A Parlament elfogadta a 2010-re vonatkozó adójogszabályokat!

Személyi jövedelemadó

A 2009. július 29-i zárószavazáson elfogadott adótörvény-módosítások alapján a övetkező változások várhatóak a 2010-es évre vonatkozóan. 2010. január 1-jétől a jövedelemadó alapja az úgynevezett „szuperbruttó” lesz. Az összevont adóalapba tartozik minden önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem, továbbá az adóalap-növelő összeg. Az adóalap-növelő összeg a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék általános mértéke (azaz a munkáltató által fizetett járulék), vagy biztosítási kötelezettség hiányában az ezen jövedelmeken meghatározott eho (adóalapkiegészítés). Jövőre várhatóan 27% lesz az adóalap-növelő összeg. Az adóalap-növelő összeg alapjába nem számít bele az adóterhet nem viselő járandóság összege.

Az adótábla 2010. január 1-jétől a következő lesz:

Az adójóváírás az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, havi maximum összegét 15 100 Ft-ban limitálják, a jogosultsági határ 3 188 000 Ft-ra nő. Ezen jövedelem korlát felett 12 % mértékben csökken (4 698 000 Ft-ig). Adóelőleg-nyilatkozat adható a korábbiakon túlmenően a várható adóterhet nem viselő járandóságok összegéről, amelyet a munkáltatónak/kifizetőnek figyelembe kell vennie, csak úgy, mint az adójóváírásra, költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatokat.

A kafetéria-rendszer szabályozása alapvetően megváltozik:

A következő tételek kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak minősülnek, és 25 %-os kulccsal adóznak. Értékhatár-túllépés esetén az ezt meghaladó rész a természetbeni juttatás általános kulcsával adózik.

• Az üdülési csekk vagy üdülési szolgáltatás a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben adóévenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben,
• meleg étkeztetés (a csak erre jogosító utalványt is ideértve) havi 18 000 Ft értékben,
• iskolarendszerű képzés címén átvállalt költség minimálbér két és félszeresét meg nem haladó része,
• iskolakezdési támogatás minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része,
• helyi bérlet formájában juttatott bevétel,
• a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból:
  - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
  - az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba
  együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
  - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát,
  meg nem haladó része
• a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg. A természetbeni juttatások közül adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társaságiadóalap-növelő tételként köteles figyelembe venni. Megszűnnek az adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíjelőtakarékossági befizetések) kapcsolódó kedvezmények kivételével.
  Bekerül az adóterhet nem viselő járandóságok közé a munkáltató által lakáscélú felhasználásra munkavállalójának pénzintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás. Az egyéb jövedelem fogalmát kibővítették az ellenőrzött külföldi társaságokból származó bevételekre azzal, hogy ide tartozik az üzleti éve utolsó napján kimutatott adózott eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett összegéből (fel nem osztott nyereség) a magánszemély közvetlen vagy közvetett részesedésére jutó rész, ha kapcsolt vállalkozási viszony áll fent a magánszemély és a társaság között, vagy a magánszemély közvetetten rendelkezik részesedéssel a társaságban. Közvetett részesedés számításánál figyelembe kell venni a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozó részesedését is a társaságban.
  Azon magánszemély számára, aki olyan államban bír illetőséggel, amellyel nincs kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény, és aki a magyar adó szempontjából külföldi illetőségűnek minősül a kifizetett kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után az adó mértéke 30 %. Az adót a magyar kifizető állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy nem pénzben juttatott ilyen jövedelem után a kifizető kötelezett az adó megfizetésére.
  Egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozás személyesen közreműködő magánszemély tagját érintő változás, hogy a tevékenységre jellemző kereset alapján kell az összevont adóalap szerint adózni a kivét vagy a személyes közreműködés ellenértéke után. A „tevékenységre jellemző keresetet” a piaci viszonyok alapján jellemző kereset alapján, de legalább az ÁFSZ által meghatározott előző évre vonatkozó FEOR-szám szerinti kereset szerint kell meghatározni.

