Az Álatalános forgalmi adó változásai 2009. július 1-től

1. Adómérték

1.1. A 2009. július 1-jétől alkalmazandó adómérték-struktúra

2009. július 1-jétől változik az áfa mértéke. Az ehhez kapcsolódó rendelkezéseket az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban: Adómód. tv.) tartalmazza. 

Az általános adókulcs 20 százalékról 25 százalékra változik, ami azt jelenti, hogy a legtöbb termék és szolgáltatás általános forgalmi adótartalma megnő. 

A 25 százalékos általános adókulcs mellett megjelenik egy új kedvezményes adókulcs, amely 18 százalékos mértékű. Az Adómód. tv. 1-2. számú mellékletei tartalmazzák azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyek a kedvezményes adókulcs alá tartoznak. Az 1. számú mellékletben kerültek felsorolásra a 18 százalékos adómérték alá tartozó termékek, a 2. számú mellékletben pedig mint a 18 százalékos adókulcs alá tartozó szolgáltatás, a távhőszolgáltatás. A két külön mellékletben történő szerepeltetés indoka az, hogy a távhőszolgáltatás tekintetében a 18 százalékos adókulcs hatálybalépésének időpontja eltér a 18 százalékos adókulcs termékekre vonatkozóan történő hatálybalépési időponttól. Az Adómód. tv. 1. számú mellékletében felsorolt termékekre vonatkozóan a 18 százalékos adókulcs 2009. július 1-jével lép hatályba.

Látható, hogy az Adómód. tv. a 18 százalékos adókulcs alá tartozó termékeket vámtarifaszámmal (vtsz.) jelöli meg, egyes kategóriáknál a kizárólagos árumegjelölés megoldását alkalmazza. A kizárólagos árumegjelölés azt jelenti, hogy azon esetekben, amikor a vtsz. szám „-ból/-ből” kitétellel van ellátva, akkor a kedvezményes adókulcs alá nem minden, a hivatkozott vtsz. alá tartozó termék tartozik, hanem a jelzett vtsz-ből csak azok, amelyek a vtsz. mellett a törvényben konkrétan megnevezésre kerültek. Amennyiben ilyen kizárólagos árumegjelölés a vtsz. mellett nincsen (azaz a vtsz. után nem szerepel „-ból/-ből” toldat), akkor valamennyi, az adott vtsz. alá tartozó termék esetében a kedvezményes adókulcs alkalmazható, természetesen csak akkor, ha a vtsz. mellé írt keretmegjelölésbe az adott termék belefér.
Az Adómód. tv. 2. számú melléklete szerint a szolgáltatási körből a 18 százalékos adókulcs alá a távhőszolgáltatás fog tartozni. E szolgáltatás tekintetében azonban a hatályba léptető rendelkezés nem 2009. július 1-jével rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot, hanem az Adómód. tv. 38. § (3) bekezdése alapján a távhőszolgáltatásra vonatkozó adókulcs-változás azon napot követő hó 1. napján lép hatályba, amikor az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy ez a rendelkezés nem versenytorzító hatású (amennyiben a Bizottság számára ezen döntésre előírt határidő eredménytelenül telik el, akkor a határidő lejártának napján), de nem előbb, mint 2009. augusztus 1-je. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Bizottság olyan döntést hoz, amely szerint a távhőszolgáltatás kedvezményes kulcs alá sorolása versenyt torzító hatású, akkor az nem kerül 18 százalékos körbe. Amennyiben azonban megengedő döntést hoz (vagy pedig a döntésre nyitva álló határidő eredménytelenül eltelik), akkor a döntés napját (vagy a határidő lejártát) követő hó 1. napjától – ami nem lehet korábbi, mint augusztus 1-je – lehet a távhőszolgáltatás 18 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásnyújtás. Figyelemmel kell lenni arra, hogy 2009. július 1-je és a távhőszolgáltatásra előírt 18 százalékos adómérték hatálybalépése közötti időszakban a távhőszolgáltatás 25 százalékkal adózik. 

