HTML

System Media Konferenciák (www.systemmedia.hu)

A konferenciáink és szakmai továbbképzések aktuális témája az adó, áfa és munkajog, közbeszerzés, cafeteria, szakképzési hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj, adósságkezelés és mindaz, amivel egy valóban kompetens pénzügyi vezető és gazdasági vezető, könyvelő a mindennapi munkája során szembesülhet. Előadóink a szakma reprezentánsai, az APEH vezető tisztségviselői, minisztériumok, és szakkamarák avatott tisztségviselői, maguk a jogalkotók. Kedvezményes áron választhatja a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzését vállalkozási szakirány - államháztartási szakirány. www.systemmedia.hu Tel.: 1/220-0363

Konferenciáink

Nincs megjeleníthető elem

SystemMedia hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adó (36) adóalany (2) adóalap (5) adóbevallás 2011 (8) adócsalás (2) adóhatóság (4) adóhivatal (3) adójogszabályok (3) adójóváírás (3) adókedvezmény (5) adókonferencia (9) adóköteles juttatás (2) adóreggeli (5) adósság (2) adótábla (2) adótörvény (3) adótörvények (7) adótörvények 2011 (7) adóváltozások (7) adóváltozások 2011 (3) adózás (6) adózás 2011 (7) adó 2011 (38) áfa (14) áfatörvény (3) áfa 2011 (4) áfa 2013 (2) áfa bevétel (2) áfa csomag (6) áfa irányelv 2013 (2) áfa jogszabály (2) áfa számlázás (2) áfa törvény (7) áfa törvény 2013 (2) áfa visszaigénylés (2) áfa visszatérítés (3) áfa visszatérítési kérelem (3) alkotmánybíróság (3) apeh (4) apeh ellenőrzés (2) árengedménykezelés (2) art (2) átlagbér (2) átlépés (3) bankadó (3) behajtás (4) bér (3) béren kívüli juttatás (2) béren kívüli juttatások (4) bérminimum (3) cafeteria (7) cafeteria 2011 (11) családi adózás (2) csődeljárás (2) csomagolás (2) deloitte (2) devizás számla (2) dr. (2) egészségbiztosítás (3) egészségügyi (2) egyéni cég (2) egyszerűsített (2) egyszerűsített számla (3) elektronikus (3) elektronikus közbeszerzés (2) étkezési (2) eva (3) eva 2011 (2) felmondás (3) felszámolás 2011 (2) fizetési határidő (2) fizetési meghagyásos eljárás (2) forrásadózás (2) fribiczer (2) gabriella (2) garantált bérminimum (2) gyám (2) gyes (2) gyűjtőszámla (2) hozzájárulás (3) járulék (11) járulékalap (2) járulékfizetés (4) járulékok 2011 (10) kafetéria (3) kamatkedvezmény (2) kapcsolt vállalkozás (2) kiküldetés (3) kintlevőség (4) kintlevőségkezelés (4) kkv (3) konferencia (18) környezetvédelmi (2) környezetvédelmi termékdíj (5) környezetvédelmi termékdíj 2013 (2) követelésbehajtás (2) követeléskezelés (4) közbeszerzés (8) közbeszerzési (4) közbeszerzési törvény (4) különadó (11) különadó 2011 (4) kutatás (2) k f (2) magánnyugdíj (5) magánnyugdíjpénztár (13) magánnyugdíjpénztár megszűnés (4) media (3) meleg (2) minimálbér (6) minimálbér 2011 (2) minimálbér 2012 (2) minőségi csere (3) mt (7) mt 2011 (6) mt változások (5) munkaerőpiac (4) munkahelyteremtés (3) munkajog (4) munkajogi ellenőrzés (2) munkajogi konferencia (4) munkajog 2011 (5) munkaszerződés (2) munkavállaló felmondása (3) munkavállaló jogai (6) munkaviszony 2011 (2) munkaviszony megszüntetése (6) munka torvenykonyve (2) munka törvénykönyve (10) munka törvénykönyve 2011 (8) munka törvénykönyve gyed (2) munka törvénykönyve munkaidő (3) munka törvénykönyve próbaidő (2) munka törvénykönyve változások (6) nav (9) nav nyomozás (2) nemzeti adó és vámhivatal (5) nyugdíj (4) nyugdíjbiztosítási (2) nyugdíjreform (6) nyugdíjtörvény (2) nyugdíjtörvény 2011 (11) nyugdíjváltozások (13) nyugdíj 2010 (2) nyugdíj 2011 (23) nyugdíj 40év (4) onyf (2) osztalék (3) pénztár (2) system (3) systemmedia (4) system media (8) szakképzés (2) szakképzési hozzájárulás elszámolása (2) szakmai reggeli (3) számla (5) számlakorrekció (3) számlázás (4) személyi jövedelemadó (4) szja (14) szja 2011 (5) szolgáltatások teljesítési helye (2) tao (3) táppénz folyosítása (2) társadalombiztosítás (6) társadalombiztosítási (3) társasági adó (9) tátrai (2) tb (12) tb. (7) terhességi gyermekágyi segély (2) termékdíj (4) törvény (2) tőzsdei ügyletek adózása (2) transzferár (3) transzferár dokumentáció (2) tünde (2) új áfa irányelv (2) új munkahelyek (2) új munka törvénykönyve (2) új széchenyi terv (2) utalvány (2) üzleti út (3) vállalkozások (2) visszalépés (3) vpop (2) Címkefelhő

Friss topikok

Atecéged.hu hírek

Nincs megjeleníthető elem

Adó 2011 - A NAV hatékonyabban lép fel az áfacsalókkal és számlagyárosokkal szemben

2011.03.02. 10:57 administration

Az adóhatóság az elmúlt egy-két évben kezdte el mélyebben ellenőrizni a fiktív szerződéseket és számlagyárakat. Ez az idén már sokkal reálisabb kockázatot, akár börtönbüntetést is jelent az érintettek számára. Az adó- és a vámhatóság összevonása révén ugyanis nemcsak a két intézmény kommunikációja lett hatékonyabb és gyorsabb, de egyre elterjedtebb, hogy egy revízió során az adóellenőröket pénzügyőrök is elkísérik, akik nyomozati jogkörrel is rendelkeznek, írja a Napi.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE ÉS TUDJON MEG TÖBBET

Fókuszban a számlakorrekció – Áfa-reggeli Csátaljay Zsuzsával
2011. március 29. – Tulip Inn Budapest Millennium

Felszámolási eljárás gazdasági, pénzügyi szakembereknek
2011. március 22. – Tulip Inn Budapest Millennium

Legyen rajongója Facebook oldalunknak és nyerjen!

Egy gyanúsnak ítélt ügyben mindkét résztvevőnek bizonyítani kell tudnia, hogy a vitatott ügylet valóban megtörtént, s az nemcsak a költségek generálását, hanem az áfacsalást is célozta. További problémát jelent az ilyen bizonyítás során a cégek számára, ha partnerük felszámolás alá került vagy felfüggesztették az adószámát. Ebben az esetben ugyanis jóval nehezebb bizonyítani, hogy jóhiszeműen jártak el. Alapvető csalástípus ugyanis, ha egy cég úgy gyárt magának költséget, hogy egy olyan cégnek fizet papíron, amelyik eleve veszteséges, felszámolás alatt áll.
Az ellenőrök többnyire arra hivatkoznak, hogy az ügylet azért minősíthető fiktívnek, mert a számla befogadója nem járt el kellő körültekintéssel. Az azonban évek óta nem határozható meg pontosan, mit is jelent a kellő körültekintés - mondta Kocsis Zoltán, a Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza a Napinak.
Vannak bizonyos lépések, amelyek elvárhatóak, így egy szerződéskötés előtt le lehet kérni a cégnyilvántartásból a társaság adatait vagy használható az adóhatóság adatbázisa. Ugyanakkor az már nem életszerű, hogy ezeket a lekérdezéseket havonta ismételje egy vállalkozás.
A bizonyítás nem csak a cégeknek nehéz: az adóhatóság sincs könnyű helyzetben, ha kétséget kizáróan bizonyítani akarja, hogy a vizsgált ügyletek fiktívek. A horogra akadt számlagyáros ugyanis állíthatja, hogy valóban létrejöttek az ügyletek.

Sokat nem kockáztat, hiszen fizetni nem tud - nincs miből -, s eddig egyéb veszély nem is igen fenyegette, a börtöntől nem tartott. Most azonban fordulhat a kocka - köszönhetően a pénzügyőrök fellépésének is -, és egy számlagyáros akár a börtönbüntetés enyhítése érdekében is vallhat üzletfelei ellen. Ebben az esetben pedig már sokkal nehezebb dolga lesz a számla befogadójának is.

 

EZT IS AJÁNLJUK

A számviteli törvény legfontosabb változásai 2011-ben

Az adóhatóság és a felszámolási eljárás kapcsolata: A felszámolási eljárás elrendelése és jogkövetkezményei


Forrás: index.hu, napi.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adócsalás nav áfa törvény gazdasági bűncselekmény adó 2011 adózás 2011 áfa számlázás nav nyomozás

Kintlevőségkezelés 2011 - Napi ezer fizetési meghagyás a fizetetlen számlák miatt

2011.03.01. 15:56 administration

Naponta átlagosan ezer végrehajtást kezdeményeztek a közműcégek és a telefontársaságok az év eddig eltelt időszakában. A számlákkal elmaradó polgárok húsz százalékának igen nehéz a helyzete: az érintettek nem csak a rezsidíjjal tartoznak, a banknak sem fizetnek megfelelően.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Kintlevőségek kezelése, sikeres behajtása
2011. március 9. – Tulip Inn Budapest Millennium

Felszámolási eljárás pénzügyi, gazdasági szakembereknek
2011. március 22. – Tulip Inn Budapest Millennium

Legyen rajongója Facebook oldalunknak és nyerjen!

Kifizetetlen számlák miatt nap mint nap kisebb tömegek ellen kezdeményeznek végrehajtást a közmű- és a telefoncégek. Az elmúlt évek statisztikáihoz hasonlóan az idei esztendő hivatalos számsorai sem festenek kedvező képet. Január 1-je és február 21-e között körülbelül ötvenezer végrehajtást indítottak a közműszolgáltatók és a távközlési társaságok, vagyis a vállalatok naponta nagyjából ezer polgár számlatartozásának behajtását terelték jogi útra.
A részletekről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke adott a Magyar Nemzetnek felvilágosítást. Tóth Ádámtól megtudhatjuk, hogy a hitelezők az év első 52 napján 81 ezer fizetési meghagyás – vagyis a tartozások behajtásához szükséges dokumentum – kiállítását kérték.
A beadványok nagyjából hatvanöt százaléka a víz-, a gáz- és az áramszolgáltatóktól, valamint a telefonos cégektől érkezett. A rezsitartozásokról készült adatsorokat ismertetve az elnök elmondta, hogy a közjegyzők adtak már ki fizetési meghagyást pár ezer forintos és százezres elmaradás miatt is – további részletek a Magyar Nemzet keddi számában.

EZT IS AJÁNLJUK

A céges adótartozást nem tudjuk mérsékelni, de a késedelmi kamatra kérhetünk halasztást, részletfizetést

forrás: mno.hu

Szólj hozzá!

Címkék: behajtás hitelek fizetési meghagyás kintlevőségkezelés kintlevőség fizetési meghagyásos eljárás

Adóbevallás 2011 - Januári adóbevételek: mik az egykulcsos adó első eredményei a bevételi oldalon?

2011.02.23. 10:56 administration

Ismertté váltak a januári adóbevételek – amik már az új adótörvények alapján történtek. Kevesebb folyt be SZJA-ból, de több az Áfából. Januárban több mint 122 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, míg egy évvel korábban több mint 31 milliárd forintos volt a többlet. Legutóbb 2007-ben mutatott jelentős deficitet a januári államháztartási mérleg. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi hiánya, az előzetes adattal megegyezően januárban 122,8 milliárd forint volt - közölte honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden. Mindeközben a kormány mintegy egymilliárd forintot vár az elbocsátott, felmondott, szabadságot megváltó közszolgálati alkalmazottaktól végkielégítés-adó címén, januárban 64 millió forint folyt be

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Cafeteria Audit 2011
2011. március 21. – Tulip Inn Budapest Millennium

Fókuszban a számlakorrekció – Áfa-reggeli dr. Csátaljay Zsuzsával
2011. március 29. – Tulip Inn Budapest Millennium

Felszámolási eljárás gazdasági, pénzügyi szakembereknek
2011. március 22. – Tulip Inn Budapest Millennium

Ezen belül a központi költségvetés 110,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 37,9 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,9 milliárd forintos szufficittel zártak. Egy évvel ezelőtt, 2010 januárjában az államháztartás pénzforgalmi egyenlege 31,3 milliárd forint többlettel zárt. Legutóbb 2007-ben mutatott jelentős, 200 milliárd forintot meghaladó deficitet a januári államháztartási mérleg.

A 2011. évi első havi pénzforgalmi hiány az éves hiánycél 17,9 százaléka, alakulásában több egyszeri tétel játszott szerepet - áll az NGM közleményében. Erre az évre az államháztartás tervezett hiánya a GDP 2,94 százaléka, de elemzők 4-6 százalékos többletet várnak.

A most közzétett államháztartási mérleg bevételi oldala szerint a társasági nettó adóbevétel januárban 29 milliárd forintot tett ki, csaknem 16 milliárddal többet az egy évvel ezelőttinél.

Általános forgalmi adóból 260,2 milliárd forint bevétele képződött a költségvetésnek, amely az elmúlt év azonos hónapjánál 13,2 milliárd forinttal több. A személyi jövedelemadóból (szja) származó bevételek (166 milliárd forint) ugyanakkor mintegy 36 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi év azonos hónapjának értékétől.

A központi költségvetés összes bevétele januárban 79 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A központi költségvetés januári kiadási oldala 72 milliárd forinttal nagyobb összeget mutat az egy évvel ezelőttinél. Ez utóbbin belül a legnagyobb elfutás a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatnál látható: az összeg 210,2 milliárd forint volt, amely az előző évi januári kiadásnak több mint kétszerese. Ezen belül az uniós programok kiadásai 2,8-szeresükre, a hazai forrásokból fedezett kiadások pedig közel 1,7-szeresükre növekedtek az előző év azonos hónapjához képest.