Társadalombiztosítás

A külföldi állam joga szerinti munkaviszony, megbízási jogviszony, amely alapján Magyarország területén munkát végeznek, a magyar tbj-törvény hatályában munkaviszonynak, megbízási jogviszonynak minősül. A járulék mértéke 27 % lesz 2010. január 1-jétől jövedelemkorlátozás nélkül. Ebből 24 % nyugdíjbiztosítási járulék, természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %, munkaerő-piaci járulék 1% (korábban munkaadói járulék). A magánszemélyek járulék mértéke nem változik.

Egészségügyi hozzájárulás

A százalékos eho 27 %-ra emelkedik, és meg kell fizetni az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-számításnál jövedelemként figyelembe vett összegre (ez nem tartalmazza az adóalapkiegészítést). A tételes eho (1950 Ft/hónap) megszűnik.

Rehabilitációs hozzájárulás

Ennek összege ötszörösére emelkedik 964 500 Ft/fő/évre. A kötelező foglalkoztatási szint nem változik.

Különadó

Az egyszerűsítést segítendő a különadó beépül a személyi jövedelemadóba.

Társasági adó, különadó

Legjelentősebb változás, hogy az adó mértéke 19%-ra változik, de ezzel egyidejűleg megszűnik a társas vállalkozások 4%-os különadója.A társasági adót módosító rendelkezéseket bizonyos kivételekkel a 2010. évi adókötelezettség meghatározására kell először alkalmazni.

Megszűnő rendelkezések

Megfelelő átmeneti szabályok beiktatásával megszűnik több adóalap-módosító tétel. A jelentősebbek a következőek:

• a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adóval való csökkenthetőség,
• az ingyenes ügyletek miatti adóalap-korrekciók,
• környezetvédelmi kötelezettség fedezetéül szolgáló céltartalék képzése,
• kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés 50%-os adóalap-korrekciója,
• üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség
  alapján történő adóalap-csökkentés,
• a tőzsdei ügylet nyeresége 50%-ával való csökkentés lehetősége,
• kortárs képző- és iparművészeti alkotások utáni kedvezmény,
• szerzéskor kkv-nak minősülő társaságban lévő részesedés átruházásakor elért
  árfolyamnyereséghez kapcsolódó adóalap-csökkentés,

Változó rendelkezések

• fejlesztésitartalék-képzés kedvezménye: 2008. december 31-i beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel (6 évre) meghosszabbodik,
• az szja-törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék ezentúl, mint
  nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, adóalap-növelő tételnek minősül,
• a törvény behajthatatlannak minősíti – az elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető követelések kivételével – azon követelések bekerülési értékének 20 százalékát is, amelyeket a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki. E rendelkezés a törvény kihirdetését követő napon lép életbe. A szabály öt adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó teljes összegének „visszanyerését” jelenti.
• csökkenthető tétel lesz a tulajdoni részesedésre visszaírt – igazolható –, korábbi években adóalapot növelő értékvesztés,
• 20 illetve 50%-ban korlátozásra kerül az adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető adomány összege,
• ezentúl csak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen
  költségével lesz csökkenthető az adózás előtti eredmény, illetve ezentúl a Frascati kézikönyv alapján történő értelmezést a jogszabály is előírja,
• az adózó és más személy akkor is kapcsolt vállalkozások lesznek, ha bennük nem egy személy, hanem közeli hozzátartozók rendelkeznek többségi befolyással. Kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn ezentúl az adózó és külföldi telephelyei, illetve a külföldi telephely és az adózó egyéb kapcsolt vállalkozásai között is.
• szokásos piaci ár miatti korrekció és a piaci ár dokumentálására vonatkozó szabály alkalmazandó lesz alapításkor is,
• kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók: a vonatkozó növelő tételeket nem kell alkalmazni, amennyiben a részesedés kivezetésére újabb kedvezményezett átalakulás vagy részesedéscsere miatt kerül sor,
• a hitelintézetekkel azonos szabályokat alkalmaznak ezután a pénzügyi vállalkozások ezen tevékenységükből eredő követelésiek értékvesztéséhez kapcsolódó adóalap-korrekció és az alultőkésítés tekintetében,
• első ízben már a 2009. adóévre vonatkozóan is a hitelintézetek elhatárolhatják negatív adóalapjukat,
• kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint jelenértékű beruházásuk
  után új fejlesztési adókedvezményben részesülhetnek.

