Magyarország az álláskeresési járadék folyósításának 90 napra csökkentésével "egyfajta negatív rekordot állítana be" az Európai Unióban, mivel a többi tagállamban jellemzően fél-egy év között van a munkanélküli ellátás folyósítási ideje - mondta Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos az MTI-nek.
JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYÜNKRE
Fókuszban a munkáltató által kezdeményezett felmondás -
Létszámcsökkentés, átszervezés, minőségi csere
2011. május 18. – Hotel Aréna
Magyarok foglalkoztatása külföldön, külföldiek Magyarországon
2011. május 24. – Radisson Blu Béke Hotel
A biztos hangsúlyozta: minden szakértői vélemény egybevág a tekintetben, hogy fél évnél rövidebb időtartamot a folyósításra csak rendkívüli esetekben lehet elfogadni, mivel ennél rövidebb idő alatt szinte lehetetlen megfelelő munkát találni különösen akkor, amikor még nem lábalt ki a válságból a munkaerőpiac.
A munkanélküli ellátásból kikerülők jövedelmi helyzete bizonytalanná válik, az elszegényedést pedig más eszközökkel, pénzügyi forrásokkal kezelni kell - fejtette ki a biztos. Nem biztos, hogy amit az államkassza megtakarít a folyósítási idő csökkentésével, azt nem kell valamilyen más formában újra elkölteni a szociális problémák enyhítésére vagy az okozott gazdasági nehézségek enyhítésére.
Andor László szerint az Európai Bizottság (EB) munkavállalói rohamra nem, de fokozott érdeklődésre számít annak kapcsán, hogy Ausztria és Németország megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt.
Kifejtette: az előzetes számítások szerint Ausztriába 20-25 ezer, Németországba 100-130 ezer munkavállaló érkezhet ezekből a tagállamokból az első évben. Az, hogy honnan hány munkavállaló indul munkát vállalni, a mobilitástól és a nyelvtudástól függ, a lengyelek például hagyományosan mobilabbak, mint a magyarok - fűzte hozzá.
Andor László elmondta: elsősorban az egészségügyi dolgozók, mérnökök, technikusok, illetve az építőipari szolgáltatások és a vendéglátóipar területén dolgozók számára nyílnak új lehetőségek.
Az Európai Bizottság múlt héten indított, "Munkában az ifjúság" című kezdeményezéséről elmondta: az EB a toborzásban kívánja segíteni a kis- és közepes vállalkozásokat, mivel ezek versenyhátrányban vannak a nagyobb cégekkel szemben a munkaerő kiválasztása terén.
Az uniós biztos hangsúlyozta: jelenleg "égető" szükség van arra, hogy a fellendülőben lévő vállalkozói szektor nyisson a fiatalok felé, hiszen az ifjúsági munkanélküliség az átlagos uniós munkanélküliségi ráta kétszeresét teszi ki. Andor László szerint ezért célzott intézkedésekre van szükség a fiatalok elhelyezkedésének, vagy a képzésbe való visszakapcsolódásának segítésére.
Andor László beszélt arról is, hogy az EB foglalkoztatáspolitikai dokumentumaiban a rugalmasság és a biztonság összekapcsolása áll a középpontban, és tagállami szinten is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nemcsak a rugalmasságot, hanem a foglalkoztatás biztonságának növelését is előtérbe helyezik.
System Media Kft a Facebookon is
A kormány április 30-ra ígérte, hogy elkészíti, de eddig nem jelent meg a Nemzeti Munka Terv, amelynek célja lenne, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által a strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló április 1-jei közlemény említette először: "a Magyar Kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve idei év április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet". A Munka Terv igen jelentős, hiszen a magyar gazdaság egyik kulcsproblémáját hivatott kezelni: "A Nemzeti Munka Terv célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. Ennek keretében a Kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 000 munkahely jön létre."
A Nemzeti Reform Programban, amelyet a kormány április 15-én küldött meg Brüsszelnek a konvergencia programmal együtt már az áll, a kormány még 2011 tavaszán meghirdeti a Nemzeti Munka Tervet, ugyanakkor a növekedést elősegítő strukturális reformok tervezett végrehajtásának áttekintésében újra olvasható a célzott határidő, miszerint a Nemzeti Munka Terv 2011. április 30-ig készül el.
A kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás jelentős javítása. A magyar gazdaság széles körben elismert egyik legégetőbb problémája ugyanis az alacsony aktivitás és foglalkoztatás. A kormány gazdasági terveit, de például a nyugdíjrendszer tervezését is az a terv hatja át, amely szerint 2020-ig egymillió új munkahely jön létre Magyarországon, 2014-ig ebből 300 ezer.
A munkaerőpiacot célzó átalakítások is fontossá teszik, hogy a foglalkoztatás javuljon, ha a kormány valóban jelentősen csökkenteni akarja a munkanélküli ellátásokat és felülvizsgálni a rokkantellátásokat, miközben a közfoglalkoztatás csak átmeneti menedéket képes nyújtani a munkanélküliek számára. A közfoglalkoztatás két szintű rendszerében a nagyobb csoport, az alacsonyabb képzettségű, szociális segélyben részesülők csoportja napi 4 órában lenne támogatott foglalkoztatott.
EZT IS AJÁNLJUK
Ki fizeti az egykulcsos adó árát?
Mit tegyünk ha az adóhatóság felfüggeszti a cég adószámát?
Forrás: portfolio.hu