Az idén januárban az uniós előirányzatokból összesen 113,5 milliárd forintot használtak fel, amelyből strukturális támogatásokra 98,3 milliárd forintot fordítottak. Ez utóbbi döntő részét az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai terhére kifizetett összegek (98,2 milliárd forint) tették ki.

Összesen 64 millió forintnyi végkielégítés-adót fizettek be az elbocsátott, felmondott, szabadságot megváltó közszolgálati alkalmazottak januárban - írta szerdai számában a Napi Gazdaság. A kormány nagyjából 1 milliárd forintot vár az adóból, vagyis a pénz jelentős része csak ezt követően folyik majd be.

Az adót a személyi jövedelemadó-bevallással egy időben kell megfizetni, az erről szóló bevallást is az szja-val együtt kell elkészíteni. Ennek határideje május 20-a.

Az adót a 3,5 millió forintot meghaladó végkielégítések, szabadságmegváltások után kell megfizetni 2005-ig visszamenőleg. Képviselők, polgármesterek esetében az összeghatár 2 millió forint. Az adó mértéke 98 százalék, amelybe azonban bele kell számítani a már megfizetett adókat és járulékokat.


EZT IS AJÁNLJUK

Legyen rajongónk a Facebook-on - Értesüljön a legfrissebb híreinkről, rendezvényeinkről és NYERJEN!

A garantált bérminimum utáni járulékfizetés

Az adóellenőrzés slágertémái 2011-ben

Forrás: origo.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: járulék áfa különadó adóbevételek adó 2011 adózás 2011 járulékok 2011 különadó 2011 áfa 2011

Munkajog - Már 2 fős cégek is pályázhatnak munkahelyteremtést célzó pályázatokon - a keret 5 milliárd forint

2011.02.18. 09:59 administration

A tavalyi pályázat összegének két és félszeresét, 5 milliárd forintot fordít a kormány arra a munkahelyteremtést célzó pályázatra, amelyre március 31-ig jelentkezhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az Új Széchenyi-tervhez illeszkedő, de a Munkaerő-piaci Alapból, azaz hazai forrásból finanszírozott programtól azt várják, hogy 2700-3000 munkahelyet teremtsen, és 5-6 ezer már meglévő munkahelyet tartson meg

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Munkaviszony létesítése és megszüntetése – Fókuszban a munkaszerződés, munkaköri leírás
2011. február 22. – Radisson Blu Béke

Cafeteria Audit 2011.
2011. március 21. – Tulip Inn Budapest Millennium

Felszámolási eljárás gazdasági, pénzügyi szakembereknek
2011. március 22. - Tulip Inn Budapest Millennium

A korábbi évekkel ellentétben az idén az új munkahelyek létrehozását támogató pályázaton csak a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor vállalkozásai indulhatnak, pályázni pedig már a minimum két főt foglalkoztató vállalkozások is tudnak. A munkaerő-piaci alapból finanszírozott pályázat keretét a tavalyi kétmilliárdról ötmilliárd forintra emelték - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.
A március 31-ig pályázható támogatás új eszköz, épület, épületrész, gépsor beszerzésére fordítható. A meglévő állományt új munkahellyel bővítő vállalkozások állásonként legfeljebb 2,2 millió forintot nyerhetnek el - ehhez azonban több feltételnek kell teljesülnie, például álláskeresőt vesz fel és az ország leghátrányosabb településein fejleszt a cég és a meglévő dolgozóira legalább kétéves foglalkoztatási kötelezettséget vállal.
Az önkormányzati reform során hamarosan változik a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetű települések köre, ezért erre tekintettel írtuk ki a pályázatot - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére az államtitkár. Vagyis ha időközben változnának a besorolások, annak megfelelően lehet majd benyújtani a pályázatokat.
Újdonság a korábbi pályázatokhoz képest az is, hogy 15 millió forint alatti támogatásigény esetén nem kell fedezetet felajánlania a pályázónak, ha legalább három éve működik és az utóbbi három évből kettőben volt pozitív adózás előtti eredménye, valamint ha vállalja az azonnali inkasszót is - jelentette be az államtitkár. Az NGM lehetővé tenné a beruházás során szerzett ingóságokra zálogjog bejegyzését is.
Kedvező változás az is, hogy a támogatásintenzitással szintén a hátrányosabb helyzetű térségek cégeinek fejlesztéseit, munkahelyteremtését támogatnák. A beruházások teljes költségeihez a fővárosban tíz-, Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon ötven-, a Közép-Dunántúlon negyven-, míg Nyugat-Magyarországon harmincszázalékos támogatásra pályázhatnak a cégek. Ezt a kisvállalkozások további húsz, a középvállalkozások tíz százalék plusztámogatással toldhatják meg.
Tavaly 1800 munkahely létesítéséhez adott támogatást e pályázat keretében a munkaügyi tárca, az idén már 2700-3000 új álláshely létrehozására számít az NGM. Várhatóan május 31-ig bírálják el a pályázatokat, megvalósítani azokat 2011. november 31-ig kell.

EZT IS AJÁNLJUK MÉG…

Legyen rajongónk a Facebook-on - Értesüljön a legfrissebb híreinkről, rendezvényeinkről és NYERJEN!

A négy legfontosabb dolog, ha visszamegy dolgozni a GYES alatt

Az indoklás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők munkaügyi perében nem érdemes az AB döntésre hivatkozni

Adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségek

Forrás: index.hu, vg.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: kkv munka törvénykönyve munkaszerződés munkavállaló jogai cafeteria 2011 munkajog 2011 munkaügyi pályázatok

Adóbevallás 2011 - A NAV elintézi

2011.02.11. 12:32 administration

Legkésőbb február 15-éig, jövő hét keddig lehet az egyszerűsített bevallás választásáról szóló 1053Ny számú nyilatkozatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) megküldeni. A február 15-ei határidő jogvesztő.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Budapest Millennium

Munkaviszony létesítése, megszűnése – Fókuszban a munkaszerződés, munkaköri leírás
2011. február 22. – Radisson Blu Béke Hotel

A személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására köteles magánszemély, ha nem kért munkáltatói adómegállapítást, vagy a munkáltatója azt nem vállalja, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallással is eleget tehet. Az egyszerűsített bevallás tehát egy olyan, a NAV által nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételével a bevallás kitöltésére fordított idő megspórolható, illetve amellyel az adóbevallásban esetlegesen elkövetett hibák elkerülhetőek.
A 1053Ny nyilatkozat az egyszerűsített bevallás választására jogosult személyek esetében megtalálható a bevallási egységcsomagban, illetve letölthető a internetes oldalról, továbbá beszerezhető az ügyfélszolgálatokon. A nyilatkozat rendkívül egyszerű, ugyanis abban konkrét számadatokat nem kell feltüntetni, elegendő „x”-el jelölni az adókötelezettség szempontjából lényeges legfontosabb tényeket – például azt, hogy a magánszemély 2010. évben értékesített-e ingatlant. A nyilatkozat választásának feltételeit a kitöltési útmutató tartalmazza.
Amennyiben a magánszemély azt jogszerűen választja, az állami adóhatóság az előre kitöltött egyszerűsített bevallást április 30-ig küldi meg az adózó részére. Ha a magánszemély elfogadja a bevallást, akkor azt aláírva küldi vissza az állami adóhatósághoz. Eltérés esetén az adózó a bevallást javíthatja vagy kiegészítheti, s így juttatja el a NAV részére. A visszaküldés határideje: 2011. május 20.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Kövessen minket a Facebookon – Most nyerhet is!

Eljárási illeték fizetésének szabályai a NAV-nál

Forrás: nav.gov.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia szja adó 2011 szja 2011 adóbevallás 2011 adónyilatkozat adónyilatkozat határidő 2011

Kintlevőségkezelés 2011 - Stagnál a felszámolások száma

2011.02.07. 10:24 administration

Második hónapja lényegében stagnál a felszámolásra jutó társaságok száma Magyarországon. Decemberben 2-vel kevesebb, januárban pedig 32-vel több céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, mint egy évvel korábban. Januárban a tavalyinál lényegesen több cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, de több új céget is alapítottak - derül ki az Opten legfrissebb felméréséből.  

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE ÉS TUDJON MEG TÖBBET

Fizetési meghagyásos eljárás
2011. február 9. – Tulip Inn Budapest Millennium

Kintlevőségek, követelések kezelése, sikeres behajtása
2011. március 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Decemberben minimális mértékben csökkent, januárban pedig mindössze 2,4 százalékkal emelkedett a felszámolás alá vont cégek száma a megelőző év azonos időszakához képest, vagyis az elmúlt két hónapban lényegében stagnált a bedőlések száma. "Alapvetően jó hírnek kell tekinteni, ha a felszámolások számának növekedési üteme csökken. Sajnos úgy gondolom, hogy ez a két hónap még nem a stabilizálódást mutatja, sokkal inkább egy átmeneti stagnálást, az egyébként is igen magas felszámolási arányon. A cégbedőlések száma várhatóan még emelkedni fog a következő hónapokban" - véli Csorbai Hajnalka az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója.
Januárban 1352 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Csorbai szerint az utóbbi időben több biztató adat is napvilágot látott a magyar gazdaság állapotáról, így a 3 százalék körüli várható növekedés vagy a rekordméretűre duzzadt külkereskedelmi többlet is optimizmusra ad okot, ám ezek a makroszintű változások általában késleltetéssel éreztetik hatásukat a KKV-szektorban.
A tulajdonosok kezdeményezésével indított végelszámolások terén jóval nagyobb növekedést hozott 2011 első hónapja. Januárban a tavaly januári 883-mal szemben 1166 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, ami 32 százalékos növekedést jelent. "Ezzel az adattal vigyázni kell, mert az idei érték nem lóg ki a szomszédos hónapok adatai közül, a tavaly januári szám viszont lényegesen alacsonyabb volt a megszokottnál" - óv az elhamarkodott ítéletektől az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai szerint a cégvilág egésze szempontjából az volna megnyugtató, ha mind több végelszámolás indulna, de ezek közül egyre kevesebb fordulna át felszámolásba - márpedig erről most még nem beszélhetünk.
Januárban 5 százalékkal 3828-ra emelkedett az új cégek száma, ami ugyancsak nem számottevő változás. "Általában azt tapasztaljuk, hogy az adóváltozások függvényében decemberben és januárban a cégalapítások kissé hektikusan mozognak" -  fogalmazott Csorbai Hajnalka. Az Opten igazgatója szerint az év vége a vállalkozások számára jogszerző vagy jogvesztő határidőkkel van tele, sokan ezektől teszik függővé, hogy amúgy nem működő vagy éppen csak vegetáló vállalkozásaikat a piacon tartsák vagy se.  

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Legyen rajongónk a Facebook-on

Színháztámogatás, mint adóoptimalizációs eszköz

Változó járulékalap, nyugdíjjárulék 2011. január 1-től

forrás: opten.hu, origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: csődeljárás kintlevőségkezelés kintlevőség adó 2011 felszámolás 2011 csődeljárás 2011végelszámolás

Adóbevallás 2011 - Mire figyeljünk, hogy el ne rontsuk?

2011.02.04. 09:51 administration

Akinek nem a munkáltatója vagy nem egy adótanácsadó készíti el a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallását (1053), annak rengeteg hibalehetőséggel kell szembenéznie a kitöltés során. Az elmúlt években megszokott nyomtatványokat és kitöltési útmutatókat jelentős mértékben át kellett volna alakítani ahhoz, hogy a személyi jövedelemadó bevallása mindenki számára elkészíthető legyen, hiszen a munkáltató nem kötelezhető erre. Ezzel szemben csupán a régi nyomtatványt, útmutatót toldozgatták. Ugyanakkor már most tisztában van az adóhatóság azzal, hogy rengeteg javításra lesz szükség.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Magánszemélyeket terhelő különadó
2010. február 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2010. február 16. - Tulip Inn Budapest Millennium

Különösen nehéz helyzetben vannak a papíralapú bevallást benyújtók, pedig közöttük nagyon sok az idős ember. Az adóhatóság nyilatkozatával szemben, nincsenek sokkal könnyebb helyzetben azok sem, akik az internetes program segítségével töltik ki bevallásukat, mert a felugró kódolt hibaüzenetek és figyelmeztetések inkább a szakemberek számára nyújtanak eligazítást, - számukra sem mindig, - másokat inkább elijesztenek.
A hibalehetőségek másik oka, a jövedelem és az adóalap keverése. Márpedig a kettő nem ugyanaz. A 10M30-as jelű nyomtatvány január 31-ig történő kiadásával igazolja a munkáltató vagy kifizető a 2010. évi adóbevallásba tartozó jövedelmeket. Ennek a nyomtatványnak az első sorában szerepel a „munkaviszonyból származó bérjövedelem, érdekképviseleti tagdíj nélkül”. Ebben a sorban az utolsó „jövedelem” elnevezésű oszlopban olyan összeg szerepelt a kérdezőknél, amennyi az éves munkabérük nem lehet.
Ne várjuk el a dolgozóktól azt, hogy ismerjék a 10M30-as nyomtatvány kitöltési útmutatóját, hiszen azt nem is kapják kézhez, mert nem szükséges, és egy 49 oldalas APEH tájékoztatóról van szó! Ne kívánják januárban még egy tájékoztató megírását és kiadását a cégektől, mert hármat már úgyis megírtak és kiadtak (az adóbevallás módozatairól, a cafetériáról, az adóelőlegek megállapításáról)! Az adóhatósági tájékoztatók erre nem használhatók, mert egyrészt előbb le kell fordítani közérthető nyelvre, másrészt a terjedelmük 20-50-100-300 oldal, amit több példányban kinyomtatni képtelenség.
Visszatérve a 10M30-as jövedelem elnevezésű oszlopára, az ebben szereplő szám nem más, mint az 1,27-el felszorzott bruttó munkabér, vagyis a számított adóalap a személyi jövedelemadó kiszámításához. Az AbevJava internetes programmal (ÁNYK) való kitöltés esetén erre a számra semmi szükség nincs, mert a program elvégzi a műveletet és beírja a megfelelő helyre. Az internetes bevallásban ez a rovat fedett, azaz nem lehet kitölteni, mert a program megteszi.
Még tovább torzítja a képet az említett első sorban az „a” jelű ablakban szereplő „alapja”-ként beírt szám. Minek az alapja? A személyi jövedelemadó alapjának az alapja? Márpedig ez az összeg a 2010. évi tényleges bruttó munkabérnek minősülő jövedelem.
Felhívom a figyelmet arra, hogy év közben a dolgozónak rengeteg olyan elintézendő ügye van, amelyhez meg kell adnia az előző éves jövedelmének összegét! Ha valaki hibátlanul elkészíti számára a bevallást és átad egy példányt, hogyan fogja kisilabizálni a tényleges jövedelmére vonatkozó számot a bevallásából, ami számára teljesen érthetetlen?
Egyébként a 1053-as bevallás 28. sorában szereplő kicsi ablakban van egy „adóalap-kiegészítés nélkül számított összes jövedelem”-re vonatkozó szám. Amennyiben a már említett program segítségével töltjük ki a bevallást egészen a 10-es lapig, és helyesen írjuk be a jövedelmeket, akkor elméletileg összejön az összes jövedelem, bár ellenőrizni szükséges, mert a 98%-os különadót viselő (1053K bevallásban szereplő) jövedelmet próbám szerint (57.sor „c” rovat) nem adta hozzá a program. Pedig határértékek szempontjából is fontos ez a szám. Kézi kitöltés esetén a 1053-as bevallás 28. sorához tartozó kitöltési útmutatót nyomtassuk ki (lásd a 64 -65. oldalon,) és pontonként végig kell venni a kicsi ablakban szerepeltetendő összes jövedelem megállapításához (külön papíron összeadunk).
Megjegyzem, hogy az 1053-as bevallásban már változtattak a „jövedelem” oszlop megnevezésén, mert valaki rájött, hogy ott az adóalap szerepel és nem a jövedelem. Ugyanakkor az „alapja” elnevezésű ablak ezen a nyomtatványon is megmaradt.
(Hozzáteszem, hogy a bevallások ezen része – a megnevezés rovatokban szereplő kicsi ablakok, - húsz éven keresztül tájékoztatási célokat szolgáltak. Itt szerepeltettük a „ből-ös” tételeket, tevékenység megnevezést, értékhatárt, stb. Most az ablakocskák előléptek a fő adathordozóvá, mert nem készítettek teljesen új nyomtatványt.)