Befektetésekhez kapcsolódó változások

• Bejelentett részesedés fogalmának módosítása
  A módosítás szerint nem minősül bejelentett részesedésnek, ha a jogszabályban említett személyeknek, illetve azok bármely leányvállalatának mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének időpontjában meghaladja a 75 százalékot. Szintén változás, hogy átalakulás során a korábban be nem jelentett részesedés kivezetésével szerzett részesedés nem jelenthető be.
• Ingatlanhoz köthető tőkenyereség adóztatása
  Új fogalomként jelenik meg a törvényben az ingatlannal rendelkező társaság. Ez azon adózói kört, illetve kapcsolt vállalkozásait foglalja magában, amelynek legalább egy olyan tulajdonosa van, aki olyan országban bír illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, illetve olyan egyezménye van, amely engedi az ilyen tőkejövedelmek adóztatását az ingatlan fekvésének országában, valamint az adózó összes eszközeinek piaci értékéből legalább 75 százalékot tesz ki a Magyarországon fekvő ingatlanok piaci értéke, figyelembe véve a kapcsolt vállalkozásokat is. A törvény szerint az ingatlannal rendelkező társaság részesedésének értékesítése, apportja, ajándékozása, illetve a társaságból történő tőkekivonása során szerzett bevételnek a részesedés szerzési értékével valamint a
  szerzéséhez, tartásához kapcsolódó igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív különbözete 19 százalékos adómértékkel lesz adóköteles. Annak eldöntése, hogy az adózó ingatlannal rendelkező társaságnak minősüle, várhatóan komoly adminisztrációs terhet jelent majd a vállalkozásnak, figyelembe véve, hogy a kapcsolt vállalkozások ingatlanvagyonát is figyelembe kell majd venni. Az adózó köteles lesz 90 napon belül bejelenti, hogy a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül-e, és bejelentésében köteles nyilatkozni arról is, hogy az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjai idegenítettek-e el részesedést. A
  nyilatkozatok alapján az állami adóhatóság évente augusztus 31-éig honlapján közzéteszi az ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét és adószámát.
• Ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos módosítások
  Jelentősen módosul az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. 2010-től ugyanis csak arra a külföldi személyre kell alkalmazni, amelyben magyar illetőségű magánszemélynek legalább 25 százalékos szavazati joga vagy tulajdoni hányada van, vagy ha meghatározó befolyással rendelkezik. Ha a külföldi társaság effektív adókulcsa 12,66 százalék felett van, abban az esetben nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ha ez alatt van, akkor a törvény által definiált „valós gazdasági jelenlét” bizonyítása mellett lehetőség nyílik arra, hogy a külföldi társaság ne minősüljön ellenőrzött külföldi társaságnak. Ez a bizonyítás azonban csak EU- és OECD-tagállamban illetőséggel bíró
  társaságok esetében lehetséges, továbbá olyan országok esetében, amelyekkel Magyarország kötött egyezményt. Az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatban az is változást jelent, hogy ezt követően a részesedéssel rendelkező magyar társasági adóalanynak az ellenőrzött külföldi társaságban keletkezett jövedelmet bizonyos esetekben akkor is le kell adóznia, ha az az érintett adóévben nem kerül hazahozatalra.

