Fél százalékkal megemelné jövő januártól a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot egy, az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítvány. Az alacsonyabb keresetűeknél ez elveheti az szja-csökkentés hatásának jelentős részét, miközben a költségvetésnek csaknem 40 milliárd forintot hozhat. A javaslatot formálisan a költségvetési bizottság jegyzi, de a kormánypártok támogatják. A Fidesz egyik választási ígéretét, a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék a pluszbevételből.
Fél százalékponttal, 9,5 százalékról 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot 2011. januártól - derül ki az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítványból. A javaslatot a kormánypártok támogatják, az ellenzék nem, az előterjesztésről hétfőn szavaz a parlament.
A nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik választási ígérete volt, az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek.
A költségvetési bizottság javaslata úgy módosítaná a társadalombiztosításról szóló törvényt, hogy a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozók esetében - 9,5-ről 10 százalékra nőne. A módosítás szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékának mértéke pedig a 2011. december 31-ig tartó időszakban növekedne 10 százalékra.
A módosítás csak a magánnyugdíjpénztári tagok esetén tartalmaz időbeli korlátozást, a kizárólag állami nyugdíjrendszerben résztvevőknél nem. Ez azzal függ össze, hogy a kormány tervei szerint jövő év végéig vonnák el a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - a javaslat arról nem szól, hogy mi történik majd 2011 után.
RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium
Munkáltatók év végi feladatai
2010. december 8. – Radisson BLU Béke Hotel
2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel
A jelenleg érvényes szabályok szerint a munkavállalóknak a bruttó bér 9,5 százalékát kell befizetniük nyugdíjjárulékként, melyből 8 százalékot utaltak októberig a magánnyugdíjpénztárak számlájára (november 1. után már az összes nyugdíjjárulék az állami nyugdíjalapba folyik be), 1,5 százalék pedig eddig is a tébének ment. Amennyiben a parlament elfogadja a módosító indítványt, néhány ezer forinttal csökken majd a munkavállalók részére kifizetendő nettó bér, a fél százalékos emelés ugyanis a munkaadói járulékokat érinti, amit a bruttó bérből kell kifizetni.
A költségvetés tervezésekor úgy számoltak, hogy a jövő évben a munkáltatók (24 százalék) és munkavállalók (9,5 százalék) által befizetett teljes nyugdíjalap 2554 milliárd forintot tesz ki. Amennyiben fél százalékkal nő a munkavállalók által fizetett járulék mértéke, az mintegy 38 milliárd forintot plusz bevételt jelenthet az államnak.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete alelnökének számítása szerint (mivel a módosítás érint minden munkaviszonyban lévőt, az összes főfoglalkozású egyéni vállalkozót, közalkalmazottak és a köztisztviselőket is), a lépés 35-36 milliárd forinttal gyarapíthatja a jövő évi büdzsét.
A járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valódi mértékét, ami így nem éri el az 1 százalékot sem - mondta a Klubrádiónak Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője.
A szakértő szerint, ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ami 21, 6 százalékos elvontást jelent. Ehelyett jön a 20,3 százalékos elvonást jelentő a 16 százalékos kulcs. Ez átlagosan 1,3 százalékpontos csökkentés lenne, azonban ha ebből levonjuk a nyugdíjjárulék tervezett megemelése miatti 0, 5 százalékpontot, akkor jövőre valójában 0, 8 százalékpontos köztehercsökkenés lesz.
Két évről újra három évre növelnék a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának idejét - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján közzétett törvényjavaslatból. A jövőben csak az otthon dolgozóknak engednék az időkorlátozás nélküli munkavégzést, a többiek legfeljebb heti 30 órában dolgozhatnának.
TOVÁBBI HÍREINK
Felszámolják a hárompilléres nyugdíjrendszert?
A mostani kettő helyett ismét a gyermek harmadik életévének betöltéséig járna a gyermekgondozási segély. A változtatást az egyes szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosítását tartalmazó, jelenleg egyeztetés alatt álló salátatörvény tartalmazza.
A javaslat korlátozza egyúttal a támogatást igénybe vevők munkavégzését. A jelenlegi szabályok szerint a gyermek egy éves kora után - a gyes igénybevételével - időkorlátozás nélkül lehet munkát vállalni.
Az új jogszabály a jövőben azonban csak az otthon dolgozóknak engedné az időkorlátozás nélküli munkavégzést, a többiek legfeljebb heti 30 órában folytathatnának kereső tevékenységet.
Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikai helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: azért tartják szükségesnek kismértékben korlátozni a gyest igénybe vevő édesanyák munkavégzését, mert szerintük igazságtalan, hogy a támogatás annak is járjon, aki egész nap nincs a gyerekével.