 

További okok a hibalehetőségre:

A 1053-as személyi jövedelemadó bevallás kitöltési utasításának első 26 oldala technikai jellegű, melynek görgetése és olvasása elfárasztja a kedves adózót. Évek óta mondjuk, hogy ennek nagyobb része az utasítás végére kerüljön (például: pótlás, önellenőrzés, rendelkező nyilatkozat, helyesbítés, részletfizetés, stb.). A gyakorlatban sokszor tapasztaljuk, hogy ennél tovább senki nem olvas.
Teljesen felesleges a tényleges jövedelem 78%-át hosszan boncolgatni, mert csak néhány főt érint az országban, a többieket pedig megzavarja. Néhány olyan emberről van szó, aki saját maga fizeti a saját társadalombiztosítási járulékát, de nem tudja sehol elszámolni (ezek alapvetően külföldiek, akik adótanácsadót kérnek meg a kitöltésre).
A fogalmazás túlbonyolítottan kíván szakszerű lenni, s ezért a 1053-A lap oszlopainak tartalmát a dolgozó nem érti. (Nem csodálom.) Eddig 48-an kérdezték (strigulázom) a következő szövegrész értelmét: „az „a” oszlopban a jövedelmek alapján számított adóalap-kiegészítés alapjának összegét kell szerepeltetni, míg a „d” oszlopban az alapadóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell feltüntetni.” Ahelyett, hogy leírnák: az „a” ablakocskába írd be a jövedelmet, - annak tartalmát felsorolva soronként strukturáltan az útmutatóban, - melyről igazolást kaptál, a „d” oszlopba pedig ennek 1,27-el megszorzott értékét. Ezt követően megfogalmazhatók a kivételek.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK A TÉMÁBAN

 Kövessen minket a Facebook-on és értesüljön elsőként a fontosabb hírekről, legújabb rendezvényeinkről

Családi kedvezmény érvényesítése: viták az egyéni vállalkozók megítéléséről

Nyugdíj és tb-járulék-fizetés új szabályai

Forrás: ateceged.hu

Szólj hozzá!

Címkék: szja különadó adó 2011 szja 2011 adóváltozások 2011 járulékok 2011 különadó 2011 adóbevallás 2011

Járulék 2011 - Tájékoztató a 2011. évi járuléklapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről

2011.02.03. 11:10 administration

Tájékoztató a 2011. évi járulékalapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE – TUDJON MEG TÖBBET

 Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Budapest Millennium

A magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Járulékalapot képező jövedelem

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül:

„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.”

Lényeges változás 2010. évhez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. Ezt még külön ki is emeli (az Szja tv. módosításával összhangban) a Tbj. 21. §-a, mely szerint nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapjátaz Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás. Figyelem! Az Szja tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Járulékmentes emellett továbbra is

·         a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

·         a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék),

·         a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,

·         a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

Járulékmértékek

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke változatlanul 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,
b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.

A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat fizet.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

Figyelem! A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - az előzőektől eltérően - 10 százalék, míg a tagdíj mértéke 0 százalék.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5100 forint (napi összege 170 forint).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni!

Járulékfizetési felső határ

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 58. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21 000 forint, éves szinten 7 665 000 forint.

Minimálbér

A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:

1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-a szerint

·         A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.

·         Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Kövessen minket a Facebook-on

Napi 30 milliárd! 20 százalékkal többet kell beszednie a NAV-nak az idén

Forrás: NAV

Szólj hozzá!

Címkék: járulék adó magánnyugdíjpénztár járulékalap járulékfizetés adó 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások járulékok 2011

Kintlevőségkezelés 2011 - Egymás ellen indítanak felszámolási eljárást a cégek Pest megyében

2011.02.01. 10:07 administration

Gyakran alig 100-200 ezer forintos tartozás miatt indítanak a bíróságon felszámolást a cégek a másik ellen és az sem ritka, hogy ilyen alacsony összegű tartozással ki is tudják ütni a másik vállalkozást - derül ki a Pest Megyei Bíróság legfrissebb hírleveléből. A bedőlő cégek döntő hányada kis- és középvállalkozás, melyek a körbetartozások miatt egymást rántják a megsemmisülésbe.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 A fizetési meghagyásos eljárás
2011. február 9. - Tulip Inn Budapest Millennium

Kintlevőségek, követelések kezelése, sikeres behajtása
2011. március 9. – Tulip Inn Budapest Millennium

A felszámolás mellett a másik lehetőség a 2009-ben megújult csődszabályozás lenne, azonban a tapasztalatok szerint az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Ábel Kornél a bíróság gazdasági kollégiumának a hírlevélben nyilatkozó vezetője szerint Pest megyében több mint 72 ezer cég működik. A felszámolások száma az elmúlt években rohamosan emelkedett, 2007-ben 2676, 2009-ben pedig már 3674 eljárás indult. 2010-ben valamivel kevesebb, 3537 új ügyet regisztráltak, és jelenleg több mint 4400 fizetésképtelen gazdálkodó szervezet ellen tart jogi eljárás. Leginkább a kis- és középvállalkozások, köztük is az építőipari és fuvarozási cégek vannak bajban.
A legutóbbi időkig többnyire az adóhatóság kezdeményezte a procedúrákat. Mostanra azonban megváltozott a helyzet és gyakran vállalkozás lép fel vállalkozás ellen a bíróságon. Pest megyében már egy-egy felszámolási bírára körülbelül 500 ilyen ügy jut, így nem igazán tartható az érdemi döntésre előírt 60 napos törvényi határidő sem. Sokszor az adós elismeri a tartozását, ilyenkor 30 nap haladékot kaphat a fizetésre. Azonban rendszerint mégsem fizetnek, de késleltetik ezzel az eljárást - derül ki a Pest Megyei Bíróság hírleveléből.
Gyakorta alig 100-200 ezer forintos tartozás miatt fordulnak bírósághoz a cégek és van olyan vállalkozás, amit fel is kell számolni ekkora tartozás miatt. A bírósághoz forduló cégek általában azt remélik, hogy az adós jogutód nélküli megszűnésével és vagyonának felosztásával a saját helyzetükön könnyíthetnek. Azonban az eljárások nem egyszer már kiürített, vagyontalan cégek ellen folynak, így a hitelezők nem látják viszont a pénzüket és maguk is a felszámolás sorsára jutnak.
A felszámolás mellett a csődeljárás lenne a másik járható út. A 2009 szeptemberétől hatályos csődszabályozás célja az átmeneti pénzügyi gondokkal küszködő cégek megmentése, a vártnál sokkal kevesebben próbálkoztak ezzel az úttal. Az országosan tizenhétezernyi felszámoláshoz képest csupán 173 csődöt kezdeményeztek. Pest megyében mindössze 11 csődeljárás indult, és egyetlen csődegyezség született. A hitelezőknek ugyanis nem éri meg egy küszködő céggel bajlódni, a tulajdonosoknak egyszerűbb, ha felszámolják a társaságot, majd újabbat alapítanak. Megfigyelhető az úgynevezett cégtemető vállalkozások elszaporodása, amelyek megkönnyítik az adós gazdálkodó szervezet következmények nélküli "felszívódását".
 

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Legyen rajongónk a Facebook-on – Értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről, konferenciánkról

 Elhúzódó cégfelszámolások, kreatív vagyonkimentés

 Forrás: nepszava.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia kintlevőségkezelés kintlevőség csődeljárás 2011 felszámolás 2011 behajtás 2011

Nyugdíj 2011 - A nyilatkozattétel utolsó napja

2011.01.31. 09:51 administration

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak máig kell dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.
Az utolsó nap eseményeiről szóló
index.hu cikk folyamatosan frissül a nap folyamán.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Budapest Millennium

Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

Munkaviszony létesítése, megszüntetése – Fókuszban a munkaszerződés, munkaköri leírás
2011. február 22. – Radisson Blu Béke Hotel

Pénteken délután fél 2-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint a több mint hárommillió pénztártagból 67 500 nyilatkozott arról, hogy magánpénztári tag kíván maradni.
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legfrissebb, januárban végzett felmérése szerint a lakosság nagyobb része továbbra sem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával. A válaszadók mindössze 37 százaléka gondolta úgy, hogy az intézkedés jó. E mellett azonban a magán-nyugdíjpénztári tagok jelentős többsége várhatóan áttér az állami rendszerbe. A cég az ország több mint száz településén összesen 1200 felnőttet kérdezett meg.
A közvélemény-kutató cég ismertetése szerint az átlépés szabályainak ismertetése előtt, tavaly novemberben még a tagok kevesebb, mint harmada tartotta valószínűbbnek azt, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, decemberben már csaknem kétszer annyian hajlottak erre, január közepére pedig 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya.
A novemberi 45 százalékról harmadára csökkent azok aránya, akik úgy gondolták, hogy inkább a magánrendszerben maradnak, és a tagok mindössze 8 százaléka gondolta ezt biztosnak. Egyelőre azonban az még mindig kérdéses, hogy pontosan hányan maradnak a magánpénztárakban, ugyanis január közepéig a maradásukat biztosnak gondolók közül is csak minden negyedik ember nyilatkozott.
A felmérés szerint azoknak a 84 százaléka, akik inkább a magánrendszerben maradnának, de még nem nyilatkoztak erről, helyteleníti ezt az eljárást. Azt pedig, hogy a nem nyilatkozókat automatikusan átsorolják az állami nyugdíjrendszerbe, csak azok a magán-nyugdíjpénztári tagok helyeslik nagyobb arányban (59%), akik már amúgy is biztosnak gondolják, hogy visszalépnek.





 

Március 1-jén kapják meg a pénztárak a „maradók” adatait, ezután 45 nap áll rendelkezésre, hogy a pénztárak kidolgozzák a hozamok kifizetésére vonatkozó intézkedési tervet, melyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) várhatóan ezt követően 1-2 hét alatt hagy jóvá. A reálhozam kifizetési ütemét az intézkedési terv fogja szabályozni, nyár közepére már megkaphatják a hozamokat a pénztártagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe
Az MSZP eközben ma azt javasolta, hogy a kormány egy hónappal hosszabbítsa meg a magán-nyugdíjpénztári tagság melletti nyilatkozat határidejét. A párt szerint már "százezres nagyságrendben" vannak azok, akik nem óhajtják átadni megtakarításaikat " Orbán Viktornak és tettestársainak". Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja hangsúlyozta: a szocialista párt "abban a szent pillanatban visszaállítja" a magánnyugdíjpénztáraknál maradók jogveszteségeit, ahogy kormányra kerül; emellett egy, az egész országra kiterjedő jogsegélyszolgálattal segíti azokat a közszférában és a közhivatalokban dolgozókat, akiket a magán-nyugdíjpénztári döntésük miatt fenyegetnek kirúgással.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Kövessen minket a Facebook-on, értesüljön elsőként híreinkről, konferenciáinkról

Nyugdíjpénztártagoknak is jár az egészségügyi ellátás

A lakosság döntő többsége elutasítja az új nyugdíjrendszert

Forrás: vg.hu, origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: tb tb. adó 2011 szja 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíj 40év

Nyugdíj 2011 - Hogyan alakulhat a továbbiakban a tb. nyugdíj sorsa?