Forrásadó

Újra bevezetésre kerül a forrásadó, mely azon külföldi szervezetek bizonyos hazánkból származó jövedelmeit terheli, amelyek olyan államban rendelkeznek székhellyel vagy illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. A forrásadó mértéke 30% lesz, és a kamat-, jogdíj továbbá a következő szolgáltatások ellenértékét terheli: üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac- és közvélemény-kutatás, üzleti, ügynöki tevékenység. Továbbá adóalannyá válik a külföldi személy akkor is, ha ingatlannal rendelkező társaság részesedésének elidegenítése vagy tőkekivonás útján szerez jövedelmet, mely jövedelem után az adót a külföldi személy fizeti meg.

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adót érintő adóztatási feladatok a 2010-től átkerülnek az állami adóhatóság hatáskörébe. Ennek következtében az adóelőleget 2010. július 1-jétől önadózással kell teljesíteni az adóhatóság felé, az esedékességi időpontok nem változnak. Ennek megfelelően az adózó köteles a hipa-kötelezettséggel járó tevékenység megkezdésétől vagy megszűntéről 15 napos határidővel bejelentést tenni az állami adóhatóságnak (az illetékes önkormányzat megjelölésével). Szintén a hatáskör-áttelepítéssel függ össze, hogy az önkormányzatok a helyi adó fizetésének sedékességére vonatkozóan eltérő szabályt nem hozhatnak az adóalanyok számára.

A helyi iparűzési adó alapja

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap megállapításakor a nettó árbevétel – az eladott áruk beszerzési értékel, a közvetített szolgáltatások értéke és az anyagköltség mellett – az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével is lehet csökkenteni. A külföldön telephellyel rendelkező vállalkozó esetén a külföldi telephelyen elért iparűzési-adóalap-rész ezentúl mentes az adó alól.
További módosítás, hogy a villamosenergia- és földgáziparágakban az egyetemes szolgáltatóknak, kereskedőknek és elosztói hálózati engedélyeseknek azon önkormányzatoknál keletkezik telephelyük, ahol nettó árbevételüknek legalább 75%-a végső fogyasztóknak történő értékesítésből, elosztásból származik.

Az illetékekről szóló törvény módosítása

Az adócsomag tervezet alapján 2010. január 1-jét követően illetékkiszabás céljából bejelentett vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló törvényt a következő módosításokkal kell alkalmazni. Mentes az ajándékozási illeték alól a társaság által térítésmentesen kapott eszköz, valamint a társaságok közötti követelés ajándékozása, ha visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A követelés elengedését és a tartozás átvállalását is ide kell érteni.
Illetékfizetési kötelezettség terheli a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni hányad megszerzését, ha a vagyonszerző részesedése eléri vagy meghaladja a 75%-ot. A tulajdoni hányad meghatározásakor a magánszemély vagyonszerző és házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, illetve a gazdálkodó szervezet és kapcsolt feleinek tulajdoni hányadát együttesen kell figyelembe venni. Az illeték alapja az ingatlan forgalmi értékének tulajdoni hányaddal arányos része.
A visszterhes vagyonátruházási illeték 10%-ról 2% illetve 4%-ra csökken. Az illeték mértéke a vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 4%-a 1 milliárd forint értékhatárig, az ezt meghaladó rész után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke a forgalmi értékre számítva 4 millió forintig 2%, az ezt meghaladó összegre 4%. Továbbra is mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés.
Az illetékmentesség céljából 2004. október 1. és 2009. május 31. között belejelentett telkek esetén a lakóház építési kötelezettség teljesítésének határideje a vagyonszerző határidőben előterjesztett kérelmére 4 évről 6 évre emelkedik.
Az ugyanebben az időszakban bejelentett ingatlanforgalmazás célú
vagyonszerzésre 2% mértékű illeték kiszabásának feltételei közül a 2 éves
értékesítési határidő a vagyonszerző határidőben előterjesztett kérelmére 4 évre
emelkedik.

