HTML

System Media Konferenciák (www.systemmedia.hu)

A konferenciáink és szakmai továbbképzések aktuális témája az adó, áfa és munkajog, közbeszerzés, cafeteria, szakképzési hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj, adósságkezelés és mindaz, amivel egy valóban kompetens pénzügyi vezető és gazdasági vezető, könyvelő a mindennapi munkája során szembesülhet. Előadóink a szakma reprezentánsai, az APEH vezető tisztségviselői, minisztériumok, és szakkamarák avatott tisztségviselői, maguk a jogalkotók. Kedvezményes áron választhatja a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzését vállalkozási szakirány - államháztartási szakirány. www.systemmedia.hu Tel.: 1/220-0363

Konferenciáink

Nincs megjeleníthető elem

SystemMedia hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

adó (36) adóalany (2) adóalap (5) adóbevallás 2011 (8) adócsalás (2) adóhatóság (4) adóhivatal (3) adójogszabályok (3) adójóváírás (3) adókedvezmény (5) adókonferencia (9) adóköteles juttatás (2) adóreggeli (5) adósság (2) adótábla (2) adótörvény (3) adótörvények (7) adótörvények 2011 (7) adóváltozások (7) adóváltozások 2011 (3) adózás (6) adózás 2011 (7) adó 2011 (38) áfa (14) áfatörvény (3) áfa 2011 (4) áfa 2013 (2) áfa bevétel (2) áfa csomag (6) áfa irányelv 2013 (2) áfa jogszabály (2) áfa számlázás (2) áfa törvény (7) áfa törvény 2013 (2) áfa visszaigénylés (2) áfa visszatérítés (3) áfa visszatérítési kérelem (3) alkotmánybíróság (3) apeh (4) apeh ellenőrzés (2) árengedménykezelés (2) art (2) átlagbér (2) átlépés (3) bankadó (3) behajtás (4) bér (3) béren kívüli juttatás (2) béren kívüli juttatások (4) bérminimum (3) cafeteria (7) cafeteria 2011 (11) családi adózás (2) csődeljárás (2) csomagolás (2) deloitte (2) devizás számla (2) dr. (2) egészségbiztosítás (3) egészségügyi (2) egyéni cég (2) egyszerűsített (2) egyszerűsített számla (3) elektronikus (3) elektronikus közbeszerzés (2) étkezési (2) eva (3) eva 2011 (2) felmondás (3) felszámolás 2011 (2) fizetési határidő (2) fizetési meghagyásos eljárás (2) forrásadózás (2) fribiczer (2) gabriella (2) garantált bérminimum (2) gyám (2) gyes (2) gyűjtőszámla (2) hozzájárulás (3) járulék (11) járulékalap (2) járulékfizetés (4) járulékok 2011 (10) kafetéria (3) kamatkedvezmény (2) kapcsolt vállalkozás (2) kiküldetés (3) kintlevőség (4) kintlevőségkezelés (4) kkv (3) konferencia (18) környezetvédelmi (2) környezetvédelmi termékdíj (5) környezetvédelmi termékdíj 2013 (2) követelésbehajtás (2) követeléskezelés (4) közbeszerzés (8) közbeszerzési (4) közbeszerzési törvény (4) különadó (11) különadó 2011 (4) kutatás (2) k f (2) magánnyugdíj (5) magánnyugdíjpénztár (13) magánnyugdíjpénztár megszűnés (4) media (3) meleg (2) minimálbér (6) minimálbér 2011 (2) minimálbér 2012 (2) minőségi csere (3) mt (7) mt 2011 (6) mt változások (5) munkaerőpiac (4) munkahelyteremtés (3) munkajog (4) munkajogi ellenőrzés (2) munkajogi konferencia (4) munkajog 2011 (5) munkaszerződés (2) munkavállaló felmondása (3) munkavállaló jogai (6) munkaviszony 2011 (2) munkaviszony megszüntetése (6) munka torvenykonyve (2) munka törvénykönyve (10) munka törvénykönyve 2011 (8) munka törvénykönyve gyed (2) munka törvénykönyve munkaidő (3) munka törvénykönyve próbaidő (2) munka törvénykönyve változások (6) nav (9) nav nyomozás (2) nemzeti adó és vámhivatal (5) nyugdíj (4) nyugdíjbiztosítási (2) nyugdíjreform (6) nyugdíjtörvény (2) nyugdíjtörvény 2011 (11) nyugdíjváltozások (13) nyugdíj 2010 (2) nyugdíj 2011 (23) nyugdíj 40év (4) onyf (2) osztalék (3) pénztár (2) system (3) systemmedia (4) system media (8) szakképzés (2) szakképzési hozzájárulás elszámolása (2) szakmai reggeli (3) számla (5) számlakorrekció (3) számlázás (4) személyi jövedelemadó (4) szja (14) szja 2011 (5) szolgáltatások teljesítési helye (2) tao (3) táppénz folyosítása (2) társadalombiztosítás (6) társadalombiztosítási (3) társasági adó (9) tátrai (2) tb (12) tb. (7) terhességi gyermekágyi segély (2) termékdíj (4) törvény (2) tőzsdei ügyletek adózása (2) transzferár (3) transzferár dokumentáció (2) tünde (2) új áfa irányelv (2) új munkahelyek (2) új munka törvénykönyve (2) új széchenyi terv (2) utalvány (2) üzleti út (3) vállalkozások (2) visszalépés (3) vpop (2) Címkefelhő

Friss topikok

Atecéged.hu hírek

Nincs megjeleníthető elem

Nyugdíj 2011 - Káosz lehet a reálhozamok kifizetése - Levélben tájékoztat a kormány

2010.12.10. 14:15 administration

Az infláció fölötti hozam adómentes kifizetését ígéri a kormány az állami rendszerbe átlépőknek. Az előkészítés még el sem kezdődött, holott milliók pénzéről lehet szó, miközben a tavalyi 62 ezer átlépővel háromnegyed év alatt számoltak el. Most ráadásul a számításokat egyénekre lebontva kell majd elvégezni. Azt sem tudni, hogy ki, meddig és hogyan fog fizetni, így nemcsak a pénztárban maradás, hanem a nyugdíj-megtakarításon nyereséget elérők átlépése is káoszba torkollhat. Már csak hetek vannak hátra a közel háromezer milliárdos nyugdíjvagyon tervezett államosításáig, egyelőre azonban senki nincs tisztában az átadás-átvétel pontos menetrendjével. Holott, ha abból indulunk ki, hogy október közepén jelentette be Orbán Viktor a nyugdíjpénztárak kisöprését, azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjrendszer államosításának a felénél járunk. Február elsején ugyanis a pénztáraknál maradók megtakarításainak kivételével elvileg mindenki pénze a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, reálhozamokkal – tehát az infláció fölötti nyereséggel – együtt, a határidő tehát igen szoros.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

 Nyugdíj 2011 – A pénztártagság jövője, Tb. nyugellátás
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. - Tulip Inn Budapest Millennium