2011.01.28. 11:41 administration

Az adójóváírás szűkítése, a nyugdíjak adó alá vonása, a rokkantellátások szigorítása is szóba kerülhet - vélekedtek a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők a februárban bemutatásra kerülő reformcsomagról, amely azonban még mindig nem "forrta ki magát". Egy év alatt lehetetlen 600-800 milliárd forintot lefaragni a költségvetés kiadási oldaláról, de még az is komoly kormányzati erőfeszítéseket igényel, hogy ekkora megtakarítás három év alatt megvalósuljon. Így vélekedtek lapunknak elemzők, mindezt pedig a kormányzati berkeket ismerő források azzal egészítették ki, hogy még korántsem „forrta ki magát” a néhány héten belül bejelentendő reformcsomag.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE – ÉS TUDJON MEG TÖBBET

 Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Budapest Millennium

Munkaviszony létesítés és megszüntetése – Fókuszban a munkaszerződés
2011. február 22. – Radisson Blu Béke

A kabinetnek jelenleg azon fő a feje, hogy a megszorításra kiszemelt területeken – nyugellátások, munkanélküli-támogatások, gyógyszerkassza és a közösségi közlekedés támogatása – miként lehet legalább érzékelhető mértékű megtakarításokat elérni. Az eddig kiszivárgott terveken túl a nyugdíjak terén kapóra jöhet, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint is adókötelessé válik az időskori ellátás 2013-tól. Ezzel a bruttósítással párhuzamosan lehetőség nyílhat arra, hogy az adóbázis szélesítésével az államkassza valamennyit behozzon az idén hatályba lépett egykulcsos személyi jövedelemadóval kieső bevételből. Ez persze – némi bonyolítással – valójában a nyugellátások csökkentését jelenti.
Kérdés, hogy miként hidalja át a kormány az ellentétet, hogy a 2013 előtt megállapított nyugdíjakra nem vonatkozik a bruttósítás, így csak az idősek egy része fizetne adót, igaz, eleve magasabb összeg után. A korábbi Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal jelentése szerint a „részleges” bruttósítás ahhoz vezet, hogy a 2013 előtt megállapított nyugdíjakhoz képest azonos életpálya-jellemzők mellett is eltérő ellátásban részesülnek az újonnan nyugállományba vonuló idősek. A bruttósítás ugyan bonyolultabbá teszi a szisztémát, ám előnye, hogy a nyugdíjasok az aktívakkal megegyező módon veszik ki részüket a közteherviselésből, és a nyugdíjszámítás során jelenleg alkalmazott nettósításból adódó torzítások megszűnnek – derül ki a tanulmányból. A nehézségeket jól mutatja a rokkantellátások esete is.
Az idén korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásokra közel 280 milliárd forintot kell fordítani a büdzséből, ez mintegy 360-380 ezer jogosult között oszlik meg. Lapunk értesülése szerint kormányzati körökben felvetődött, hogy e körben teljes felülvizsgálatot kell levezényelni, döntés azonban egyelőre nem született erről, lévén maga az ellenőrzés is komoly költségeket okozna, és igencsak kérdéses, hogy radikálisan csökkenteni lehetne az ellátásban részesülők számát. További dilemma, hogy még ígéretes gazdasági növekedés mellett sem tud a munkaerőpiac néhány hónapos, egy-két éves időtávon belül tízezreket felszívni (különösen ebből a körből), így az ellátás nélkül maradók a munkanélküli-segélyezettek táborát gyarapítanák. Márpedig ez utóbbi területen is több tízmilliárd forintnyi megtakarításokat tűzött ki célul a kabinet.
Kevés szó esett egyelőre arról is, hogy a korábbi kormányzati bejelentések is arról szóltak: jövőre és 2013-ban tovább szűkítik az adójóváírást, amely még az idén is 250-300 milliárd forintot visz el. Kérdés, hogy ez a lépés többet hoz-e az államkasszának, mint amennyit a szuperbruttó adóalap jogszabályban szereplő 2012-es felezése és 2013-as kivezetése elvisz. Tény, ami tény: a legutóbbi, 2009-es adatok szerint mintegy 4,5 millió magánszemély tartozik elvileg az szja hatálya alá, ám ténylegesen alig 3,6 millióan fizettek adót. Az egy főre jutó éves adófizetés pedig még mindig jócskán félmillió forint alatt tartózkodik. Az adójóváírás szűkítésével mindkét arány javulna.
Akármilyen javaslatok is kerülnek a kormány asztalára, az idő fogy, és egyre több piaci elemzés jelenik meg arról, hogy jelentős mértékű, hosszú távra szóló kiadáscsökkentések nélkül a jövőben ismét növekedésnek indulhat a hiány és az adósság.

 TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Legyen rajongónk Facebook-on

Versenyképes az adórendszer

A kettős adoztatás elkerülése külföldi munka esetén. Közeleg a határidő!

forrás: vg.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia tb tb. nyugdíj 2011 nyugdíjtörvény nyugdíj 40év nyugdíj változások

Adó 2011 - Ingatlanbérbeadás adózása

2011.01.24. 13:53 administration

2011. január elsejétől megszűnt az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbeadó magánszemély az e tevékenységből származó bevételét külön adózó jövedelemként adózza le – olvasható az adóhatóság honlapján. Kivétel képez ez alól a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenység, amelyből származó jövedelem adókötelezettségére a magánszemély az szja-törvényben meghatározott feltételek megléte esetén továbbra is választhatja a tételes átalányadózást.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

 Adótörvények 2011 – Szja, játulékok, eho, art
2011. január 25. – Tulip Inn Budapest Millennium

Tb. járulékok, tb. nyugdíj
2011. február 16. - Tulip Inn Budapest Millennium

Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. - Tulip Inn Budapest Millennium

A bérbeadással és a szálláshely-szolgáltatással összefüggésben keletkező adókötelezettség teljesítése szempontjából lényeges változást jelent, hogy az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély e tevékenységére tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az értékcsökkenési leírás.
Lehetővé vált továbbá az egyéni vállalkozók részére, hogy a vállalkozói tevékenységek között felsorolt bérbeadásból, szálláshely szolgáltatásból származó bevétel adókötelezettségére ne az egyéni vállalkozókra, hanem a magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazzák akkor, ha ezt választják.
Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható
- a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége,
- a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége
Az ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja.
Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is.
Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, valamint azok, akik egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtanak, épület és épületrész esetében – korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben.
Azok a magánszemélyek, akik a bérbeadási tevékenységből származó bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választották, azaz nem egyéni vállalkozóként végeznek bérbeadási tevékenységet, a fenti rendelkezéseket a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatják.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Legyen rajongónk a Facebook-on

Cafeteria 2011 - A pénztártörvény fényében

forrás: nav.gov.hu, napi.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adóváltozások adó 2011 adóváltozások 2011 járulékok 2011 ingatlan bérbeadás adózása

Adó 2011 - Január 31-ig lehet kérni, hogy a munkáltató intézze az adóbevallásunkat!

2011.01.21. 11:58 administration

Január végéig kérhetik a magánszemélyek, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadójukat (szja) a munkáltatójuk állapítsa meg és számolja el a különbözetet - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, eho, art
2011. január 25. – Tulip Inn Millennium

Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. – Tulip Inn Millennium

Tb. ellátások, tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Millennium


A közlemény szerint a magánszemélyek - adóbevallás benyújtása helyett - a munkáltató közreműködésével tehetnek eleget a 2010. évi adókötelezettségének, ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását.

Ezt a magánszemélyek a 10NY29 számú nyilatkozat kitöltésével kérhetik, a nyilatkozatot és a hozzá tartozó tájékoztatót a NAV honlapjáról lehet letölteni.
Ha a munkáltató vállalja alkalmazottainak adó-megállapítását, azon dolgozóknak is nyilatkozniuk kell, akik nem kérik ezt - hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adó-megállapítást kérő nyilatkozatát. Abban az esetben, ha a munkáltató nem vállalja a munkáltatói adó-megállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségéről.
A magánszemély akkor kérheti a munkáltatói adó-megállapítást, ha 2010-ben kizárólag a munkáltatójától - egymást követően fennálló munkaviszonyok esetén a korábbi munkáltatóktól - szerzett bevallási kötelezettség alá eső, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelmet. A magánszemély az adó-megállapításhoz szükséges igazolásokat, ideértve a korábbi munkáltatótól kapott igazolást is, 2011. március 20-ig köteles a munkáltatójának átadni.
Ha az adót nem a munkáltató állapítja meg, akkor a magánszemély február 15-ig választhatja az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallást, vagy május 20-ig (egyéni vállalkozók, áfa-fizetésre köteles magánszemélyek február 25-ig) személyi jövedelemadó bevallást köteles benyújtani. 

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Kövessen minket Facebook-on

Családi adókedvezmény. Számoljunk együtt!

Természetbeni juttatások adózásának változásai 2011.

 

Forrás: nav.gov.hu, napi.hu

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: tb magánnyugdíjpénztár különadó tb. terhességi gyermekágyi segély adó 2011 nyugdíj 2011 adótörvények 2011 különadó 2011

Nyugdíj 2011 - Tájékoztató a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának szabályairól

2011.01.19. 10:56 administration

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE ÉS TUDJON MEG TÖBBET

Tb. ellátások, Tb. nyugdíj
2011. február 16. – Tulip Inn Budapest Millennium

Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. – Tulip Inn Budapest Millennium

Munkaviszony létesítése és megszüntetése
2011. február 22. – Radisson Blu Béke Hotel

A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembevenni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat.
A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.

A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül:

  • a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem,
  • az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
  • az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
  • a gyermekgondozási segély folyósítása alatti - a vonatkozó jogszabályban engedélyezett - munkavégzés időtartama (figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét „gyermekneveléssel töltött időként" a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
  • a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
  • a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
  • a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint,
  • a Tny. 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati idő számítás alkalmazása nélkül.

Jogosultsági időként nem vehető figyelembe :

  • a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama,
  • az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő,
  • a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama,
  • az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett - fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.


Az ONYF felhívja a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.


szólj hozzá: Nyugdíj 2011


Az előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek, azaz családi pótlékra jogosultság szempontjából számításba kell venni.
Ha az öregségi nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint - ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg - be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Amennyiben a jogosultsághoz szükséges időt a gyermekek számára tekintettel csökkenteni kell, és az igénylő örökbefogadott gyermeke figyelembevételét is kéri, be kell mutatnia a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.
Örökbefogadott gyermekre a jogosultsághoz szükséges keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból származó minimális idő csökkentésén kívül, kizárólag a Tny. 18. § (2b) bekezdésében meghatározott ápolási díj folyósításának beszámítása során lehet tekintettel lenni, az egyéb gyermekgondozással, -ápolással töltött időtartam - ha annak igénybevételét örökbefogadott gyermek „alapozta" meg - nem vehető figyelembe.
Az ellátás megállapításához tehát összesen 40 év, a hivatkozott rendelkezésben nevesített jogviszonyok keretében szerzett jogosultsági idő és - amennyiben az érintettnek 11 vagy több gyermeke van és súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel ápolási díjban eltöltött idővel is szerzett szolgálati időt - legalább 23, illetőleg legfeljebb 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból származó idő szükséges.
Az ONYF felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a jogosultság tisztázása érdekében célszerű kérni a szolgálati idő kiszámítását függetlenül attól, hogy erre korábban már sor került vagy sem. Annak az ügyfélnek, aki már rendelkezik szolgálati idő előzménnyel, újabb igénybejelentő lapot kitöltenie nem kell, az ismételt kiszámítást jegyzőkönyvi nyilatkozatában, de akár egy „általános" levélben is kérheti. Különösen vonatkozik ez azokra a 2010. évvégén előterjesztett kérelmekre, amelyeket a jogszabály kihirdetése előtt érdemi vizsgálat nélkül utasítottak el.
Az igénybejelentéshez új nyomtatvány nem kerül rendszeresítésre. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyomtatványtárban közzétételre kerültek azok a csökkentett terjedelmű nyomtatványok (K01, K02, K03 űrlap), amelyeken az igénylő bejelölheti, hogy a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésein alapuló szolgálati idő kiszámítását vagy öregségi nyugdíj megállapítását kéri.
A jogosultság elbírálásához szükséges számítógépes program elkészült, azonban a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására az. ún. valorizációs szorzószámok Korm. rendeletben történő kihirdetéséig nem kerülhet sor. A jogszabály kihirdetéséig az ellátatlanság elkerülése érdekében a nyugdíjigényt előterjesztő, jogosultsággal rendelkező ügyfelek részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyugdíjelőleget állapítanak meg.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Legyen rajongónk a Facebookon és értesüljön legfrissebb képzéseinkről, híreinkről

 A külföldön bejelentett magán-nyugdíjpénztártag továbbra is gyűjthet szolgálati időt, kaphat nyugdíjat

A GYES melletti munkavégzés szabályai január 1-jétől megváltoztak

Mégis megszűnt a NYENYI

Forrás: ONYF 

Szólj hozzá!

Címkék: onyf adó 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011 nyugdíj 40év

Nyugdíj 2011 - Szigorodó tervek - értelmetlen nyilatkozat?

2011.01.17. 10:13 administration

A kormány várhatóan szombaton tárgyal első olvasatban a reformjavaslatokról, ennek részeként a nyugdíjrendszert érintő szigorításokról. A korhatár előtti nyugdíjazást szankcionálnák, de várható az ellátások csökkentése is.
Az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) közleményben tudatta, hogy nem tart nyilván és nem továbbít, illetőleg semmilyen eljárásban nem használ fel olyan adatokat, dokumentumokat, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők ezen döntésének körülményeivel, okaival vagy jogfenntartásával kapcsolatosak. 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Tb. ellátások, Tb. nyugdíj – Új jogszabályok gyakorlati alkalmazása
2011. február 16. - Tulip Inn Budapest Millennium

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. - Tulip Inn Budapest Millennium

"Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból" - mondta Orbán Viktor a The Wall Street Journalnek.
A rugalmas nyugdíjkorhatár régi probléma, jelenleg a nők 57-58, a férfiak átlagosan 60 évesen vonulnak nyugdíjba, szemben a 62 éves korhatárral. Látványos változást a 2013-ban életbe lépő új szabályok hozhatnak, amelyek már komolyan "büntetik" a járadék csökkentésével a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat.
A másik terv arról szól, hogy a nyugdíjalapot kvázi kiegyensúlyoznák. Ez a romló demográfiai folyamatok mellett csakis a nyugdíjak drasztikus csökkentését jelenthetné. Az idén a nyugdíjalap 3054 milliárd forintot fordít nyugdíjkiadásokra, ezzel szemben a járulékbevételekből ennél 446,2 milliárd forinttal kevesebb folyik be. Ezt a pénzt korábban a költségvetés pótolta ki, az idén pedig a magánpénztárakból visszaszedett vagyon értékesítéséből finanszírozza a kormány. A magán-nyugdíjpénztári vagyon véges, ezért a nyugdíjalap kiegyensúlyozása vagy a járulékok növelésével, vagy a kiadások csökkentésével érhető el. Mivel évek óta cél a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, ezek jelentős emelése nem járható út, marad a kiadáscsökkentés.
Kézenfekvő ötlet a korhatár előtti nyugdíjasok számának csökkentése - ilyen rokkantnyugdíjakra 279 milliárd forintot fordít a nyugdíjalap 25,6 milliárd rehabilitációs járadék mellett. Az ezzel kapcsolatos programok megkezdődtek az elmúlt években, ám az Orbán-kormány már többször jelezte, hogy a kérdés gyorsabb rendezésére törekszik. Az idén a rokkantnyugdíjakat nem is emelte a kormány, amire eddig soha nem volt példa.
A romló korfa miatt a nyugdíjkiadások faragására nem marad más, mint a járadék helyettesítési rátájának csökkentése. Jelenleg a nyugdíjak átlagosan a korábbi nettó jövedelem 69,9 százalékára rúgnak - volt, amikor ez az arány meghaladta a 80 százalékot. Mivel szerzett jogot - vagyis nyugdíjat - csökkenteni nem lehet alkotmányosan, csakis az induló nyugdíjak értékét lehet visszavágni. Erre sor is kerül a 2013-tól érvényes nyugdíj-megállapítási szabályok szerint, igaz, akkor még azzal számoltak, hogy az új nyugdíjasok a nyugdíjuk egyharmadát a magánpénztáraktól kapják. Ennek fényében kérdés, mekkora visszavágás kell a látványos kiadáscsökkentéshez.
A miniszterelnök most kiállt a rugalmas nyugdíjkorhatár megszüntetése mellett, ugyanakkor a parlament alig egy hónapja fogadta el a nyugdíjkorhatár leszállítását azon nők esetében, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) mindeközben jelezte, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség által közzétett "jogfenntartó nyilatkozatot" értelmetlennek tartja. A szövetség ennek kitöltését és ONYF-hez eljuttatását azzal az indoklással ajánlotta a magánnyugdíjpénztárakban maradni szándékozó személyeknek, hogy így a törvény hatályon kívül helyezése vagy megsemmisítése esetére már rendelkezésre áll a tag akaratnyilvánítása.
Ez azonban - hangsúlyozta az ONYF - megtévesztő és félrevezető tájékoztatás. A nyilatkozat ugyanis - mint arra a Napi által megkeresett jogászok már a közzétételekor is felhívták a figyelmet - a befogadására vonatkozó kötelezettség híján semmiképpen sem alkalmas a magán-nyugdíjpénztári tagság jövőbeni helyreállítására.
A Stabilitás által korábban közzétett, a magánpénztári tagság fenntartására szolgáló nyilatkozattal is gondjai vannak a nyugdíjbiztosítónak. Ez a társadalombiztosítási jogszabályok szerint későbbi igényt, követelést, illetőleg visszalépést a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nem alapozhat meg. Ennek a nyomtatványnak a használatát sem javasolják. Az ONYF szerint ugyanis az abban feltüntetett adószám (helyesen: adóazonosító jel) olyan adat, amit a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek törvényi felhatalmazás hiányában csak az ügyfél írásbeli felhatalmazása esetén kezelhetnek. Ezzel pedig a nyilatkozattételi eljárás jelentősen bonyolultabbá, hosszadalmasabbá válik.
Közzétették viszont azt is, hogy az esetleges fennakadások, illetőleg a félreértések elkerülése érdekében az ONYF a jogfenntartó nyilatkozattal ellátott, illetőleg az egyénileg elkészített nyilatkozatok átvételének kötelezettségére nyomatékosan felhívta a személyes nyilatkoztatást végző nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek figyelmét.
Egyre több jogász véli úgy, hogy a maradó pénztártagokat teljes egészében nem lehet majd kizárni az állami nyugdíjrendszerből. Akad, aki ennek a véleménynek az alátámasztását látja abban is, hogy az ONYF befogadja a „záradékolt” nyilatkozatokat. Névvel egyelőre senki sem hajlandó vállalni ilyen véleményt.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Kövessen minket Facebook-on

Alakulnak a februárra tervezett gazdasági reformok

Forrás: index.hu, onyf.hu, napi.hu

Szólj hozzá!

Címkék: onyf nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011 jogfenntartó nyilatkozat nyugdíj 40év

Adózás 2011 - A bevallási papírok már az adózóknál vannak

2011.01.13. 10:13 administration

Több újdonsággal is szolgál az idei adóbevallási szezon, szűkebb terjedelműek lesznek a bevallások, de külön nyomtatvány szolgál a 98 százalékos különadó megállapítására. Az öt éven belül végkielégítéssel távozó közszolgák egy csoportjának másfél hónapjuk maradt az adó kiszámítására. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ezekben a napokban küldi ki az adózóknak a 2011-es adóbevallásokat, tájékoztatókat, de a papírok közt ne keressük az adó befizetésére szolgáló csekket, az ugyanis már nem része a csomagnak. 


JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Magánszemélyeket terhelő különadó – Adómegállapítás, számítás, kötelezettségek
2011. február 10. - Tulip Inn Budapest Millennium

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium
!3 kreditpont a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjainak!

Számlázás az ÁFA törvény 2011. évi változásainak tükrében
2011. január 25. – Radisson Blu Béke Hotel

Az adóhivatal szerint elenyésző azok száma, akiknek adófizetési kötelezettségük lenne, és azt nem banki vagy internetes átutalással intézik, ezért hozták a „környezettudatos” döntést. A zöldfilozófiával magyarázzák azt is, hogy vékonyabb íveken tehetik meg bevallásaikat idén az adózók: az adórendszer ugyanis nem lett egyszerűbb tavaly, sőt éppenséggel bonyolultabbá vált, mint egy évvel korábban – állítják a hatóság vezetői. A tavalyi jövedelmekre vonatkozó adótábla ugyanis még két kulcsot (ötmillió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék) tartalmaz, ráadásul az adó alapját a félszuperbruttó szerint kell kiszámolni, azaz a bruttó bért még a munkavállaló 27 százalékos tb-járulékával kell megfejelni, vagyis 1,27-tel felszorozni. Ennek ellenére sikerült nagyjából a felére csökkenteni az oldalak számát.
Aki mégis sárga csekken akarja befizetni az adóját (mert nem rendelkezik bankkártyával), a hatóság ügyfélszolgálatain beszerezheti, illetve a NAV-tól igényelhet a honlapjukról letöltött íven. A többiek viszont használhatják az elektronikus utat, illetve az ügyfélszolgálatokon működő terminálokat is igénybe vehetik, e tranzakció díjmentes.


szólj hozzá: magánszemély különadó


Ami a bevallásokat illeti, az adózók négyféle módon teljesíthetik kötelezettségüket. Január végéig felkérhetik a munkaadójukat a bevallás elkészítésére, február közepéig megbízhatják a hatóságot a munkával, illetve választhatják azt is, hogy maguk töltik ki a nyomtatványt, ám ez esetben is döntési helyzetben találják magukat: ha megfelelnek a feltételeknek, újdonságként élhetnek a csökkentett adótartalmú bevallás lehetőségével, vagy benyújthatják a „normál”, de tavalyhoz képest karcsúsodott ívet. (Ezek közül egyik sem feleltethető meg a kormány által ígért „söralátétnek”, azzal ugyanis csak 2012-ben fogunk találkozni, amikor a 2011-es jövedelmekről adunk számot.)
A 1053-as számú csökkentett adótartalmú bevallással a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás teljesíthető, vagyis csak néhány alapinformációt tartalmaz. Nem választhatják ezért ezt a bevallási formát az összetettebb adataszolgáltatásra kötelezett adózók, mint például az egyéni vállalkozók, az őstermelők, bárki, aki személyes közreműködőidíj-kiegészítést vesz figyelembe a bevallás elkészítesekor, vagy a 2010-es adóévtől tartós befektetésből származó, bevallandó jövedelemmel rendelkezők. Az ekho szabályait alkalmazókat is kizárja ebből a lehetőségből a jogszabály.
A hatóság a korábbi bevallások alapján választotta ki azokat az adózókat, akik vélhetően csökkentett adótartalmú bevallást adnának be, ők az egységcsomagban csak ezt a nyomtatványt kapják meg. Ha történetesen tavaly mégis keletkezett olyan jövedelem, ami miatt nem tölthetnénk ki ezt a nyomtatványt, akkor a hatóság ügyfélszolgálatain, illetve az internetről letöltve juthatnak az érintettek a másik bevalláshoz.
Arról, hogy végül mely nyomtatványt kell kitölteni, az elektronikusan bevallóknak egy előlap ad segítséget, annak kitöltésével a program automatikusan vezérli az adózót a megfelelő, kitöltendő oldalakhoz. Fontos, hogy a kitöltött, majd kinyomtatott adóbevallást írja alá az adózó, erről ugyanis gyakran elfeledkeznek, márpedig hibátlan bevallást nem tud addig elfogadni a NAV, amíg az adózó szignója nem szerepel a papíron. Az internetes program idén arra is lehetőséget biztosít, hogy csak azokat a sorokat nyomtassa ki az adózó, amelyek kitöltött.
Feltétlenül csatolni kell a hatósághoz beküldött bevalláshoz a kivonatolt nyomtatással előállított bevallás azon lapját, amelyen a pontkód található: e kód tartalmazza az adatokat, s a hatóság ennek segítségével tudja az adózóhoz kötni a bevallást. Tehát abból is probléma származhat, ha egy házaspár a kivonatolt nyomtatás útján előállított bevallásai pontkódos oldalait felcseréli. Amennyiben nem kivonatolt nyomtatványt küld tovább a kitöltő, akkor erre nem kell figyelnie, ugyanis a „normál” bevallás minden lapjának alján megjelenik a kód.
Érdekes helyzetben lesznek idén azok, akiket érint a közszféra 98 százalékos különadója. A NAV nem tudja megbecsülni sem azt, hogy hány adózót érint a különadó, sem azt, hogy mennyi adót fizethetnek be. A hatóság vezetői szerint azonban nem lesz ritka kivétel a milliós nagyságrendű adófizetési kötelezettség. A különadóra saját bevallást gyárt a NAV, a nyomtatvány legkésőbb január 25-ig letölthető lesz a hatóság honlapjáról. Az öt évre viszszamenőleg hatályos törvénynek megfelelően 2005-től minden évnek lesz saját rubrikája a bevallásban – jó lesz előkeresni a korábbi évek otthon őrzött bevallásait, azok segítségével ugyanis könnyebb lesz kitölteni a dokumentumot. Más esetben a volt munkáltatótól kell kérni az igazolást. Ezt sürgősen kell intézniük például azon egyéni vállalkozóknak, akik korábban egy állami cégnél álltak alkalmazásban, és kaptak végkielégítést. Az egyéni vállalkozóknak ugyanis február 25-ig kell beadniuk a bevallásaikat (csakúgy, mint az evás vállalkozásoknak). Az adó megállapítása során figyelembe kell venni a végkielégítés után korábban megállapított és levont közterhet (szja-t, 4 százalékos különadót, járulékot), és azzal csökkenteni kell a 98 százalék szerint adódó fizetési kötelezettséget. Ahogy a „sima” szja-fizetésre, úgy erre is lehet részletfizetési kedvezményt kérni a hatóságtól: a tapasztalatok szerint hat hónapot viszonylag könynyen megítélnek, de akár egymásfél évig is széthúzható a fizetési időszak.

Határidők

FEBRUÁR 15. Nyilatkozat az egyszerűsített bevalláshoz, amit a hatóság tölt ki az adózó adatszolgáltatása alapján.

FEBRUÁR 25. Egyéni vállalkozó, áfás magánszemély bevallása.

MÁJUS 20. Magánszemély bevallása.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

Legyen rajongónk a Facebook-on – Értesüljön elsőként legfrissebb konferenciáinkról, híreinkről

A magánszemélyeket terhelő különadó új szabályai és elszámolása

A magánszemélyeket terhelő 98 százalékos különadó bevallása fejtörést okozhat

Adóelőleg nyilatkozat minták a 2011. évre

Forrás: nol.hu, origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: apeh nav adó 2011 adózás 2011 adóbevallás 2011 adótörvények 2011különadó 98% különadó adóbevallási nyomtatvány

Adó 2011 - A családi adókedvezmény igénybevételéről nyilatkozni kell

2011.01.07. 13:15 administration

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell, hogy jogosultak az új adórendszerben biztosított családi kedvezményre. Ahhoz, hogy a gyermekenként 10-33 ezer forintos többletet jelentő kedvezmény a februárban utalt - azaz januári - fizetésben megjelenjen, minél előbb le kell adni a dokumentumot.

 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni juttatások
2011. január 11. – Radisson Blu Béke Hotel

Nyugdíj 2011 – Tb nyugellátás, a pénztártagság jövője
2011. január 12. - Tulip Inn Budapest Millennium

"Bár a foglalkoztatóknak kell tájékoztatni a dolgozókat az idén érvényesíthető adókedvezményekről, a kormány is fel kívánja hívni erre a figyelmet" - közölte Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön, és hozzátette: az új szabályok hatszázezer család életét teszi könnyebbé.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón közölte: annak érdekében, hogy az idén érvényes adószabályok szerint igénybe vehető családi adókedvezményt az érintett munkavállalók már a januárra járó - február elején utalandó – fizetésükben viszontlássák, januárban nyilatkozniuk kell a munkáltatónál.
A munkáltató rendszerint átadja a nyilatkozatot a dolgozóknak, de a nyilatkozattételi felelősség a munkavállalóé. "Ha az adózó nem kap a munkáltatójától nyilatkozatot, akkor kérjen, vagy töltse le az adóhivatal honlapjáról, a kitöltés után pedig adja le két példányban a munkáltatónak. (A nyilatkozat formája nem kötött, de az államtitkár javasolta, hogy az adóhivatal által készített nyilatkozatot használják az adózók.) "Ha esetleg januárban nem sikerül leadni a nyilatkozatot, akkor nem veszik el a kedvezmény; később is érvényesíthető lesz, de arra biztatunk mindenkit, minél előbb nyilatkozzon" - tette hozzá Balog Ádám.
Az adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottak (jellemzően gyermekek) számától függ. Egy és két gyermek esetén fejenként, havonta 62,5 ezer forint; három vagy annál több eltartott esetén pedig gyermekenként, havonta 206 250 forint a kedvezmény. "Ez a gyakorlatban, egy és két gyermeknél havonta 10-10 ezer forint, három gyermek esetén pedig gyermekenként 33 ezer forintos adócsökkenést jelent" - fogalmazott Balog Ádám.
A szabályok szerint kedvezményezett eltartottnak minősül, aki után családi pótlék jár, a rokkantsági járadékban részesülő családtag, valamint a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig. Bár nem jár kedvezmény a 18 évnél idősebb, közoktatási intézményben vagy akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben vagy első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező tanuló után; de a számításnál őt is figyelembe kell venni. Ezt azt jelenti, ha például egy családban két gimnazista és egy első egyetemi képzésben részesülő gyermek van, akkor az eltartottak száma három, de csak a gimnazisták után jár a 33-33 ezer forintos kedvezmény.

