó kereskedő pedig kikerülne a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből. A javaslat egységes szabályokat alkalmazna az importra és az Európai Unió más tagországaiból történő behozatalra a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját illetően. A tervezet szerint a bevallási kötelezettséget – az újrahasználható csomagolást kivéve – egységesen negyedévente kellene teljesíteni. Az újrahasználhatóként forgalomba hozott csomagolás esetében a továbbiakban is éves bevallási kötelezettség állna fenn. A javaslat meghatározná a saját célú felhasználás fogalmát, mely elősegítené az egységes joggyakorlat megteremtését. A módosítás alapján 2010. január 1-jével megszűnne a termékdíjfizetési kötelezettség a hűtőközegek után.
A system media Kft. 2009. november 12-én Környezetvédelmi termékdíj 2010. - Átfogó változások a termékdíj szabályozásában c. 1 napos szakmai konferenciát rendez.
Természetben nyújtott engedmények áfa-rendszerbeli kezelése
A 2008-tól hatályos áfa törvény 71. § (2) és (3) bekezdéseinek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban jelentetett meg az Adóhatóság honlapján egy hivatalos tájékoztatót másfél év jogértelmezési bizonytalanságát tisztázandó, melynek tartalmát szeretnénk az alábbiakban összefoglalni, kiegészítve némely továbbra is tisztázatlan kérdéssel.
Az engedményekkel kapcsolatban a tájékoztató kiemeli, hogy az engedmény csak az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg nyújtható, azonban arra nincsen lehetőség, hogy akár a természetbeni engedmény, akár más engedmény időben az alapügyletet megelőzze.
1., Az áfa törvény 71. § (3) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
E törvényhely alkalmazásában az adóalany dönthet úgy is, hogy az engedmény az adó alapját nem csökkenti, és az utólag sem fog csökkenni, hanem akár ő, akár más, az engedmény értékéig értékesít, szolgáltatást nyújt. Ez a rendelkezés gyakorlatilag a korábban is alkalmazott pontakció törvénybeli szabályozását hivatott biztosítani, amely keretében a korábbi vásárláskor kapott kupon, vagy pont később az adóalanynál, vagy másik kereskedőnél való beváltáskor egy kvázi készpénz-helyettesítő eszközként működik. Ebben az esetben a beváltott pontok, kuponok bruttó értéke után számítva az értékesítőnek általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis az utóbb – akár az eredeti értékesítő, akár más adóalany által – átadott termék ebben a konstrukcióban nem viselkedik valódi engedményként.
2. Az áfa törvény 71. § (2) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
Amennyiben az adóalany saját ügyletéhez kapcsoltan, arra tekintettel nyújt utólagosan természetben engedményt, akkor az eredeti adóalapot lehet csökkenteni, feltéve, hogy az áfa törvény 71. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel az alkalmazott bizonylatolás. Abban az esetben, ha az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor egy időben történik az áfa törvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan számlázási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Abban az esetben, ha a természetbeni engedményt az áfa törvény 77. § (3) bekezdésének megfelelően utólagosan nyújtják, akkor azon ügyletről szóló számlát, amelyre tekintettel a természetben nyújtott engedményt utólag adják, számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítani szükséges. Ez a módosítás azonban nem jelent valódi számlahelyesbítést, hiszen kizárólag a termék mennyiségét, illetőleg az egységárát kell módosítani, az adóalap nem változik.
Továbbra is bizonytalan azonban, hogy az úgynevezett mennyiségi árengedmény esetén hogyan értelmezhető e törvényhely, amikor is az akció abban áll, hogy amennyiben az ügyfél elér egy előre meghatározott mennyiséget, jogosult meghatározott összegű, számlázott árengedményre a kedvezménnyel érintett időszak vásárlásai tekintetében. Kérdéses, hogy ez esetben is megoldás lehet-e az, hogy az adóalany kiállít egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyben csak a legutolsó számlára hivatkozik, és a számla módosításával úgy csökkenti az adóalapot, hogy a kialkudott kedvezmény összege megfeleljen az akciós megállapodásban leírtaknak, vagy minden korábbi érintett számlára hivatkozni szükséges.