Általános forgalmi adó

A törvény a távhőszolgáltatás mellett a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást sorolja a kedvezményes 18%-os adókulcs alá tartozó szolgáltatások körébe. A hotelszolgáltatások alacsonyabb áfáját az új módosító törvény kihirdetését (a Magyar Közlönyben történő megjelenést) követő naptól kell alkalmazni.
Továbbá a korábbi adómódosító csomag alapján az adókulcs július 1-jétől hatályos, 20%-ról 25%-ra történő emelkedésére vonatkozóan a jelenlegi törvény speciális szabályt állapít meg lakóingatlan értékesítése esetére. Ha a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot (a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából) legkésőbb 2009. június 30. napjáig az ingatlanügyi hatósághoz benyújtják, 20%-os adókulcsot kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az értékesítés áfatörvény szerinti teljesítés időpontja 2009. július 1-jét követi. A fentiek alapján a 20%-os adókulcs alkalmazható, ha a lakóingatlan értékesítésére vonatkozó szerződést a földhivatalhoz legkésőbb június 30-ig benyújtják, még ha a tulajdonjog ebben a pillanatban még nem is száll át.
A törvény ezen kívül az importáfa önadózói engedély feltételeinek változásában érinti az áfatörvényt, miszerint az engedély megszerzéséhez szükséges adómentes  termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások összege visszacsökken a 2008-as 10 milliárd, illetve 20 milliárd forintra. Az engedély a korábbi szabályoktól eltérően az év közben bármikor kérelmezhető lesz az előző naptári év adatai alapján, és a határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapra vonatkozik.
Az engedély értékhatár nélkül kérelmezhető lesz, ha a kérelmező vámtörvény szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásához kiadott engedéllyel rendelkezik. Ezekben az esetekben az engedély határozatlan időtartamra érvényes.
Szintén szabályozza a törvény, hogy a csoportos adóalanyoknak az engedélyhez szükséges mely feltételeknek kell együttesen, illetve csoporttagonként külön-külön
eleget tenniük.

Jövedéki adó

A gyenge forintárfolyam, illetve a gázolaj esetében az új uniós adóminimum miatt 2010. január 1-jétől a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében emelkednek a jövedéki adómértékek. Az adómértékek a következők szerint változnak:
− Gázolaj esetében a jövedéki adó literenként 6,85 Ft-tal (7,6 %-kal) emelkedik.
− A jövedéki adó az ólmozott benzin és a petróleum esetében 5,9 %-kal 124,20 Ft/literre, a nem közúti motorikus célú LPG-gáz esetében kilogrammonként 15,2 %-kal 12,095 Ft-ra, az üzemanyag célú sűrített gáz esetében nm3-enként 6,5 %-kal 26,10 Ft-ra, a nehéz fűtőolaj esetében kilogrammonként 13,5 %-kal 4,425 Ft-ra, az extrakönnyű fűtőolaj esetében kilogrammonként 13,7 %-kal 116 Ft-ra emelkedik.
Amennyiben az Európai Bizottság engedélyezi, a döntést követő második hó első napján a sűrített gáz adómértéke nullára csökkenhet. Az ólmozatlan benzin új adómértéke 120 Ft/liter lesz.
Az előbbieken kívül – elsősorban bevételi követelmények miatt – 10 %-os adóemelésre kerül sor az ólmozatlan benzin, valamint az alkoholtartalmú italok (tömény szesz, sör, egyéb bor, pezsgő, köztes alkoholtermék) esetében.
A cigarettánál a tételes adó 9350 Ft/ezer szálra nő (az értékarányos adó nem változik). Az új adómérték a legkeresettebb árkategóriában 8,9 %-os, csomagonként mintegy 29 Ft-os adótartalom-növekedést jelent. Ezzel szinkronban emelkedik a cigaretták minimumadója is, 17 330 Ft/ezer szálra. A cigaretta minimumadójához igazodva továbbá a fogyasztási dohány minimumadója is emelkedik, a cigaretta minimumadójával azonos mértékben, 8,3 %-kal, 7280 Ft/kg-ra nő.

