A magyarországi vállalkozásoknak csak a töredéke él azzal a lehetőséggel, hogy befizetési kötelezettségét a kutatás és fejlesztés után járó adókedvezménnyel csökkentheti, jóllehet ezzel három adónem esetében is élhetnének.
Ennek fő oka, hogy a k+f mint kifejezés igen homályos, s csak a szakemberek tudják pontosan, milyen tételek és tevékenységek számolhatók el ezen a címen – mutatott rá a Világgazdaság kérdésére Szmicsek Sándor, a Mazars tanácsadó cég adópartnere. Pedig a k+f adókedvezmények kihasználásában komoly tartalékok vannak.
A számok valóban azt mutatják, hogy a kedvezménylehetőségek jórészt parlagon hevernek. K+f jogcímen a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2008-ban – a legfrissebb elérhető éves adóstatisztika szerint – mindössze 141,3 milliárd forinttal mérsékelték társasági adójuk alapját, ez az adózás előtti eredményt csökkentő tételek 6353,6 milliárdos összértékéhez képest elenyésző tétel.
A 2008-as összesen 67,9 milliárd forintnyi társaságiadó-kedvezményből is a kutatáshoz kapcsolódó bérköltség címén csupán 424 milliót érvényesítettek a vállalkozások, míg a szoftverfejlesztők bérköltsége után 762 milliót.
RENDEZVÉNYAJÁNLÓ
2010. október 26. – Radisson BLU Béke Hotel
2010. október 28. – Tulip Inn Budapest Millennium
2010. november 4. – Mercure Budapest Metropol
A kérdés súlyát növeli, hogy az idén – a jogszabályi feltételek enyhülésével – még könnyebb ilyen kedvezményeket igénybe venni, mint korábban. Az év eleje óta ugyanis a k+f költségével a helyi iparűzési adó alapja is mérsékelhető. Ami a további lehetőségeket illeti: a társasági adó esetében az adóalap és maga a fizetendő adó is csökkenthető, de a k+f kiadások elszámolhatók az innovációs járulék terhére is.
A nehézséget általában, mint fentebb írtuk, a k+f mint fogalom értelmezése okozza. Holott a vállalkozások és a könyvelők rendelkezésére áll az úgynevezett Frascati-kézikönyv, amely pontosan meghatározza a kutatás és fejlesztés fogalmát. A definíciók az alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket is lefedik. „Persze tagadhatatlan, hogy a kézikönyv átolvasása és értelmezése időigényes feladat, de érdemes szem előtt tartani, hogy ismeretével jelentős összegeket spórolhat meg még egy kisebb vállalkozás is” – szögezte le Szmicsek Sándor. A munkabér és a kapcsolódó anyagköltség mellett ugyanis a tárgyi eszköz, az immateriális javak értékcsökkenése, az eszköz bérleti díja, de még egyes külső szolgáltatások díja is levonható az adóból.
Oda kell azonban figyelni a kockázatokra is – hívja fel a figyelmet Szmicsek. Ha egy költség mégsem minősül k+f-hez kötődőnek, az az innovációs járulékból semmiképpen sem vonható le, ha azonban igaz rá az az állítás, hogy a gazdasági tevékenység érdekében merült fel, a társasági adóban még lehet belőle elismert költség, sőt, ilyen esetekben áfa is levonható. Ez a menekülő útvonal is bezárul azonban akkor, ha a kiadás a jogszabályi definíciók szerint nem a gazdasági tevékenységet szolgálja. Némiképp más a helyzet a helyi iparűzési adónál, itt ugyanis ismét csak a kifejezetten k+f-nek minősülő tételek csökkentik az adófizetési kötelezettséget
TOVÁBBI HÍREK
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének 9 jellemző buktatója
A kutatás-fejlesztésben rejlő adókedvezmények
forrás: vg.hu