TOVÁBBI AJÁNLÓNK

 Legyen rajongónk a Facebook-on

 A családi kedvezmény a januári fizetés után is jár

Forrás: origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adó adóhivatal nav adótörvények adó 2011 cafeteria 2011 adótörvények 2011

Nyugdíj 2011 - Eddig közel hatezren döntöttek maradásról

2011.01.05. 10:43 administration

Nincsenek sokan a magánpénztári rendszerben maradók, így a kijelölt helyszíneken sorállás nélkül tudják fogadni a nyilatkozókat. Vannak, akiknek valóban megéri választott pénztáránál maradni, de vannak, akik elvből nyilatkoznak. Honlapunkon is szavazhat (a felmérés nem reprezentatív), hogy Ön, hogy dönt ezügyben.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Nyugdíj 2011 – Tb. nyugellátás, a pénztártagság jövője
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni ellátások
2011. január 11. – Radisson Blu Béke Hotel

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) legfrissebb összesített adatai szerint január 4-én délelőtt 11 óráig 5713-an nyilatkoztak arról, hogy maradnak a magánnyugdíjkasszájuknál. Ha marad ez a tendencia, a kijelölt helyszíneken gond nélkül tudják fogadni a nyilatkozókat, eddig átlagosan 2-3 percet kellett fordítani egy ügyfélre. Még akkor sem várható fennakadás, ha esetleg nagyobb hullámban érkeznek az ügyfelek, mert be tudnak állítani újabb munkatársakat - mondta a Hírszerzőnek Szőke Lovas Zsuzsa, az ONYF sajtótitkára.

Az eddig kitöltött nyilatkozatok elméletben már két magánnyugdíjpénztár (mnyp) fennmaradását biztosíthatnák (kétezer fő a minimálisan előírt taglétszám). Változatlan ütem mellett egyébként 25 ezer lehetne a kasszáknál maradók száma, ami a tagok egy százalékát sem éri el. A pénztárak még a jelenlegi feltételek mellett is arra számítottak, hogy legalább 10 százaléknyi tagjuk marad. Megjegyezzük, a gazdaságos üzemméret szempontjából még ez sem lenne igazán kedvező adat, különösen a költségszintnél bevezetett szigorítások tükrében (Napi Gazdaság, 2010. november 29.). Talán ez utóbbi tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a magánkasszák szövetkezése erősen visszavett korábbi lendületéből, a tagok meggyőzésére egyre kevesebb energiát fordít (az erre létrehozott honlapon az idén egyetlen bejegyzés sem keletkezett). Kivétel azért akad, például a VIT kalkulátorral, az ING pedig az egyéni számlával kapcsolatos információkkal igyekszik segíteni a választást. Az ING-nél - tájékoztatott az ottani mnyp - az elmúlt két hét során 30 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.

Az [origo] riportja szerint a maradók motivációjuk szerint három nagyobb csoportba sorolhatóak: a reménykedők, az elveiket fel nem adók és akiknek tényleg megéri maradni.

TOVÁBBI AJÁNLATUNK

Legyen rajongónk a Facebook-on, értesüljön híreinkről és rendezvényeinkről elsőként

Eltűnt 300 ezer adófizető

 A kamatadó kulcsa változott január 1-től


Forrás: napi.hu, origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia magánnyugdíjpénztár visszalépés adó 2011 cafeteria 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011

Adó 2011 - Jövőre már nem lesz APEH

2010.12.30. 15:48 administration

2011. január 3-tól lesz elérhető az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) egyesüléséből létrejövő adóhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalos honlapja. A honlap indulásáig egy rövid bemutató itt érhető el a logóról, valamint a címlapról. 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni juttatások
2011. január 11. – Radisson Blu Béke Hotel

Nyugdíj 2011 – Tb nyugellátás, a pénztártagság jövője
2011. január 12. - Tulip Inn Budapest Millennium

 

A létrejövő új szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóit a végleges szolgálati igazolványok elkészültéig ideiglenes dokumentumokkal látják el, amelyek azonban csak a korábbi igazolványokkal együtt érvényesek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalban legkorábban, 2011. március 31-ig a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai illetve pénzügyi nyomozói kapják meg új szolgálati igazolványukat.
Ezt követően - június 30-ig - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóellenőreinek valamint végrehajtóinak cserélik véglegesre igazolványaikat. 
A létrejövő új hivatal többi kormánytisztviselőjét 2011. december 31-ig látják el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végleges szolgálati igazolványával.
Az átmeneti időre kiadott ideiglenes igazolványok csak a korábbi APEH-es illetve VP-s szolgálati igazolványokkal együtt érvényesek.

A  két hatóság összeolvadását követően, egységes szervezetben is hasonló hierarchiában fog működni, mint ma a vámhatóság, illetve az állami adóhatóság. Lesznek központi, középfokú és alsó fokú szervek.
A központi szervek közül a mai VPOP Vámigazgatósága és Jövedéki Igazgatósága főosztályainak feladatait a Központi Hivatal illetékes főosztályai veszik át.
A közép- és alsó fokú szervek között lesznek vám-, adóztatási- és bűnügyi feladatokat ellátó szervek. A NAV középfokú szervei a regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságok, amelyek átveszik a korábbi regionális parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát. A Központi Repülőtéri Parancsnokság feladatait a Repülőtéri Főigazgatóság veszi át. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladatait a NAV Szakértői Intézete veszi át, melynek jogkörei kibővülnek az igazságügyi szakértői intézeti tevékenységgel. Az alsó fokú szervek megyei igazgatóságokként folytatják tovább munkájukat, fő szabályként egy megyében egy-egy alsó fokú szerv működik majd; a korábban működött, ugyanazon megyében elhelyezkedő vám- és pénzügyőri hivatalok a megyeszékhelyeken megalakuló vám- és pénzügyőri igazgatóságok kirendeltségei lesznek. Ugyanez vonatkozik a határvámhivatalokra is, melyek határkirendeltségekként élnek tovább, szintén a megyei igazgatóságok alárendeltségében. A regionális ellenőrzési központok megszűnnek, tevékenységük alsó fokú szintre, a megyei igazgatóságokhoz kerül.

TOVÁBBI AJÁNLÓ

 Legyen rajongónk a Facebookon

 Forrás: apeh.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adó nav adóhatóság adó 2011 nyugdíj 2011 adótörvények 2011 nemzeti adó és vámhivatal

Adó 2011 - Összefoglaló a 2011-es változásokról

2010.12.28. 10:07 administration

Az egykulcsos, családi kedvezménnyel „dúsított” személyi jövedelemadózás a 2011-es év igazi újítása, ám több területen további jelentős módosítások várhatók, amelyeket mind a magánszemélyeknek, mind a cégeknek érdemes szem előtt tartani. Összeállításunkban a jelentősebb adómódosításokat mutatjuk be.  

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium
Kreditpontos rendezvény!

Nyugdíj 2011 – Tb nyugellátás a pénztártagság jövője
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni juttatások
2011. január 11. – Radisson Blu Béke
Kreditpontos rendezvény!

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
A 2011. év egyik fontos újdonsága az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) bevezetése: a 16 százalékos kulcs nemcsak az összevont szja-alapra, hanem az úgynevezett külön adózó jövedelmekre is vonatkozik. Utóbbi körbe tartozik többek között az osztalékból, kamatból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan értékesítéséből származó bevétel. Jövőre ugyanakkor még hatályban marad az ez év elején bevezetett szuperbruttósítás, vagyis az szja-t a bruttó bér 127 százaléka után kell leróni. Ez a szorzó 2012-ben 113,5 százalékra csökken, 2013-tól pedig az szja alapja ismét a „sima” bruttó jövedelem lesz. A szuperbruttósítás 2011-től nemcsak a munkabérekre, hanem valamennyi, az összevont adóalapba tartozó jövedelemre vonatkozik, többek között az ingatlan bérbeadásából származóra is. A 127 százalékos adóalapot ugyanakkor a külön adózó jövedelmek körében nem kell érvényesíteni.

Az új szja-szisztéma másik nagyon fontos eleme a családi adókedvezmény. Az egy, illetve két gyermeket nevelő családok gyermekenként havonta 62 500 forintnyi adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosultak, a három vagy több gyermeket nevelő családok esetében pedig a kedvezmény gyermekenként 206 250 forintra emelkedik. (Ez praktikusan 33 ezer és 100 ezer forintnyi adó megtakarítására ad lehetőséget.) A kedvezmény már a terhesség idejére is jár, és utólag is lehet érvényesíteni.

Szintén az szja világát érinti, hogy több olyan jövedelemtípus, amely korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított (vagyis önmagában nem okozott adófizetési kötelezettséget, viszont az szja alapjába beleszámított), az adómentes bevételek közé kerül. Ilyen elsősorban a nyugdíj, az ösztöndíj vagy a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás. Az alacsonyabb keresettel rendelkezők adóterhelése azért nem csökken, sőt, egyes esetekben még nő is havi néhány ezer forinttal, mert az adójóváírás jelenlegi 15 100 forintos havi maximális öszszege 12 100 forintra csökken. Alacsonyabb lesz jövőre az adójóváírás igénybevételének jövedelemhatára is: teljes összegben 2 750 000 forintos, csökkenő mértékben pedig 3 960 000 forint éves összes adóalapig lehet érvényesíteni. Változás az is, hogy az önkéntes kölcsönös pénztárba vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlára magánszemély által befizetett összegek után az eddigi 30 százalék helyett csak 20 százalékos adó-visszatérítés igényelhető.


ADÓBEVALLÁSOK ÉS JÁRULÉKOK
A munkáltatói adómegállapítás, az önadózás és az adóhatóság közreműködésével készített bevallás mellett jövőre új lehetőség lesz az adóbevallási kötelezettség adónyilatkozat formájában történő teljesítése. Erre akkor van mód, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól szerez az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a kifizető az adót le is vonta (a szabály szerint a már levont és a ténylegesen fizetendő adó különbözete maximum 1000 forint lehet). További feltétel többek között, hogy az adónyilatkozatot tevő magánszemély nem élhet a tételes költségelszámolás lehetőségével, és nincs mód a családi adókedvezmény megosztására sem.
Ami a járulékokat illeti, a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a jelenlegi 9,5 százalékról év elejétől 10 százalékra emelkedik, 2010 novembere és 2011 decembere között pedig a magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni járuléka is az állami nyugdíjalapba kerül. Év elejétől ugyanakkor nem kell 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az olyan osztalékjövedelem után, amelyet 10 százalékos adófizetési kötelezettség terhel.

VÁLLALKOZÓK, CÉGEK ADÓZÁSA
Elsősorban az egyéni vállalkozóknak kedvez, hogy 2011-től hatályon kívül helyezik az ez év elején bevezetett, a „tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazása”, valamint „a tevékenységre jellemző kereset” meghatározásokat és az ezekhez kapcsolódó kivét- és díjkiegészítési kötelezettségeket. A vállalkozók tehát nem kötelesek e tételek megállapításakor figyelembe venni, hogy a járandóságok megfelelnek-e a térségre és az ágazatra jellemző átlagos összegeknek.
Már idén nyáron – további feltételek teljesítése nélkül is – 10 százalékra csökkent a társasági adó évi 500 millió forintos nyereségig, az ősszel elfogadott adótörvények pedig rögzítik, hogy 2013. január 1-jétől egységesen 10 százalék lesz az adókulcs. Egyes ágazatokat – pénzügyi szervezetek, telekommunikáció, kereskedelem, energiaellátás – jelentős mértékű különadók sújtanak egészen 2012 végéig, és e külön terhek a jelenlegi tervek szerint szerényebb mértékekkel ugyan, de 2013-tól is megmaradnak. Jövőre új vonása lesz a társasági adózásnak a látványsportágak támogatásához kapcsolódó adó- és adóalap-kedvezmény, igaz, ez utóbbinál hazánk még az EU jóváhagyására vár. Új elem az is, hogy már ez év december 16-a óta csak százmillió forintos árbevétel felett kötelesek a cégek év végén „feltölteni” társasági adójukat, a szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre pedig az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszerekkel bővül ki. Az ellenőrzött külföldi társaságok meghatározásában az változik, hogy 2011-től a 10 százalékos effektív adókulccsal adózó külföldi vállalkozás már nem minősül ilyen cégnek.

CAFETERIA
Összességében kedvező változás, hogy a béren kívüli juttatások eddigi 25 százalékos kedvezményes adója jövőre 19,04 százalékra csökken, ugyanakkor megszűnik az internetszolgáltatás adómentessége. Az eddigi természetbeni juttatások – sportolás, személyszállítás, egyéb – helyébe részben a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték lép, részben pedig a nem pénzben biztosított juttatások az öszszevont adóalap részeként lesznek adókötelesek: a juttatást terhelő személyi jövedelemadó a magánszemélyt, míg a járulék- vagy a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a foglalkoztatót terheli.

HELYI ADÓK

Január 1-jétől szűkebb lesz azon tevékenységek köre, amelyek ideiglenes iparűzési tevékenységnek minősülnek, és így helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség jár együtt velük. Kikerül e körből egyebek mellett a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység. Valamelyest nőnek az építményadó-mértékek: a hasznos alapterületre vetített adónál a felső határ négyzetméterenként 900-ról 1100 forintra nő, a korrigált forgalmi érték tekintetében pedig 3 százalékról 3,6-re emelkedik.



A családi kedvezmény összege – akárcsak a családi pótléké – függ a gyermekek számától, de nem jár minden eltartott után, vagyis a számításnál mérvadó, hogy a családi pótlék öszszegének megállapításánál hány eltartottat vesznek figyelembe. Két kiskorú és egy saját keresettel nem rendelkező egyetemista korú gyermek mellett a kedvezmény két gyermek után jár ugyan, ám annak öszszege nem 62 500, hanem 206 250 forint, mivel a szülők valójában három főt tartanak el.
Az adókedvezményről szóló szabály szerint be lehet számítani az eltartottak közé azt a gyermeket, aki közoktatási intézmény tanulója, de már 20 évesnél idősebb. Figyelembe lehet venni a felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai képzésben részt vevő gyermeket is, aki rendszeres jövedelemmel még nem rendelkezik és az igénylő háztartásában él.


A kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték
- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más hasonló szolgáltatás
- magáncélú telefonhasználat
- csoportos életbiztosítás
- adóköteles reprezentáció és üzleti vendéglátás
- reprezentációnak nem minősülő vendéglátás
- ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, szolgáltatás
- csekély, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű ajándék
- a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék*
* Akkor, ha a megajándékozott azonosító adatai nem hozzáférhetők.

EZT IS AJÁNLJUK

Legyen rajongónk Facebook-on – Értesüljön elsőként a fontosabb hírekről és legfrissebb konferenciáinkról

Megéri bővíteni a cafeteria rendszert 2011-ben

 Adócsökkentő tippek 2011-re

Adóoptimalizálás Google módra

 Beruházási adóalap kedvezmény

 
Forrás: vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: családi adózás adó 2011 cafeteria 2011 családi adókedvezmény szja 2011 nyugdíj 2011 adózás 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011 adótörvények 2011

Nyugdíj 2011 - 40 év is elfogadva - Maximalizált cafeteria a közszférában

2010.12.21. 09:45 administration

A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugállományba vonulási lehetőségére az Országgyűlés (a kormány erről szóló törvényjavaslatát fogadta el a parlament 254 igen, 15 nem és 73 tartózkodással), a magánnyugdíjpénztári tagokat a tb-be történő visszalépésre „sarkalló” törvényre pedig a köztársasági elnök ütött pecsétet tegnap. Legalábbis elvileg, Schmitt Pál köztársasági elnök ugyanis hétfő estig nem látta el kézjegyével a sok vitát kavart törvénytervezetet.
Az ünnepek előtt még az eddiginél is jobban „belehúztak” a honatyák a jogalkotásba, a T. Házban számos fontos törvény zárószavazására sor került tegnap, ezek közül több is a nyugdíjakat érinti.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

Nyugdíj 2011 – A pénztártagság jövője, tb. nyugellátás
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni ellátások
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium


 

 

Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi nyugdíjszisztémát a legerőteljesebben érintő passzusokat már a múlt héten megszavazta az Országgyűlés, és a jogszabály Schmitt Pál köztársasági elnök kézjegyével emelkedik törvényerőre (erre hétfő estig nem került sor) . Ismeretes: ezek a rendelkezések január 31-ig teszik lehetővé a több mint hárommillió magánnyugdíjpénztári tag számára azt, hogy egy erről szóló nyilatkozat segítségével a jövőben is a második pillérben maradhassanak. Ez esetben 2011 decemberétől a munkavállaló által fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulék teljes egészében a tag kasszájához kerül, a munkáltató által a foglalkoztatott után fizetett 24 százalékos, az állami tb-be befolyó járulék azonban nem keletkeztet biztosítotti jogviszonyt. Vagyis hiába fizetnek, a jövőbeli magánnyugdíjpénztári tagok nem lesznek jogosultak állami nyugdíjellátásra. Mivel az eredeti elképzelések szerint a második pillérben lévők nyugdíjának a háromnegyede is a tb-ből származott volna, a második pillér melletti „hűség” csak kevesek számára érheti meg.

Az azonban kétségtelen, hogy az állami költségvetés számára egyfajta „mézeshetek” veszik kezdetüket a visszalépések megindulásával. Arról már egy korábbi jogszabály gondoskodott, hogy 14 hónapon keresztül a magánnyugdíjpénztári tagok egyéni járulékának egésze a büdzsébe – pontosabban a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz - folyjék be, ami éves szinten 360-380 milliárd forintos bevételt jelent. Emellett a második pillérben lévő vagyon további, akár 3000 milliárd forintos összeget is hozhat az államkasszának akkor, ha a tagok mindegyike vagy legalábbis meghatározó többsége a visszalépés mellett dönt.
A második pillérrel kapcsolatos kormányzati lépéseket érinti az a nyilatkozat-tervezet is, amit szintén tegnap lapzártánk után fogadtak el a T. Házban. Az Orbán Viktor, Kósa Lajos  és Lázár János által jegyzett dokumentum a magánnyugdíjpénztári tagok védelméről szól és öt „alapelvet” fektet le a várható tömeges visszalépések kapcsán. Ezek a következők: garantálni kell az egyéni számlavezetést és az ide történő befizetések értékállóságát az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell a második pillérből az állami rendszerbe átlépők esetleges veszteségeinek jóváírását, valamint – visszalépés esetén - hozamaik adómentességét; valamint ki kell vizsgálni a magánnyugdíjpénztári tagok eddigi befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.
Ehhez képest jóval kevesebbeket, becslések szerint jövőre mintegy húszezer nőt érint az a törvénymódosítás, amelyet tegnap szavazott meg a T. Ház, és amely 40 évnyi munkaviszony után lehetővé teszi nők számára a nyugállományba vonulást. A 40 éves időtartamba a felsőoktatással töltött idő nem, a gyermekneveléssel töltött idő (maximum nyolc év) viszont beleszámít. A nyugdíjazás többlet-költségének a fedezése céljából emelkedik az egyéni nyugdíjjárulék jelenleg még 9,5 százalékos mértéke január 1-jétől 10 százalékra.
Szintén tegnap került az Országgyűlés napirendjére Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökének kezdeményezése, amely a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelésének újratárgyalását kéri. Ennek érdekében a SZEF több mint ötvenezer aláírást gyűjtött össze, vagyis a javaslat népi kezdeményezésnek minősül.
A második pillér eddigi teljesítményének az értékelése során pro és kontra is felmerül az a tény, hogy eddig már közel 210 ezer magánnyugdíjpénztári tag lépett vissza az állami tb-be. Ők 2004 óta összesen 164 milliárd forintnyi vagyont utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. Vagyis ezt az összeget nem lehet számon kérni a kasszákon, hiszen a hozzájuk érkező járulok egy része vissza is került az államkasszához. A visszalépések ugyanakkor jól mutatják, hogy korábban olyanok is a második pillérhez kerültek, akik számára ez a megoldás előnytelenebbnek bizonyult, mint az állami nyugdíjellátás. A már említett 164 milliárdos vagyonból egyébként 122,2 milliárd forint az utóbbi egy év során, 2009. negyedik negyedéve óta került el a magánnyugdíjpénztáraktól.
Elfogadták azt az számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványt is, amely a tervezetthez képest 400 milliárd forinttal növeli a jövő évi büdzsében a 2012-es költségvetési belső tételek hiányát és felére csökkenti a 2013-as elsődleges (kamatkiadások nélküli) államháztartási egyenlegcélt, az indoklás szerint ágazati különadók és a magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszalépők becsült száma miatt. Ugyanez a bizottság jegyezte azt a módosítót, amely a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteria-keretét bruttó 200 ezer forintban maximálja, a költségvetési hiánycél biztosítása érdekében. 

TOVÁBBI AJÁNLÓINK

Legyen rajongónk a Facebook-on – Értesüljön elsőként legújabb konferenciáinkról, híreinkről

Cafeteria 2011 – Összefoglaló a cafeteria-rendszer tervezéséhez

Nyugdíj a magyar nőknek 40 év után

Forrás: vg.hu, origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíjreform tb magánnyugdíjpénztár adó 2011 cafeteria 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011 járulékok 2011

Adó 2011 - Fontos határidő a mai! - Eva, vagy Tánya

2010.12.20. 09:18 administration

Jövőre a cégeknek 10 százalék társasági adót kell fizetniük, az osztalék adója pedig 16 százalékra csökken, így joggal adódik a kérdés, vajon érdemes-e 2011-re a 30 százalékos egyszerűsített vállalkozói adózást választani? Ma utoljára lehet dönteni erről. Hétfő a határideje annak is, hogy az evások befizessék idén várható adójuk 90 százalékát, amibe természetesen beleszámítanak az eddig átutalt előlegek.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni juttatások
2011. január 11. – Radisson Blu Béke Hotel

Kivételesen fontos nap a mai a magyarországi cégek életében, december 20-án éjfélig ugyanis számos adóbevallási és -befizetési kötelezettségüknek kell eleget tenni. Ezek között első helyen a társasági adó úgynevezett feltöltése említendő. Ennek jegyében az adóalanyok az év során már befizetett adóelőlegek összegét kötelesek az egész évi várható adófizetési kötelezettség összegére kiegészíteni. Amennyiben e feladatuknak a társaságok nem tesznek eleget, vagy a decemberi összeggel az egész évi befizetés nem éri el a tényleges adókötelezettség 90 százalékát, az adóhatóság a már befizetett adóelőlegek és a 90 százalékos mérték különbözete után akár 20 százalékos mulasztási bírságot is kiróhat. Ez a feltöltési kötelezettség vonatkozik minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra, valamint az evatörvény hatálya alá eső cégekre – bizonyos esetekben a törvény mentességet tesz lehetővé. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik a helyi iparűzési adóra is azzal az eltéréssel, hogy ezt a terhet az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni.
Ezen a területen egy fontos változásra is fel kell hívni a figyelmet. Az eddigi szabályok szerint december 20-ig azok a cégek voltak kötelesek feltölteni a társaságiadó- és hipaelőlegüket a várható adókötelezettség összegére, amelyek árbevétele 2009-ben meghaladta az 50 millió forintot. A nemrég hatályba lépett új szabályok szerint ez az 50 millió forintos árbevételi határ 100 millióra növekszik. Azok a cégek tehát, amelyeknek az árbevétele 50 millió és 100 millió forint között van, és még nem tettek eleget befizetési kötelezettségüknek, automatikusan mentesülnek a feltöltés alól. Az is új eleme azonban a szabályozásnak, hogy – az idén először – december 20-ig a hipafeltöltés összegét is be kell vallani a megfelelő nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnak. A feltöltési kötelezettség árbevételi limit nélkül, egységesen vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társaságokra is, ám nekik e tényről külön adóbevallást nem kell benyújtaniuk.
Szintén új vonása az idei december 20-ának, hogy e dátumig az ágazati különadó-fizetési kötelezettséggel járó tevékenységet folytatóknak is be kell vallaniuk és fizetniük ágazati különadó-előlegüket a 2009. évi adóköteles tevékenységükből származó, nettó árbevételük alapján. A tevékenységüket 2010-ben kezdők adóelőlegüket a 2010-es adóévre várható adóköteles nettó árbevétel alapján kötelesek megállapítani.
Az általános forgalmi adó (áfa) terén december 20-a helyett 31-e a „forró dátum”. Az áfaalanyok eddig jelezhetik, hogy az adómentesség alá eső, beépítetlen ingatlan és több mint két éve jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező, beépített ingatlanok értékesítése vagy az ingatlan bérbeadása terén az adókötelességet választják. Arra is lehetőség van, hogy az áfaalanyok a bérbeadás és az értékesítés tekintetében külön-külön döntsenek az áfafizetésről, vagy utóbbit csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében alkalmazzák. Fontos azonban, hogy az adózó ebbéli döntésétől öt évig nem térhet el, arra pedig mindenképpen oda kell figyelni, hogy az építési telek, valamint azon ingatlan és a hozzá kapcsolódó földrészlet értékesítése, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavételére még nem került sor vagy még nem telt el a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év, minden körülmények között adóköteles marad.
Szintén december 31-ig lehet jelezni az alanyi adómentesség igénylését. Erre azok az adóalanyok jogosultak, akiknek sem a tárgyévi, sem az előző évi árbevétele nem haladja meg az ötmillió forintot. Amennyiben egy már alanyi áfamentes adózó év közben túllépi e limitet, az alanyi adómentesség megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnál.

Bevezetésekor még nagyon vonzó volt az eva, mivel a bruttó árbevétel 15 százalékát kellett befizetni 25 százalékos áfakulcs mellett, így lényegében az általános forgalmi adóból is maradt a vállalkozónál. Mostanra azonban a bruttó bevétel 30 százalékára duzzadt az eva, s ennyi marad jövőre is. Egyébként nincsenek jelentős módosítások a 2011-es eva-törvényben, változatlan az az előírás is, hogy iparűzési adót az árbevétel fele után kell fizetni. Mégis sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon érdemes-e jövőre az eva szerint adózni, figyelembe véve, hogy a társasági adó kulcsa már az idei év második felétől 19 százalékról 10-re apadt és 25 százalék helyett az osztaléknak 16 százalékát kell jövőre adóként leróni.
Az adószakértők szerint nem lehet mindenki számára követhető egyértelmű választ adni erre a kérdésre, ezért célszerű, ha mindenki a saját könyvelőjével vitatja meg a kérdést. Korábban mindenesetre általában azt javasolták, hogy ha valakinek maximum 50 százalék körüli a költsége a bevételekhez képest, akkor valószínűleg megéri az egyszerűsített vállalkozói adót választani. Mára ez az arány inkább 30-40 százalékra csökkent, mivel nőtt az evakulcs, vagyis azoknak célszerű evázni, akiknek ennél kevesebb a kiadása. Figyelembe kell venni azt is, hogy ki milyen tevékenységet végez. Akik ugyanis nem tartoznak az általános forgalmi adó hatálya alá - alanyi vagy tárgyi mentesek, mint például az oktatók, az orvosok -, azoknak akkor éri meg az evát választaniuk, ha költségeik 10 százalék alattiak, afölött már kevésbé. El lehet gondolkodni azon is, hogy az adózó megossza a bevételeit az egyes adóformák - mondjuk az eva és az ekhó között. Könnyen megeshet, hogy valaki jobban jár a társasági adózással, vagy a határon van, de adminisztrációs szempontból jobb neki az eva, mert sokkal egyszerűbb és esetleg könyvelőt sem kell fizetnie.
Az evát olyan cégek, egyéni vállalkozások választhatják, amelyek legalább két éve működnek, bruttó árbevételük nem haladja meg az évi 25 millió forintot, a bejelentés vagy az azt megelőző adóévben nem volt adótartozásuk, olyan új tag nem csatlakozott a társasághoz, akinek tulajdoni aránya meghaladja az ötven százalékot. Fontos tudnivaló, hogy aki most kilép az evások köréből, az négy évig nem választhatja újra ezt az adózási formát.