Energiaadó

Az energiaadó a szén esetében tonnánként 17,2 %-kal 2390 Ft-ra, a villamos energia esetében MWh-ánként 17,1 %-kal 295 Ft-ra, a földgáz esetében GJonként 17,1 %-kal 88,50 Ft-ra emelkedik. Speciális szabályok vonatkoznak a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során alkalmazandó adómérték változásra.
A jelentős hálózat- és tároló-fejlesztések miatt szükséges volt továbbá 2009. szeptember 1-jével módosítani a nem energetikai célú felhasználás (párnagázkészlet feltöltése, hálózati veszteség pótlása) szabályait, adóvisszaigénylési lehetőséget biztosítva az érintett felhasználóknak. A kapcsolódó átmeneti szabályok már 2009. január 1-jétől, illetve 2009. július 1-jétől érvényesek.

Vagyonadótörvény

Az újonnan elfogadott törvény a vagyonarányos közteherviselés elve alapján 2010. január 1-jétől megadóztatja a nagy értékű lakóingatlanokat, vízi és légi járműveket, illetve a nagy teljesítményű személygépkocsikat. A nagy értékű lakóingatlanok adója a lakásokat és üdülőket, valamint a hozzájuk tartozó telekhányadot terheli. Az adó alapja a forgalmi érték, amely a törvény definíciója szerint az a pénzben kifejezhető érték, amely a vagyontárgy eladása esetén – a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele nélkül – árként általában elérhető. Ugyanakkor meghatározásra került egy számított érték is – amelyet orientációs pontnak szán a törvény – annak érdekében, hogy az adózók
ingatlanuk értékét egységes szempontok szerint becsülhessék meg. A számított érték a megyénként, település-fajtánként és ingatlantípusonként meghatározott alapérték és a hasznos alapterület szorzata, melyet az ingatlan egyéb, értéket meghatározó tulajdonságait tükröző szorzószámokkal korrigálnak.
Mentes az adó alól a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingatlan, ha az a tulajdonos tényleges lakhelyéül szolgál, illetve az adóalany választása szerint további egy lakóingatlan, ha annak értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Az adó mértéke a forgalmi érték 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25%, a 30 és 50 millió forint közötti részére 0,35%, míg az adóalap fennmaradó része után 0,5%.
Az új törvény lehetőséget biztosít az adó felfüggesztésére is. A felfüggesztést a 62. életévüket betöltött személyek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban részesülők, az álláskeresők és az ingatlant öröklő kiskorúak kérhetik. Ebben az esetben a fizetendő adót az adófelfüggesztés megszűnését követően kell megfizetni, melyet az adóhatóság az ingatlanra vonatkozó jelzálog bejegyzésével biztosít.
Mentességet kapnak a felújításra kerülő műemléképületek és a helyi rendelet alapján védett épületek a felújítási engedélytől számított 3 adóévben, meghatározott feltételekkel a szakszervezeti üdülők. Szintén adómentes lesz a 62. életévét betöltött, illetve rokkantnyugdíjas személyek 50 millió forint alatti értékű lakóingatlana esetében 10 millió forint. Adókedvezmény illeti meg a 3 vagy több gyermeket nevelő szülőt: 3. gyermeke és minden további gyermek után 15%-kal csökkentheti adóját, legfeljebb a 100 millió forint adóalapra jutó adó mértékéig. Az adóból levonható lesz a 2010. január 1-jét követően megkezdett és az adóévet megelőző évben befejezett felújításhoz kapcsolódóan az adóalany nevére kiállított számlán feltüntetett, vagy annak összegéből kiszámítható áfa összege, legfeljebb az adóévi adó összegéig.
A nagy teljesítményű személygépkocsik esetében a 125 kilowatt teljesítményt elérő hajtómotorral rendelkező járműveket terheli adó (a veterán autók kivételével). Az adó mértéke a jármű teljesítménye (kilowattban) szerint a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott mértékek és a megfelelő szorzószámok alapján számítandó. 50%-os adókedvezményt kapnak a kizárólag elektromos hajtású, illetve hybrid-hajtású személygépkocsik tulajdonosai, illetve a legfeljebb egy darab személygépkocsival rendelkező, 3 vagy több gyermeket nevelő szülők.
A vízi járművek adója a hatósági nyilvántartásban szereplő vízi járművekre, illetve a belföldi illetőségű magánszemélyek és szervezetek vízi járműveire terjed ki, akkor is, ha azokat külföldön vették nyilvántartásba, vagy bár a bejegyzés műszaki feltételeinek megfelelnek, bejegyzésükre nem került sor. Az adót vitorlás járműveknél a jármű névleges vitorlafelülete és kora alapján számítják, míg nem vitorlás járműveknél a vízi jármű kora és főgépének (több főgép esetén összegzett) teljesítménye alapján számítandó.
Légi járművek esetében szintén a hatósági nyilvántartásba bejegyzett légi járművekre, illetve a belföldi illetőségű magánszemélyek és szervezetek tulajdonában álló járművekre vonatkozik az adókötelezettség (akkor is, ha külföldön kerültek bejegyzésre, vagy bár a bejegyzés műszaki feltételeinek megfelelnek, bejegyzésükre nem került sor). Mértékét a motoros és nem motoros járművek esetében külön, a jármű maximális felszálló tömege és a jármű kora alapján határozzák meg.
A törvény a kétszeres adóterhelést a lakóingatlanokra és a személygépkocsikra vonatkozó adó esetében a helyi adó, illetve az általános gépjárműadó összegének levonhatóságával zárja ki.
Az adót a magánszemély önadózással állapítja meg, bevallását az adóévet követő év május 20-ig teljesíti. A nem magánszemély adózók a bevallást az adóév május 31-ig, az eva-törvény hatálya alá tartozó adózók és az egyéni vállalkozók a rájuk irányadó személyi jövedelemadó, illetve eva-bevallási határidőnek megfelelően az adóév február 25-ig, illetve május 31-ig nyújtják be. Az adót két egyenlő részletben, az éves bevallás határidejéig, illetve szeptember 30-ig kell megfizetni.

