Szuperbruttósítás

A szuperbruttósítás alkotmányellenes, mert az adóalap növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, mondták!
Az Alkotmánybíróság elutasította a személyi jövedelemadó összevont adóalapja utáni adómegállapítás 2010. január elsején hatályba lépő új módszere - vagyis a szuperbruttó - ellen érkezett beadványokat. Ezzel megszűnt a bizonytalanság.
Az Alkotmánybíróság 2009. november 17-én kelt határozata szerint a 2010. január 1-jétől hatályos szuperbruttó meghatározására vonatkozó alkotmányellenességi megállapítást és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, és az eljárást megszüntette. 
Az Alkotmánybíróság elutasításának oka, hogy az adóalap ily módon történő kiegészítését a Személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tekinti jövedelemnek. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az adóalap kiegészítés kizárólag egy korrekciós tényező; az adóalapot érintő matematikai műveletként írja le. Az Alkotmánybíróság rámutat ugyanakkor arra is, hogy a társadalombiztosítási járuléknak nincs „általános mértéke”, ezért a december 31-én érvényes kulcsot kell irányadónak tekinteni, de annak visszamenőleges hatása esetén, az csak pozitív irányú lehet.