A fentiek alapján tehát az elmúlt másfél év vonatkozásában érdemes átvizsgálni az áfa utólagos csökkentésével adott természetbeni engedmények körét, hiszen e szigorú bizonylatolási szabályok teljesülését várhatóan kiemelten fogják majd vizsgálni az adóellenőrzések során.
Dátum, időpont: 2009.10.29. (csütörtök), regisztráció 9 órától Helyszín:Radisson BLU Béke Hotel**** Előadó(k):Dr. Kövesdy Attila vezető partner Deloitte Zrt., Dr. Kóka Gábor senior manager Deloitte Zrt., Dr. Rybaltovszki Péter ügyvezető Crystal World Wide Limited, Kiss László partner Crystal World Wide Limited
Ajánló: Szakértő előadóink részletesen ismertetik konferenciánkon a nemzetközi vagyontervezés fő irányvonalait, a globális és európai uniós vagyonadóztatás aktuális trendjeit, a 2010-es változásokat, csakúgy, mint a témához kötődő gyakorlati tudnivalókat.
Témakörök: Nemzetközi adótervezés elméleti háttér, módszertani alapok ▪ Nemzetközi struktúra létrehozásának és működtetésének gyakorlati kérdései ▪ Magyarország mint adótervezési helyszín ▪ Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása 2010-ben ▪ Magyar (rész)tulajdonban álló külföldi társaságok fel nem osztott nyereségének azonnali adóztatása Magyarországon ▪ Magánszemélyek és társaságok külföldi társaságtól származó jövedelmének adózása ▪ Külföldi társaság felé teljesített kifizetések forrásadózása Magyarországon ▪ Ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja árfolyamnyereségének adózása ▪ Külföldön felhalmozott jövedelem Magyarországra utalása kedvezményes adózás mellett - jogszabályi háttér ▪ Társaságokra vonatkozó kedvezmények ▪ Mentesülés az utólagos adómegállapítás alól ▪ Off-shore társaságok a nemzetközi adótervezésben ▪ Holding struktúrák multinacionális vállalatok adótervezéséhez ▪ Adótervezési konstrukciók ▪ Gyakori helyszínek ▪ Az Európai Unió kínálta lehetőségek ▪ Európai és Európán kívüli adóparadicsomok ▪ Vagyontervezés és a személyes vagyon védelme ▪ Vagyonkezelő alapítványok ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 27.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények: 25 500 Ft + áfa / fő: on-line jelentkezés esetén! A kedvezmények nem vonhatóak össze! On-line jelentkezés, regisztráció esetén több fő is jelentkezhet a legkedvezményesebb áron!
Dátum, időpont: 2009.11.11. (szerda), regisztráció 9 órától! Helyszín:Radisson BLU Béke Hotel**** Előadó(k):Dr. Kövesdy Attila vezető partner Deloitte Zrt., Szedő Judit menedzserDeloitte Zrt., Siegler Zsófiatanácsos Pénzügyminisztérium, Dr. Boros Richárd főosztályvezető APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság
Ajánló:Az adótörvények 2010-es változásai módosítják a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Januártól a magyar vállalkozások és külföldi telephelyeik is kapcsolt vállalkozásoknak tekintendők. A módosítások nem csak a nemzetközi vállalatokat és vállalatcsoportokat, de a hazai vállalkozások ezreit is érinti.
Témakörök: A transzferár szabályozás célja ▪ A kapcsolt vállalkozás fogalma 2010-től ▪ Nemzetközi transzferár fejlemények, aktualitások ▪ OECD kiadványok, EU együttműködés, jogharmonizáció ▪ A 2010-es változások megítélése egy nemzetközi adótanácsadó cég szemszögéből ▪ Változó transzferár dokumentációs kötelezettség ▪ Átláthatóbb tartalmi követelmények ▪ A nyilvántartás célja, módosulása ▪ Egyszerűsített nyilvántartás ▪ Formai követelmények ▪ Határidők ▪ Az APEH ellenőrzési gyakorlata ▪ Jellemző hibák, megállapítások ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Az ellenőrzési gyakorlat irányai, tendenciák ▪ A nyilvántartási kötelezettség ellenőrzésével összefüggő tapasztalatok ▪ Konzultáció
Részvételi díj: 27.500 Ft + ÁFA Igénybe vehető kedvezmények:25 500 Ft + áfa / fő: on-line jelentkezés esetén! A kedvezmények nem vonhatóak össze! On-line jelentkezés, regisztráció esetén több fő is jelentkezhet a legkedvezményesebb áron!
