A KSH adatai szerint a gazdasági válság hatására nőtt a részmunkaidős foglalkoztatottak, a határozott idejű szerződéssel alkalmazottak és a távmunkában dolgozók száma, de az uniós átlagtól még mindig jócskán elmarad.
JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA
Fókuszban a munkáltató által kezdeményezett felmondás:
Létszámcsökkentés, átszervezés, minőségi csere
2011. május 18. – Hotel Arena****
Magyarok foglalkoztatása külföldön, külföldiek Magyarországon - Adóreggeli
2011. május 24. – Radisson Blu Béke Hotel
Határozott idejű szerződésekkel, részmunkaidős foglalkoztatással és távmunkával próbálták átvészelni a gazdasági válságot a munkáltatók Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján szereplő összeállításból. Míg 2008-ban 164 ezer részmunkaidőst foglalkoztattak, addig két évvel később már 41 ezerrel többet.
A KSH adatai szerint tavaly 141,2 ezer nő és 78,8 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben, szemben a 2008. évi 109,1 ezerrel, illetve 70,1 ezerrel. 2000-ben a részmunkaidős foglalkoztatás ennél jóval alacsonyabb volt, 89,4 ezer nő és 62,3 ezer férfi dolgozott ilyen formában, miközben az összes foglalkoztatott száma akkor még 3,856 millió volt, 2008-ban 3,879 millió, 2010-ben pedig 3,781 millió.
A határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazottak száma a válság kirobbanása, vagyis 2008 vége óta 52 ezer fővel, 320,7 ezer főre nőtt Magyarországon. Ilyen foglalkoztatási formában tavaly több 172,9 ezer férfit és ennél kevesebb, 147,8 ezer nőt alkalmaztak a munkáltatók.
A 15-64 éves népességre számított - éves átlagban 55,4%-os - foglalkoztatási arány az uniós tagállamok között az egyik legalacsonyabbnak számít, ezen belül a férfiak foglalkoztatási rátája Magyarországon kiugróan alacsony (60,4%), míg a nőkre jellemző 50,6%-os értékkel a tagországok rangsorának alsó harmadában vagyunk - olvasható a KSH összesítésében.
System Media Kft. a Facebookon is
Egyszerűbb lesz elbocsátani az alkalmazottakat, csökkenhet az éjszakai és hétvégi munkáért járó bérpótlék, és rövidülhet a felmondási idő - többek között ilyen intézkedéseket tartalmaz az a dokumentum, amelyet csütörtökön mutatott be a gazdasági minisztérium. Az intézkedések a kormány szerdán bejelentett, a vállalkozások terheit mérséklő első csomagjában lesznek benne. A minisztérium szerint a tervekkel sok pénzt takaríthatnak majd meg a cégek.
A tárca honlapján megjelent 17 oldalas tájékoztató ismerteti, hogy a kétrészes program első javaslatcsomagja - amelyhez a jogszabályokat június 30-áig dolgozzák ki - milyen intézkedésekből áll majd. A munkavállalókat érzékenyen érintő változtatásokat jelez az utolsó, a "foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése" néven ismertetett pont, amely 45,7 milliárd forint megtakarítást jelenthet a cégeknek az NGM szerint. A munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése, az egyéni járulékszámlák kialakítása és a képesítési követelmények csökkentése mellett olyanok szerepelnek ebben a csoportban, mint az üzemi tanács opcionálissá tétele, a munkavállaló felvételének és elbocsátásának megkönnyítése, a munkaidő adminisztrációjának rugalmassá tétele, valamint az éjszakai és hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetősége.
A csütörtökön ismertetett javaslatok egy részét csak úgy lehet megvalósítani, ha a Munka Törvénykönyve számos pontját átírja a parlament, a felsoroltak ugyanis több helyen jelentősen szűkítenék a munkavállalók jogait. Az egyik megfogalmazásból - "az elbocsátással kapcsolatos követelményeknek a vonatkozó alkotmányos elvárásokban rögzítettek szerinti meghatározása" - az is kitűnik, hogy az új szabályok megalkotásánál a kormány az alkotmány rendelkezéseire támaszkodna.
"Úgy tűnik, a kormány szerint a magyar munkavállalóknak kell összehúzni a nadrágszíjat az államadósság csökkentése és a magyar gazdaság fellendítése érdekében. Ez a tervezet lényegesen kiszolgáltatottabbá tenné a magyarországi munkavállalókat" - mondta az [origo]-nak Palkovics Imre, a Munkástanácsok szakszervezeti szövetség elnöke. Palkovics Imre azt mondta, "az EU-ban is tíz éve próbálkoznak a munkáltatók a munkaerőpiac rugalmasságának erősítésével, azzal érvelve, hogy ennek hiánya miatt nem elég versenyképes az EU gazdasága. Mindenesetre egy ilyen program mellé, mint a magyar kormányé, jó lenne letenni gazdasági számításokat, egyebek mellett arról is, hogy az intézkedések hozadékából mikor, hogyan és milyen körben fognak részesülni a munkavállalók" - tette hozzá az elnök.
EZT IS AJÁNLJUK
Feleződik-e a végkielégítés, ha a közalkalmazott nem fogadja el a felkínált új munkakört?
Csökkent a Cafeteria keret 2010-hez képest
Forrás: origo.hu
