.jpg)
A magánnyugdíjpénztárak körül folyó vita háttérbe szorítja az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozást, holott jövő januártól olyan változások érintik ezt a szektort is, amely jelentősen befolyásolhatja az idei adóoptimalizálást és a jövő évi tervezést is – olvasható a Világgazdaságban.
A kormány következő évi adótörvényei az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári tagokat két vonatkozásban is érintik. Jövőre egyrészt minimális mértékben változik a munkáltatói hozzájárulás jelenlegi 25 százalékos adóterhe, másrészt az egyéni befizetés eddig 30 százalékos kedvezménye 20 százalékra csökken.
JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA
Társadalombiztosítási ellátások 2011.
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium
Nyugdíj 2011.
2011. január 12. - Tulip Inn Budapest Millennium
Adótörvények 2011. – Szja, járulékok, Art.
2010. december 16. – Radisson BLU Béke
A munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó szabályozást (a munkáltatói hozzájárulás után fizetett 25 százalékos adó 19,04-ra csökken) úgy értjük meg a legjobban, ha a vállalatvezetők fejével gondolkozunk. Mint a PSZÁF adatsorai alapján kiszámolható, egy egészségpénztári tagra egy évben átlagosan 45-50 ezer forint munkáltatói hozzájárulás jut. Az egyszerű követhetőség érdekében vegyük az 50 ezer forintos példát:
A munkáltatói befizetés munkaadói terhe
2010 40 ezer forint hozzájárulás esetén 10 ezer forintos adóteher (40x1,25=50)
2011 42 ezer forint hozzájárulás esetén 8 ezer forintos adóteher (42x1,1904=100)
A példából jól látszik, hogy egy átlagos tag éves szinten 2 ezer forinttal, azaz havi 166 forinttal magasabb támogatáshoz jut, ha a munkaadó úgy dönt, hogy az adócsökkenésből eredő többletet meghagyja a dolgozónál.
Ebből az is következik, hogy munkaadóként – a tavalyi gyakorlattól eltérően, amikor a munkaadók döntő többsége úgy döntött, hogy a 25 százalékos adóteher miatt már decemberben megfizeti a januári juttatást – nem érdemes a befizetéseket előre hozni.
Az egyéni befizetéseket teljesítők azonban nem ennyire szerencsések, mert náluk az szja-kedvezmény mértéke 30 százalékról 20-ra csökkent. Ezért is különösen fontos, hogy akinek lehetősége van rá, maximálisan éljen az idei, kedvezőbb feltételekkel, legyen akár nyugdíj- vagy egészségpénztárban tag. A tagok befizetési kedvét számos pénztár év végi akcióval növeli, de sok helyen erre nincs szükség, hiszen az alapszabály a magas befizetésből már eleve kevés működési költséget von el, vagy pedig egyáltalán semmit. Mindenkinek, a magas jövedelműeknek is, érdemes erre figyelni, hiszen az önkéntes pénztár szinte az egyedüli konstrukció, ahol a kedvezmény igénybevételénél nincs jövedelemkorlát.
Ami pedig az egész ügy magasabb szempontból történő értékelését illeti, a szövetség és a teljes pénztári szakma értetlenül áll a kormány öngondoskodást korlátozó törekvései előtt. Könnyen lehet, hogy tévedésből csak a magán-nyugdíjpénztárakkal való névazonosság áll a több mint egy évtizede változatlan 30 százalékos egyéni kedvezmény csökkentésének hátterében. Mi a miniszterelnök szavaiból indulunk ki, aki Magyarországon az állami nyugdíj megerősítésével párhuzamosan erős önkéntes pillért vizionált.
Ami pedig az öngondoskodás az Európai Unióban már működő negyedik lábának, az ápolásnak a Magyarországon történő honosítását illeti, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége üdvözli a legnagyobb ellenzéki parlamenti párt erre vonatkozó javaslatát. Mindazonáltal aggódunk, hogy a mindenkori társadalombiztosítás hosszú távon fenntarthatóságát segítő, az emberek terheit enyhítő ügyet felőrlik a napi pártpolitikai érdekek. Ha pedig minden jól megy, akkor a magyar parlament egyhangúlag, ellenszavazat nélkül szavazza meg az önkéntes ápolási pénztárról szóló törvényt, mint ahogy tette azt 1993-ban az önkéntes pénztári konstrukció elfogadásakor.
TOVÁBBI AJÁNLÓINK
Adótörvényváltozások 2011. (összefoglaló cikk)
Forrás: vg.hu
