Családi pótlék
2009. szeptember 1-étől a gyermekek védelembe vételéhez kapcsolódóan a védelembe vételről döntő jegyző számára biztosításra kerül az a jogkör, hogy a családi pótlék részbeni természetben való nyújtását elrendelje. A természetben nyújtott arány legfeljebb a védelembe vett gyermek után nyújtott családi pótlék 50 %-a lehet.
A családi pótlék feletti rendelkezési jog ilyen jellegű felfüggesztése határozott időre, egy évre szólhat, indokolt esetben azonban ismételten elrendelhető.
A családi pótlék részben természetbeni formában nyújtása esetén a kincstár az ellátásnak a jegyzői határozatban meghatározott részét a korlátozást elrendelő önkormányzat részére nyitott családtámogatási számlára utalja át.
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának fennállásáról az oktatási hivatal fog adatot szolgáltatni a Kincstár részére. Amennyiben a gyermek tanulói jogviszonyának fennállása nem lesz igazolt, a Kincstár az igénylő figyelmét hívja fel a tanulói jogviszony igazolására. Ha az iskola látogatása ilyen módon sem igazolható a családi pótlék folyósítása megszüntetésre kerül.
A következők szerint változik az anyasági támogatásra jogosultság feltétele:
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
- az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt;
- az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;
- a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.
A KET jövőbeni szabályaival összhangban módosításra került a jogalap nélkül kifizetett ellátásokra vonatkozó törvény. E szerint az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 22 munkanapon belül határozatban kötelezték.
A nagyobb társadalmi igazságosság érdekében a kétkeresős családokban a szülők fele-fele arányban vallják majd be a családi pótlékot, vagyis nem éri majd meg a kisebb keresetű szülő nevére átíratni azt.
Az „egykeresős” családokban pedig a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani.
A vonatkozó törvény így szól:
A családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársa, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársa az adóbevallásában feltünteti házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét). E rendelkezést munkáltatói adómegállapítás esetében is alkalmazni kell.
Családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem
- a családok támogatásáról szóló törvény szerint jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék,
- a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlékra egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél - fentiektől eltérően - 50 százalék.
A családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint
- saját jogon jogosultként kapott támogatás;
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék;
- vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;
- gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás;
- szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás.