Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az EVA-t választó vállalkozóknak alkalmazniuk kell-e a tevékenységre jellemző kereset elvét a járulékfizetésnél. Abban egyetértés mutatkozik, hogy SZJA esetében nem. A TB-t illetően azonban már nem ennyire egyértelmű a kép. A tevékenységre jellemző kereset fogalma 2010. január 1-je óta él. Eszerint a „főfoglalkozású” biztosított társas és egyéni vállalkozónak havi átlagban nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, és ha osztalékot venne fel, akkor szja-t is. A tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozó állapítja meg magának meghatározott módszerek alapján, és erről feljegyzést kell készítenie. Ha nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a vállalkozó fizethet kevesebbet, de akkor is legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie.
Ruszin Zsolt adószakértő határozott véleménye, hogy az evás vállalkozóknak nem kell a tevékenységre jellemző kereset szerint tb-járulékot fizetniük, és ezt a véleményét fenntartja annak ellenére is, hogy az adóhivatal és más adószakértők is ennek az ellenkezőjét mondják. Szerinte elég, ha az evás minimálbér szerint vallja be és fizeti meg a tb-járulékot. Egyrészt nincs félnivalója az adóhatósági ellenőrzésnél, hiszen az eva által minden jövedelme legális. másrészt jellemzően nem is ellenőrzik az evásokat társadalombiztosítási járulék okán.
Az APEH szerint azonban az evásoknak a tevékenységre jellemző kereset szerint kell tb-t fizetniük, s ettől csak indokolt esetben lehet eltérni.
Költségek csökkentése kis- és középvállalkozásoknál a kereskedelemben
2010. október 26. - Mercure Budapest Metropol
Elektronikus számlázás - Gyakorlat, ellenőrzés, jogszabályok
2010. október 19. - Mercure Budapest Metropol
Kintlevőségek, követelések sikeres behajtása
2010. október 20. - Hunguest Hotel Platánus
Az adószakértő a törvény szövegére hivatkozik, ami kimondja, hogy ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, akkor a foglalkoztató a bevallásban bejelentést tehet róla, mennyi volt a tényleges jövedelme. Ekkor csak ez után, de legalább a minimálbér erejéig kell megfizetnie a tb-járulékot. S itt a tényleges jövedelemre helyezi a hangsúlyt.
Az evás adózási formának ugyanis az a lényege röviden, hogy csak a bevételek után kell 30 százalék egyszerűsített vállalkozói adót fizetni. Vagyis az evás vállalkozónak (egyéni, vagy társas) nincs külön úgynevezett „bérjellegű kifizetése”, vagyis „jövedelme”. Mivel pedig az evás jövedelme nulla, az semmiképpen nem fogja elérni a tevékenységre jellemző kereset mértékét. Ezért mondja azt Ruszin Zsolt, hogy az evás fizethet tb-t a minimálbér szerint. Az a határozott véleménye, hogy másképp nem is értelmezhető a törvény.
A tb-járulékot a tevékenységre jellemző kereset szerint kell fizetniük az egyéni és társas vállalkozó evásoknak is – olvasható a FigyelőNet cikkében egy másik adószakértő véleménye. Dönthet azonban úgy is az evás, hogy nem a tevékenységre jellemző keresetet jelöli meg tb-alapként, hanem (ha annál kevesebb volt a személyes közreműködése, akkor) kevesebbet ír be a bevallásába (de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget). Ezzel eleget is tett a bejelentési kötelezettségének.
Evásnál nehéz értelmezni, hogy mennyi a személyes közreműködés. Hiszen direktbe nem ad magának kifizetést a vállalkozó, hanem az eva megfizetése után minden jövedelme adózottnak számít – állapította meg Zara László is. Ennek ellenére a tb-jogszabályoknak nem tud másképp megfelelni, csak ha elkészíti a tevékenységre jellemző keresetről a feljegyzést. Ha nem írja le, hogy mennyi lenne a tevékenységre jellemző keresete, akkor mi alapján mondaná az adóellenőrzésnél, hogy kevesebb után tb-zett? – érvelt.
A FigyelőNet által megkérdezett harmadik adószakértő véleménye is egybevág ezzel: Futó Gábor úgy gondolja, hogy az evás is bajba kerülhet. Az adóhatóság ugyanis megkérheti, hogy mutassa meg a bevételi és a költség számláit (utóbbiakat figyelembe ugyan nem kell vennie, de gyűjtögetnie igen). A kettő különbözetére pedig rámondhatja, hogy ez volt az evás jövedelme. Ha pedig ez több, mint amennyi után járulékot fizetett, akkor megállapíthatja, hogy a többlet után is kellett volna járulékot fizetnie – tette hozzá.
Az APEH úgy nyilatkozott, hogy az eva-s egyéni vállalkozó a tevékenységre jellemző keresetet akkor hagyhatja figyelmen kívül, ha a valós jövedelme után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat. E vállalkozói kör valós jövedelme számítható – tették hozzá.
Az eva-s társas vállalkozóknál mivel kifizetett járulékalapot képező jövedelem jellemzően nincs (esetenként előfordul, s akkor az képezi a járulék és a személyi jövedelemadó-alapot, de legalább a minimálbér), a tevékenységre jellemző kereset az eva-s nyilvántartás alapján kerül megállapításra – erősítette meg az adóhivatal.
Zara László szerint az evás csak a hasonló tevékenységi körben dolgozók fizetését figyelembe véve tudja kiszámítani a tevékenységre jellemző keresetét, mert nála az elvárt haszon fogalma nem értelmezhető.
Tehát fel kell jegyeznie, naponta mennyi volt a személyes közreműködése, és ahhoz hozzá kell rendelnie az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikájából, hogy a régióban mennyi az adott szakmában dolgozók átlagkeresete. Ha több szakmában is dolgozik, akkor szakmánként kell ugyanezt leírnia.
Ezt pedig lehetetlenség kivitelezni – jelentette ki Zara László. Ilyen szigorú munkaidő-nyilvántartás még az alkalmazottaknál sincs, akkor sem, ha egy munkavállalónak munkaköréből adódóan több szakmában is van feladata. Pedig a törvény alapján úgy tűnik, hogy ezt a sziszifuszi adminisztrációt nem úszhatják meg a vállalkozók – tette hozzá.
Legyen rajongók a Facebook-on és értesüljön elsőként szakmai híreinkről, rendezvényeinkről
Egyedül azoknak a másodállású evásoknak nem kell foglalkozniuk a tevékenységre jellemző keresettel, akiknek van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk – összegzett Zara László.
Az APEH így számolna
Az adóhivatal szerint az eva-adózó egyéni vállalkozónál is háromféle módon állapítható meg a járulékalap:
- az összehasonlító elemzéssel kiszámított díjazásátlagolás-, vagy
- a szokásos piaci haszon összehasonlító elemzéssel számított átlagösszege-, vagy
- a szokásos piaci haszon helyett a megengedett költségekkel csökkentett bevétel 80 százalékának figyelembevételével.
forrás: fn.hu