Áfa és számlázási szabályok 2009-2010. - Jelentősen változik jövőre az ÁFA törvény!
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai 2 kreditpontot kapnak a rendezvényen való részvételért! Dátum, időpont: 2009.10.27. (kedd), regisztráció 9 órától! Helyszín:Radisson BLU Béke Hotel**** Előadó(k):Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértőDeloitte Zrt.
Ajánló: Jelentős változásokat hoz jövő év januárjától az Európai Unió áfa-irányelvének átvétele és ennek eredményeképpen átalakul az áfára vonatkozó szabályozás. Senkit se vezessen a régi jól bevált rutin, ha számlát bocsát ki. Készüljön fel időben a változásokra!
Témakörök: A számlakiállítás új szabályai ▪ Átmeneti rendelkezések, a változások gyakorlati kezelése ▪ 2010-től életbe lépő új áfa-csomag ▪ Teljesítési hely szabályainak változása ▪ Új összesítő nyilatkozat tételi kötelezettség ▪ Új adminisztrációs feladatok ▪ A fizetési határidő meghatározása ▪ Mikor nem kell számla ▪ Egyszerűsített számla, gyűjtőszámla, határozott idejű elszámolás ▪ Az Áfa tv. 58. §- a alá tartozó ügyletek ▪ Előlegszámla és bizonylatolása ▪ Árengedmény kezelése ▪ A fordított adózás kapcsán kiállított számla ▪ Közösségi ügyletek ▪ Termékexport, termékimport ▪ A számla nyelve, devizás számla, átváltási szabályok ▪ Idegen nyelvű számla kezelése ▪ Számlakorrekciós módozatok ▪ Adóelszámolást nem érintő korrekciók ▪ Az elkésett számla kiállítás szankciói ▪ Konzultáció
A személyi jövedelem adót érintő módosító javaslat legfontosabb szempontjai
Az Országgyűlés elé benyújtásra került az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676), mely a megnevezéssel szemben számos adónem vonatkozásában tartalmaz lényeges változtatásokat. A következőkben foglaljuk össze a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást érintő legfontosabb módosító javaslatokat.
Az szja változások leginkább a befektetés ösztönzést szolgálják. Az eddig csak a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjednének a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. Utóbbiaknál is el lehetne számolni egymással szemben a veszteségeket és nyereségeket adott adóéven belül (és nem csak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet az ügylet alapja), valamint a 25 százalékos forrásadó helyett 20 százalék adót kellene fizetnie az adózónak.
Tervek szerint további kedvezmények kapcsolódnak a tartós befektetéseken elért nyereséghez. 10 százalékos adómérték terhelné a 3 éves lekötéseket, (további feltétel, hogy az induló összeg ne legyen kevesebb 25 ezer forintnál), míg teljes adómentességet élvez a befektető, ha legalább öt évre szól a lekötés, és erről rendelkezik a befektetési szolgáltatóval, ill. hitelintézettel kötött szerződéssel. Amennyiben a hároméves futamidő lejárta előtt megszakítja a pénzlekötést, 25 százalék adót kell fizetni.
Nevesíti a törvénytervezet, hogy a külföldi jog alapján kapott társadalombiztosítási ellátások, pl. táppénz, családi pótlék, stb. azonos megítélés alá esik adó szempontból, mintha azt a belföldi jog szerint folyósították volna. A beazonosítást, miszerint az adott juttatás adóköteles, vagy adóterhet nem viselő járandóság a juttatás jellemzői, feltételei alapján kell majd meghatározni.
2009-re visszamenőleges hatállyal biztosítanák a védőoltások adómentes juttatását.
Pontosították a jogszabályt, a kedvezményes 25%-os kulccsal adózó béren kívüli juttatások után így már egyértelmű a jogalkotó szándéka, miszerint nem merül fel a 27% százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.
Újabb lépéseket tettek annak érdekében, hogy az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás kiváltsa a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (NYENYI) adatszolgáltatást. Ennek eredményeként csökkenhet a foglalkoztatói adminisztrációs teher 2010-ben.
