A kormány várhatóan szombaton tárgyal első olvasatban a reformjavaslatokról, ennek részeként a nyugdíjrendszert érintő szigorításokról. A korhatár előtti nyugdíjazást szankcionálnák, de várható az ellátások csökkentése is.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) közleményben tudatta, hogy nem tart nyilván és nem továbbít, illetőleg semmilyen eljárásban nem használ fel olyan adatokat, dokumentumokat, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők ezen döntésének körülményeivel, okaival vagy jogfenntartásával kapcsolatosak.
JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE
Tb. ellátások, Tb. nyugdíj – Új jogszabályok gyakorlati alkalmazása
2011. február 16. - Tulip Inn Budapest Millennium
Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium
Magánszemélyeket terhelő különadó
2011. február 10. - Tulip Inn Budapest Millennium
"Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból" - mondta Orbán Viktor a The Wall Street Journalnek.
A rugalmas nyugdíjkorhatár régi probléma, jelenleg a nők 57-58, a férfiak átlagosan 60 évesen vonulnak nyugdíjba, szemben a 62 éves korhatárral. Látványos változást a 2013-ban életbe lépő új szabályok hozhatnak, amelyek már komolyan "büntetik" a járadék csökkentésével a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat.
A másik terv arról szól, hogy a nyugdíjalapot kvázi kiegyensúlyoznák. Ez a romló demográfiai folyamatok mellett csakis a nyugdíjak drasztikus csökkentését jelenthetné. Az idén a nyugdíjalap 3054 milliárd forintot fordít nyugdíjkiadásokra, ezzel szemben a járulékbevételekből ennél 446,2 milliárd forinttal kevesebb folyik be. Ezt a pénzt korábban a költségvetés pótolta ki, az idén pedig a magánpénztárakból visszaszedett vagyon értékesítéséből finanszírozza a kormány. A magán-nyugdíjpénztári vagyon véges, ezért a nyugdíjalap kiegyensúlyozása vagy a járulékok növelésével, vagy a kiadások csökkentésével érhető el. Mivel évek óta cél a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, ezek jelentős emelése nem járható út, marad a kiadáscsökkentés.
Kézenfekvő ötlet a korhatár előtti nyugdíjasok számának csökkentése - ilyen rokkantnyugdíjakra 279 milliárd forintot fordít a nyugdíjalap 25,6 milliárd rehabilitációs járadék mellett. Az ezzel kapcsolatos programok megkezdődtek az elmúlt években, ám az Orbán-kormány már többször jelezte, hogy a kérdés gyorsabb rendezésére törekszik. Az idén a rokkantnyugdíjakat nem is emelte a kormány, amire eddig soha nem volt példa.
A romló korfa miatt a nyugdíjkiadások faragására nem marad más, mint a járadék helyettesítési rátájának csökkentése. Jelenleg a nyugdíjak átlagosan a korábbi nettó jövedelem 69,9 százalékára rúgnak - volt, amikor ez az arány meghaladta a 80 százalékot. Mivel szerzett jogot - vagyis nyugdíjat - csökkenteni nem lehet alkotmányosan, csakis az induló nyugdíjak értékét lehet visszavágni. Erre sor is kerül a 2013-tól érvényes nyugdíj-megállapítási szabályok szerint, igaz, akkor még azzal számoltak, hogy az új nyugdíjasok a nyugdíjuk egyharmadát a magánpénztáraktól kapják. Ennek fényében kérdés, mekkora visszavágás kell a látványos kiadáscsökkentéshez.
A miniszterelnök most kiállt a rugalmas nyugdíjkorhatár megszüntetése mellett, ugyanakkor a parlament alig egy hónapja fogadta el a nyugdíjkorhatár leszállítását azon nők esetében, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) mindeközben jelezte, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség által közzétett "jogfenntartó nyilatkozatot" értelmetlennek tartja. A szövetség ennek kitöltését és ONYF-hez eljuttatását azzal az indoklással ajánlotta a magánnyugdíjpénztárakban maradni szándékozó személyeknek, hogy így a törvény hatályon kívül helyezése vagy megsemmisítése esetére már rendelkezésre áll a tag akaratnyilvánítása.
Ez azonban - hangsúlyozta az ONYF - megtévesztő és félrevezető tájékoztatás. A nyilatkozat ugyanis - mint arra a Napi által megkeresett jogászok már a közzétételekor is felhívták a figyelmet - a befogadására vonatkozó kötelezettség híján semmiképpen sem alkalmas a magán-nyugdíjpénztári tagság jövőbeni helyreállítására.
A Stabilitás által korábban közzétett, a magánpénztári tagság fenntartására szolgáló nyilatkozattal is gondjai vannak a nyugdíjbiztosítónak. Ez a társadalombiztosítási jogszabályok szerint későbbi igényt, követelést, illetőleg visszalépést a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nem alapozhat meg. Ennek a nyomtatványnak a használatát sem javasolják. Az ONYF szerint ugyanis az abban feltüntetett adószám (helyesen: adóazonosító jel) olyan adat, amit a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek törvényi felhatalmazás hiányában csak az ügyfél írásbeli felhatalmazása esetén kezelhetnek. Ezzel pedig a nyilatkozattételi eljárás jelentősen bonyolultabbá, hosszadalmasabbá válik.
Közzétették viszont azt is, hogy az esetleges fennakadások, illetőleg a félreértések elkerülése érdekében az ONYF a jogfenntartó nyilatkozattal ellátott, illetőleg az egyénileg elkészített nyilatkozatok átvételének kötelezettségére nyomatékosan felhívta a személyes nyilatkoztatást végző nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek figyelmét.
Egyre több jogász véli úgy, hogy a maradó pénztártagokat teljes egészében nem lehet majd kizárni az állami nyugdíjrendszerből. Akad, aki ennek a véleménynek az alátámasztását látja abban is, hogy az ONYF befogadja a „záradékolt” nyilatkozatokat. Névvel egyelőre senki sem hajlandó vállalni ilyen véleményt.
TOVÁBBI AJÁNLÓNK
Alakulnak a februárra tervezett gazdasági reformok
Forrás: index.hu, onyf.hu, napi.hu
