Természetben nyújtott engedmények áfa-rendszerbeli kezelése
Az engedményekkel kapcsolatban a tájékoztató kiemeli, hogy az engedmény csak az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg nyújtható, azonban arra nincsen lehetőség, hogy akár a természetbeni engedmény, akár más engedmény időben az alapügyletet megelőzze.
1., Az áfa törvény 71. § (3) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
E törvényhely alkalmazásában az adóalany dönthet úgy is, hogy az engedmény az adó alapját nem csökkenti, és az utólag sem fog csökkenni, hanem akár ő, akár más, az engedmény értékéig értékesít, szolgáltatást nyújt. Ez a rendelkezés gyakorlatilag a korábban is alkalmazott pontakció törvénybeli szabályozását hivatott biztosítani, amely keretében a korábbi vásárláskor kapott kupon, vagy pont később az adóalanynál, vagy másik kereskedőnél való beváltáskor egy kvázi készpénz-helyettesítő eszközként működik. Ebben az esetben a beváltott pontok, kuponok bruttó értéke után számítva az értékesítőnek általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis az utóbb – akár az eredeti értékesítő, akár más adóalany által – átadott termék ebben a konstrukcióban nem viselkedik valódi engedményként.
2. Az áfa törvény 71. § (2) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
Amennyiben az adóalany saját ügyletéhez kapcsoltan, arra tekintettel nyújt utólagosan természetben engedményt, akkor az eredeti adóalapot lehet csökkenteni, feltéve, hogy az áfa törvény 71. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel az alkalmazott bizonylatolás. Abban az esetben, ha az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor egy időben történik az áfa törvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan számlázási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Abban az esetben, ha a természetbeni engedményt az áfa törvény 77. § (3) bekezdésének megfelelően utólagosan nyújtják, akkor azon ügyletről szóló számlát, amelyre tekintettel a természetben nyújtott engedményt utólag adják, számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítani szükséges. Ez a módosítás azonban nem jelent valódi számlahelyesbítést, hiszen kizárólag a termék mennyiségét, illetőleg az egységárát kell módosítani, az adóalap nem változik.
Továbbra is bizonytalan azonban, hogy az úgynevezett mennyiségi árengedmény esetén hogyan értelmezhető e törvényhely, amikor is az akció abban áll, hogy amennyiben az ügyfél elér egy előre meghatározott mennyiséget, jogosult meghatározott összegű, számlázott árengedményre a kedvezménnyel érintett időszak vásárlásai tekintetében. Kérdéses, hogy ez esetben is megoldás lehet-e az, hogy az adóalany kiállít egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyben csak a legutolsó számlára hivatkozik, és a számla módosításával úgy csökkenti az adóalapot, hogy a kialkudott kedvezmény összege megfeleljen az akciós megállapodásban leírtaknak, vagy minden korábbi érintett számlára hivatkozni szükséges.
A fentiek alapján tehát az elmúlt másfél év vonatkozásában érdemes átvizsgálni az áfa utólagos csökkentésével adott természetbeni engedmények körét, hiszen e szigorú bizonylatolási szabályok teljesülését várhatóan kiemelten fogják majd vizsgálni az adóellenőrzések során.