Bár jelen cikk leadásakor még a kérdéskört illetően végszavazás nem történt, azonban említést igényel, hogy időközben az Országgyűlés elfogadta azt a bizottsági módosító indítványt, amely szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is 18 százalékos adókulcs alá esik. Amennyiben a végszavazás megtörténik, és a rendelkezés kihirdetésre kerül, akkor a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozóan a kedvezményes adókulcs a kihirdetést követő napon lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy 2009. július 1-jétől a kihirdetés napjáig a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás 25 százalékos, ezt követően pedig 18 százalékos adókulccsal fog adózni.

Az 5 százalékos adókulcs vonatkozásában (amelyet a szakzsargonban 2009. július 1-jétől szuperkedvezményes adókulcsként is említhetünk) nincsen változás, ami azt jelenti, hogy az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre nem változik.

1.2. Az adómérték vonatkozásában alkalmazandó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A főszabály

Az Adómód. tv. 56. §-a alapján az új adómértéket abban az esetben kell először alkalmazni, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30-át követi, kivéve, ha az Adómód. tv. 57-58. §-a eltérően nem rendelkezik.
A generális átmeneti rendelkezés értelmében tehát főszabályként egy ügylet tekintetében abban az esetben kell alkalmazni az új adómértéket, ha az adott ügylet vonatkozásában az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja 2009. június 30. napját követi. (A kivételek közé az áfatörvény 58. §-a szerinti ügyletek közül meghatározott esetkörök, valamint a távhőszolgáltatás tartozik; az ezen ügyletekre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről a későbbiekben szólunk.)
A főszabály alkalmazása az egyes ügylettípusokkal összefüggésben az alábbi eredményre vezet:

1.2.1.1. A tényállásszerű megvalósulással teljesített ügyletek

Az áfatörvény 55. § (1) bekezdése szerint – amennyiben az áfatörvény másként nem rendelkezik – az ügylet akkor minősül teljesítettnek, és így az ahhoz kapcsolód adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az tényállásszerűen megvalósul. (Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazandó, ha a tényállás nem tartozik az áfatörvény 58-64. §-ai alá.) Főszabályként tehát az adóztatandó ügyletek tekintetében az adófizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amikor az utolsó – a jogszabályban, vagy a felek közötti szerződésben előírt – tényállási elem is bekövetkezett. Az Adómód. tv. 56. §-át figyelembe véve, amennyiben egy ügylet az áfatörvény 55. § (1) bekezdése alapján tényállásszerű megvalósulással teljesített, akkor arra vonatkozóan az új adómértéket abban az esetben kell alkalmazni, ha a tényállás utolsó eleme 2009. június 30-át követően megy teljesedésbe. Például abban az esetben, ha a felek olyan fuvarozási szerződést kötöttek, amely alapján nem elszámolási időszakos (az áfatörvény 58. §-a szerinti) ügylet teljesül közöttük, hanem az adott fuvarozás annak teljesítésével elszámolásra kerül, akkor az alkalmazandó adómérték tekintetében a következőkre kell figyelemmel lenni. A fuvarozási szerződés főszabályként az áru lerakásával teljesül, így ahhoz, hogy döntsünk az alkalmazandó adómérték nagyságát illetően, azt kell tisztázni, hogy az adott jogviszonyban mikor történt meg a lerakás (azaz a tényállás utolsó – a teljesítéshez szükséges – eleme mikor következett be). Tegyük föl, hogy 2009. június 30-án indul az áru fuvarozása Budapestről Nagykanizsára. A fuvar még aznap megérkezik, és ezzel együtt a lerakás is megtörténik. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a tényállásszerű megvalósulás még az új rendelkezések hatályba lépése előtt (azaz 2009. július 1-je előtt) bekövetkezett, ezért ez a teljesítés még 20 százalékos adómérték alá esik. Abban az esetben azonban, ha a tényállás annyiban más, hogy az áru lerakása nem történik meg június 30-án, hanem csak július 1-jén, akkor – tekintve, hogy a tényállás utolsó eleme már az új adómérték hatálya alatt történik – az Adómód. tv. 56. §-a alapján az ügylet 25 százalékos adókulccsal adózik.