Az adóellenőrzés legfontosabb feladata, hogy a jogszabályban előírt előírt adózói kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.
A szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos vizsgálatok esetén a korábbi években semmi nem szabályozta azt, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekben érvényesített árak piaci viszonyoknak való megfelelőségét konkrétan hogyan kell igazolni. A fentiek miatt az adóhatóság sok esetben még akkor sem tudott megállapítást tenni, ha az alkalmazott transzferár nyilvánvalóan eltért a valószínűsíthető piaci ártól, hiszen nem állt rendelkezésére elegendő ismeret ahhoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a szokásos piaci ár nagyságát.
Az említett nehézségek megszüntetésére jelenthet megoldást a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII.16.) PM rendelet amely részletekbe menően szabályozza, hogy az adózóknak milyen dokumentumok és adatok segítségével kell alátámasztaniuk a szokásos piaci ár meghatározása során követett eljárásukat.
 |
2009. október 16-án a Magyar Közlönyben megjelent a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, mely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség változásait tartalmazza.
A javasolt változások 2010. január 1-jén lépnek hatályba és a 2010. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni, ugyanakkor az egyszerűsített nyilvántartásokra érvényes módosításokat és a 3§ (6) bekezdésében foglaltakat, miszerint a nyilvántartást nem magyar nyelven is el lehet készíteni már a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség tejesítésére is lehet alkalmazni, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint az új rendelet hatályba lépésének a napja, azaz 2010. január 1-je.
Az új PM rendelet hatályba lépésével a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási köztelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet hatályát veszti.
A jelenlegi gyakorlattal szemben az új PM rendelet két különböző nyilvántartás elkészítésére ad lehetőséget. Az egyik az önálló, a másik pedig a közös nyilvántartás. Az adózó társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni arról, hogy melyik nyilvántartási módot választja.
Az önálló nyilvántartás követelményrendszere nagyrészt megegyezik a 18/2003-as PM rendelet 4§-ban foglaltakkal, mindamellett néhány fogalmi pontosítás történt. Az új PM rendelet alapján az adózó jogosult úgynevezett közös nyilvántartás elkészítésére, mely két fő részből áll: fődokumentum, és specifikus nyilvántartás.
A fődokumentum a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza. Ez magába foglalja az üzleti stratégia általános leírását, a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános bemutatását, az EU-n belüli csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ellenőrzött ügyletek általános bemutatását, az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírását, valamint a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát stb.
A specifikus nyilvántartás elemei hasonlóak az önálló nyilvántartásban foglaltakhoz. A specifikus nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás fontosabb adatait, az adózó üzleti vállalkozásának általános leírását, az ügyletek bemutatását, az összehasonlító elemzést valamint az összehasonlítható adatok bemutatását.
További változtatást jelent, hogy a korábbi meghatározáshoz képest az egyszerűsített nyilvántartás 50 millió forintos korlátja a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban érvényes.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség változásairól 2009. novembrer 11-i Transzferár szabályozás 2010. c. rendezvényünkön nyújtunk tájékoztatást.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