TOVÁBBI AJÁNLATUNK

 Legyen rajongónk a Facebook-on és értesüljön elsőként legújabb konferenciáinkról és a legfontosabb hírekről

Tánya vagy Eva – Hogyan döntsünk?

NGM: Evás cégeknek mégsem kell ehot fizetni

Cafeteria 2011 – Összefoglaló a cafeteria-rendszer tervezéséhez

Forrás: vg.hu, nepszava.hu

Szólj hozzá!

Címkék: eva társasági adó adó 2011 cafeteria 2011 nyugdíj 2011 járulékok 2011 eva 2011 tánya

Nyugdíj 2011 - Átlépés, illetve maradás a gyakorlatban - Az 1281/2010 (XII.15.) kormányrendelet

2010.12.17. 10:01 administration

2010. december 16-tól (e hét csütörtöktől) hatályos a Kormány 1281/2010. (XII. 15.) Kormányhatározata a nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggõ feladatokról. Ez tartalmazza a 2010. december 13-án megszavazott nyugdíjreform részleteit az átlépéssel, illetve a pénztárnál maradás esetén.


JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE


Nyugdíj 2011 – A pénztártagság jövője, tb. Nyugellátás
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium


-----


A Kormány 1281/2010. (XII. 15.) Korm. határozata

a nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással

összefüggõ feladatokról



1. A Kormány megtárgyalta a nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális kérdéseit, áttekintette a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggõ feladatokat és egyetért a nyugdíjrendszer olyan átalakításával, amely
a) a rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében a hárompilléres rendszerbõl visszatér az Európai Unió 18 országa által mûködtetett munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tõkefedezeti alapú kétpilléres rendszerbe;
b) az állami pillér mellett fenntartja és erõsíti az önkéntes befizetésen alapuló önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat;
c) tehermentesíti a Nyugdíjbiztosítási Alapot a nem-nyugdíj, hanem szociális alapú kifizetésektõl és azokat a központi költségvetés keretei között kezeli;
d) törvényben rögzített módon biztosítja, hogy nyugdíjat csak a nyugdíj céljára befizetett összegekbõl lehet finanszírozni, a költségvetés egyéb bevételei terhére nyugdíj nem fizethetõ, egyúttal a társadalombiztosítási nyugdíjalapba befizetett járulékokat kizárólag nyugdíj kifizetésekre lehet fordítani;
e) a reform költségét az állami és a félállami pillérek egyesítésébõl finanszírozza azzal, hogy egyéb költségvetési forrás erre a célra nem használható fel.

2. A Kormány egyetért azzal, hogy
a) a magánnyugdíjpénztár-választás szabadságának végrehajtása érdekében a magánnyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31. napjáig legyen lehetõségük nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy továbbra is fenntartják a magánnyugdíjpénztári tagságukat;
b) 2011. december 31. napját követõen, a magánnyugdíjpénztári tagság fenntartását választó személyek által befizetésre kerülõ nyugdíjjárulék a pénztártag magánnyugdíjpénztári számlájára kerüljön átutalásra azzal, hogy ezen idõpontot követõ idõszakra vonatkozóan a pénztártag a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szerez, ugyanakkor e személyek részére az állam a szociális biztonsághoz fûzõdõ jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján – törvényben meghatározott feltételek szerint – ellátást biztosít;
c) a magánnyugdíjpénztári tagság fenntartását választó személynek az öngondoskodás elve alapján – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben és a magánnyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékû – munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetnie, amely 2011. december 31. napját követõen a pénztártag magánnyugdíjpénztári számlájára kerül átutalásra;
d) a kötelezõ magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ tagok által magukkal hozott nyugdíjcélú felhalmozás összege (a pénztárak eszköz portfoliójának megfelelõ összetételben) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alapba kerüljön befizetésre. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap így létrejött vagyonát képezõ eszközök értékesítésébõl származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvényben meghatározott elõirányzata javára kell befizetni, vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani;
e) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ magánnyugdíjpénztári tag egyéni számlán nyilvántartott felhalmozott nyugdíj célú megtakarítása az átlépést követõen egyéni számlán kerüljön nyilvántartásra;
f) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ magánnyugdíjpénztári tag halála esetén az átlépést követõen az e) pont szerinti egyéni számlán nyilvántartott nyugdíj célú megtakarítása – jogszabályban meghatározott módon – a házastárs, élettárs nyugállományba vonulását követõen a nyugdíj-járadékszámítás során beszámításra kerüljön, biztosítva ezzel a járadék-szolgáltatásra vonatkozó jogutódlást;
g) a magánnyugdíjpénztár, tagjának a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ átlépése esetén, az újonnan felállításra kerülõ Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap részére a tag nominális befizetésének éves inflációval növelt összegét fizesse be, az ezt meghaladó tagi követelést (pozitív reálhozam) a tag rendelkezése szerint
ga) bocsássa – személyi jövedelemadó alapját képezõ, de egyéb köztehertõl mentes jövedelemként – az átlépõ magánnyugdíjpénztári tag rendelkezésére, vagy
gb) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számláján – adókedvezmény igénybevétele mellett – kerüljön jóváírásra, vagy
gc) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövõ egyéni számlájára kerüljön átvezetésre;
h) ha a g) pont szerinti tagi követelés nem éri el a nominális befizetés éves inflációval növelt összegét (negatív reálhozam), akkor az átlépõ magánnyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számláján az éves inflációval megegyezõ mértékben növelt összeg kerüljön átvezetésre;
i) a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen teljesített tagdíj-kiegészítés összege a tag rendelkezése szerint
ia) személyi jövedelemadó alapját képezõ, de egyéb köztehertõl mentes jövedelemként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ magánnyugdíjpénztári tagot illesse meg, vagy
ib) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számláján – adókedvezmény igénybevétele mellett – kerüljön jóváírásra, vagy
ic) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövõ egyéni számlájára kerüljön átvezetésre.

3. A Kormány felhívja a nemzeti erõforrás minisztert és a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítse elõ a magánnyugdíjpénztári átalakítás kapcsán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre vonatkozó nyugellátási összeg számítására, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történõ egyéni számlavezetés módjára és feltételeire, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépõ magánnyugdíjpénztári tag halála esetén a házastárs, élettárs javára történõ járadék-szolgáltatás módjára és feltételeire vonatkozó szabályozást.

Felelõs: nemzeti erõforrás miniszter

nemzetgazdasági miniszter

Határidõ: 2011. május 31.

4. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíjreform magánnyugdíjpénztár adóváltozások átlépés adó 2011 magánnyugdíjpénztár megszűnés nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011

Adó 2011 - Lakáskasszák, bankok, biztosítók - További hétfői változások

2010.12.15. 10:23 administration

Az eddigi nyolc év helyett tíz év évig támogatja az állam a lakás-előtakarékosságot. Egyebek közt ezt a rendelkezést tartalmazza az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító jogszabály. A parlament 297 igen, 53 nem szavazat mellett fogadta el a törvényt; a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is igennel voksolt – olvasható a portfolio.hu-n.

 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Pénzbeni és természetbeni juttatások, Cafeteria 2011
2011. január 11. – Radisson Blu Béke

Lakáskasszák

A jogszabály kimondja, hogy lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első tíz megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később - benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A támogatás mértéke nem változik, marad az évi befizetés 30 százaléka, de legfeljebb évi 72 ezer forint.

E mellett a lakás-takarékpénztári törvényben a lakáscélú felhasználás kiegészült a lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlásával; az áthidaló kölcsönnek pedig nem lesz feltétele az, hogy az ügyfél a szerződéses összeg negyedét megtakarítsa, vagy két évig fizesse a havi megtakarításokat.

Biztosítók, biztosításközvetítők

A biztosítási törvénybe új szabályként került be az, hogy ha a független biztosításközvetítő alaptőkéje az előírt mérték alá csökkent, akkor köteles azt a minimum szintre kiegészíteni. Rögzítik azt is, hogy a biztosítónál vezető állású személy csak az lehet, aki legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkezik, legalább 30 fős vállalkozásnál. Eddig a 30 fős vállalkozás nem szerepelt a feltételek között.

Hitelintézetek

Az új törvény módosítja a Ptk.-t az óvadék tekintetében: meghatározza, hogy a kikötött óvadékból miként juthat pénzhez - szakzsargonban: kielégítéshez - a bank, illetve az egyéb vállalkozás. Fő szabály szerint az ellenkövetelést nem lehet beszámítani az óvadékba.
A jogszabály módosítja a hitelintézeti törvényt is, meghatározza az elektronikus pénzkibocsátás feltételeit, illetve a kibocsátótól megkövetelt adottságokat. E szerint az elektronikus pénz úgy keletkezik, hogy egy erre feljogosított intézmény átveszi a készpénzt vagy rögzíti a bankátutalást, és ezt elektronikus pénzeszközön tárolja. Az elektronikus eszközön - kártyán, számítógép memórián - ugyan annyi pénznek kell megjelennie, mint amennyi a kibocsátóhoz megérkezett, és az elektronikus pénz bármikor visszaváltható - névértéken - készpénzre. Az elektronikus pénz tárolására szolgáló eszközzel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Az elektronikus pénz kibocsátója legalább 100 millió forint induló tőkével kezdhet működni. A hitelintézeti törvény kiegészült egy fejezettel amely az ilyen cégek prudens működését szabályozza.
A hitelintézeti törvény kiegészült a közvetítők kategorizálásával is: a kiemelt közvetítő vagy csak egy pénzügyi intézmény, vagy több intézmény egymással nem versenyző szolgáltatását közvetítheti. A többi közvetítő lehet függő, vagy pedig független. Ez utóbbi csak felügyeleti engedéllyel tevékenykedhet.
A hitelintézeteknek szabályzatot kell készíteniük az értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok kezelésére. Az olyan bonyolult értékpapír struktúrákra vonatkozik ez a szabály, amelyeknél a hitelintézet befektetőként, kezdeményezőként, vagy pedig szponzorként lép fel, és hírnévkockázatot is vállal. A szabályzat olyan legyen, hogy az ügylet gazdasági tartalma tükröződjön a kockázatok értékelésében és kezelésében. A hitelszövetkezeteknél új szabály az, hogy a részjegy értéke nem haladhatja meg a 10 ezer forintot.
Ezek mellett módosult az óvadékról, helyi adókról, valamint a csődeljárásról és felszámolásról szóló törvények egyes szakasza is.

TOVÁBBI AJÁNLÓK

Legyen rajongónk a Facebook-on – Értesüljön elsőként legfrissebb konferenciáinkról, híreinkről

Cafeteria 2011 – összefoglaló a tervezéshez

 

Magánnyugdíjpénztári nyilatkozat: Márciusig nyilatkozhatnak a pénztártagok

Forrás: portfolio.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adó bankadó különadó adó 2011 cafeteria 2011 lakáskasszák 2011 megtakarítások 2011 különadó 2011 hitelintézetek

Nyugdíj 2011 - Átment a nyugdíjtörvény

2010.12.14. 11:12 administration

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak az eddigi felvetésben szereplő február 1-je helyett március 1-jével szűnik meg automatikusan a magán-nyugdíjpénztári tagsága. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat. Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt. A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE 

Nyugdíj 2011 – A pénztártagság jövője, tb. Nyugellátás
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium

Az eredeti tervezet szerint a nem nyilatkozóknak február 1-jén szűnt volna meg automatikusan a magán-nyugdíjpénztári tagsága, de egy módosító értelmében ez egy hónappal kitolódott. Ha valaki magán-nyugdíjpénztári tag szeretne maradni, az továbbra is január 31-ig nyilatkozhat erről, ha valaki tartósan külföldön él, és január 31-ig nem tud nyilatkozni, az február 28-ig teheti ezt meg.
A magánpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők vagyona a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, ami az állampapírokon kívül értékesíti az eszközöket, és az azokból származó pénzt befizeti a költségvetésnek - az államadósság csökkentésére csak akkor lehet fordítani ezt a pénzt, ha az nem ellentétes az "államháztartás kiegyensúlyozásának" céljával.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfolióját képező eszközöket az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni.
A tervezet szerint az alap eszközei nem vonhatók el, az alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. (ÁKK). Az alap legfőbb döntéshozó szerve az alap irányító testülete, ami öt tagból áll. A testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
Orbán Viktor október 29-én tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, ahol a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban azt mondta: "nincs semmi kétségem afelől, hogy tömeges visszalépések lesznek". Orbán úgy fogalmazott, hogy szerinte rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a  magánnyugdíjpénztárak, a magyar nyugdíjrendszer pedig két pilléres lesz, azaz "olyan, mint azokban az országokban, ahol nem voltak kommunisták".


A kormány szerint nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős (tehát egyszerre állami és magán) nyugdíjrendszer miatt. Idén novembertől 2011. december 31-ig már felfüggesztették ezeket a kifizetéseket, a jelenlegi törvényi feltételek kidolgozása pedig, ami a magánkasszák létének végét jelentheti, október óta folyik.
Felkészületlenül érte a Stabilitás Pénztárszövetséget a magánpénztárak megszüntetésének ötlete, de ennek bejelentése óta és a törvény elfogadása ellenére is alkotmánybírósági és uniós beadványokkal próbálják megakadályozni a harmadik pillér megszüntetését - számolt be Juhász Borbála, a Stabilitás főtitkára hétfőn a Budai Liberális Klub rendezvényén.
A Stabilitás Pénztárszövetség, akik szerint nem valós lehetőség az állami rendszer és a magánnyugdíjpénztárak közötti választás a bejelentett szabályok alapján, már november végén közölte, hogy a szövetség akár hosszú pereskedésre is készen áll. December 9-én pedig soron kívüli eljárást kértek az Alkotmánybíróság elnökétől a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására.
A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet álláspontja szerint "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Alkotmánybíróság nem tűzi napirendre 2011. január 31-ig a magán-nyugdíjpénztári törvényekkel kapcsolatos beadványok tárgyalását. 

TOVÁBBI AJÁNLÓ 

Legyen rajongónk a Facebook-on – Értesüljön elsőként legfrissebb konferenciáinkról, híreinkről

 Eldőlt a nyugdíjtörvény, február 28-ig dönthetünk

 Mezőgazdasági őstermelők nyugdíjjárulékának befizetése az utolsó negyedévben

 forrás: origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: járulék nyugdíjreform alkotmánybíróság visszalépés adó 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011 járulékok 2011 stabilitás pénztárszövetség

süti beállítások módosítása