Adózás rendjéről szóló törvény

A külföldön bejegyzett szervezet a tervezet szerint köteles lesz, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti a szervezet tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét) és részesedéseik arányát. A tervezet értelmében csökkennek a szokásos piaci ár megállapításra irányuló eljárások díjai. Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott jövedelmekkel kapcsolatos amnesztiaszabály alkalmazhatósága 2009. december 31-ig kitolódik. A minősített adózókkal kapcsolatosan első alkalommal megállapított adóbírság
mértéke az adóhiány 20%-a lesz (azon eset kivételével, amikor 75%-os adóbírság kiszabásának van helye).

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulás szabályaiban a tavalyi változást követően (mely szerint többek között 2008. szeptember 1-jétől fejlesztési támogatás már csak ún. területi integrált szakképző központnak utalható, közvetlenül csak speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában folytatott gyakorlati képzés vagy felsőoktatási intézménynek kizárólag gyakorlatigényes alapképzési szakának támogatására adható) 2009. július 1-jétől további módosulások lépnek hatályba. A legfontosabb, hogy a gyakorlati képzést nem szervezők a bruttó kötelezettség legfeljebb 60%-ig vehetnek figyelembe kötelezettség csökkentő tételeket (a korábbi 70% helyett). Ebből felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás 30% lehet (a korábbi 35% helyett). A fejlesztési támogatás mértéke pedig nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulóként, illetve a felsőoktatási intézmény általa szervezett, államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben és gyakorlatigényes alapképzési szakon gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként – tárgyi eszköz átadása kivételével – legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének kétszeresét.

Számviteli törvény

Devizában készített éves beszámoló
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tervezet szerinti módosítása értelmében, a jövőben bármely vállalkozó euróban is elkészítheti az éves beszámolóját, ha erről az üzleti év első napját megelőzően a számviteli politikájában dönt. A döntését 5 évig nem változtathatja meg. Az eurótól eltérő devizában készített éves beszámolóval kapcsolatos előírások is változnak. A választott devizában felmerülő bevételekkel és ráfordításokkal, illetve eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos 50%-os minimum szabály 25%-osra csökken.