A kormány ígérete szerint ezt a magán-nyugdíjpénztári reálhozamot – aminek egyébként már a léte is cáfolja azt a kormányzati kijelentést, hogy a magánkasszák rosszul gazdálkodtak, nem kezelték jól a rájuk bízott nyugdíjvagyont – mindenki, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, adómentesen felveheti. Ennek részleteit egy kormányrendeletnek kellene szabályoznia, de ez még nem készült el.
Az index.hu több kasszával is felvette a kapcsolatot, de részletesebb elképzelésekhez nem jutottak. Holott megválaszolatlan kérdések, részletszabályozást igénylő problémák szép számmal vannak. Így természetesen senki nem tud semmit mondani arra a kérdésre, hogy ki, mikor – vagy meddig – és hogyan fogja kifizetni a reálhozamot.
Sőt, egy ugyanilyen tisztázatlan, de nagyon fontos részletkérdés az is, hogy egyáltalán ki és meddig fogja kiszámolni, mennyi is volt a tényleges hozam. Ez kulcskérdés, a reálhozam kiszámítása ugyanis csak pénztártagokra lebontva, egyedileg történhet, csak így lehet ugyanis pontos képet kapni arról, hogy ki mekkora infláció fölötti nyereséget ért el.
A pénztárváltásról szóló törvénytervezet 16. paragrafusa szerint a reálhozam számításnak két lépése lesz. Először meg kell majd határozni a hozamgarantált tőke összegét, akinek ennél több pénz gyűlt össze az egyenlegén, az második lépésként a különbözetet fölveheti vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja.
A hozamgarantált (tehát inflációval növelt) tőke kiszámítása tűnik a legbonyolultabb feladatnak. A szükséges képlet ott van az 1997-es nyugdíjpénztári törvény harmadik mellékletében,  ez a feladat tehát elvileg megvan.
A képletből azonban kiderül, hogy minden pénztártag egyéni számlájára érkező befizetését havi bontásban kell összevetni a KSH inflációs adatával, mert csak így lehet pontos képet kapni a pénztári befektetések eredményéről, reálhozamáról. Az eredmény minden kasszatag esetében más lesz, hiszen a járulékalapot jelentő bruttó bérek és a munkaviszonyban eltöltött hónapok száma pénztártagonként eltérő, ráadásul a 12 év folyamán sokaknál változott, akár többször is. Persze maga a számítás automatizált lesz, de a számítás hátterét jelentő adatbázist egyénekre bontva kell felépíteni. (További probléma merül majd föl azoknál a pénztártagoknál, akik egyszer vagy többször kasszát váltottak.) A számításokhoz szükséges adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása összesíti, ami a PSZÁF felügyelet alatt működik. Úgy tudjuk azonban, hogy a felügyelethez sem érkezett eddig az adatok összesítésére vonatkozó kérés. Emiatt tehát még el sem kezdődött a reálhozamok ígért kiszámításához és kifizetéséhez szükséges háttérmunka.
Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kormány nem fogja az infláció fölötti hozamot kifizetni. Csak azt, hogy tűnik: a dolog várhatóan lassabb lesz, mint ahogyan azt sokan remélik, és azt, hogy szabályozás híján az egész hozamkifizetés körülményei bizonytalanok.
Azt a vélekedést, hogy a hozamkifizetés elhúzódik, a tavalyi átlépések tapasztalata is alátámasztja. A múlt év végén ugyanis a magánkasszákból átléphettek az állami nyugdíjrendszerbe az 52 év fölötti kasszatagok, ők ugyanis – hacsak nem rendelkeztek extrém magas jövedelemmel – állami nyugdíjasként nagyobb nyugdíjat kaphattak.
Ezek a múlt év végi visszalépésekkel járó pénzmozgások csak idén nyáron zárultak le véglegesen. A PSZÁF legfrissebb adatai szerint a kasszák 19 milliárd forinttal csak az idei harmadik negyedévben számoltak el, feltehetően adminisztratív okokból, például, mert a vagyon egy részét nem tudták megfelelően beazonosítani, így az utalások sem zárulhattak le időben, az első negyedévben.
Tavaly az érintett mintegy több mint százezer kasszatagból nagyjából 62 ezren váltottak – most, ha két és félmillió átlépővel számolunk, akkor is negyvenszer, ha mindenki átlép, csaknem ötvenszer többen lesznek. Ebből – és abból a tényből, hogy a háttérmunka most még el sem kezdődött – nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a magánnyugdíjpénzek államosításának pénzügyi, könyvelési szakasza ezúttal rendesen elhúzódhat.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az átlépők reálhozamainak kifizetése is kaotikus lesz, nemcsak a magánkasszákban maradáshoz szükséges ügyintézés (a kormány igen szűkre szabta azok mozgásterét, akik nyilatkoznának pénztártagságuk fenntartásáról).
Az országban csupán néhány ügyfélszolgálat lesz, ahol személyesen kell a nyilatkozatokat leadni, ami lehetetlen feladat elé állíthat egyes kasszatagokat (lesz, akinek több mint száz kilométert kellene utaznia, ha magánnyugdíjas szeretne maradni). De az állami oldalról is lehetetlennek tűnik a szabályozás betartása, akkor sem jutne egy perc egy ügyfélre, ha a kasszatagoknak csak kevesebb, mint az egyötöde akarna magánnyugdíjas maradni.
Felmerült a lehetőség, hogy egy közjegyzővel hitelesített nyilatkozat kiválthatná a személyes megjelenést a nyugdíjbiztosító kijelölt irodájában. A törvénytervezet ezt ugyanis nem zárja ki, igaz, nem is mondja ki, hogy erre lehetőséget ad.
Egy lapunkhoz eljuttatott közjegyzői állásfoglalás szerint a törvényjavaslat alapján erre feltehetőleg nem lesz lehetőség. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet megjelenéséig erről sem lehet biztosat mondani.

Levélben tájékoztatják majd a magánnyugdíjpénztár-tagokat az előttük álló döntésekről és a határidőkről - közölte Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken az egyik kereskedelmi csatorna reggeli műsorában. A magánnyugdíjpénztár-tagoknak több levelet is kiküldenek majd, hogy tájékoztassák őket az állami nyugdíjrendszerbe történő áttéréssel kapcsolatos részletekről - mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök a nyugdíjasokhoz intéz majd levelet.
Hétfőn lesz a zárószavazás a parlamentben a nyugdíjreform- és adósságcsökkentő alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényjavaslatról.

TOVÁBBI AJÁNLÓ

 Legyen rajongónk a Facebook-on és értesüljön elsőként legfrisebb konferenciáinkról, híreinkről

Állami nyugdíjrendszer – Adómentesen lehet átlépni

Nyugdíjjárulékból nyugdíjadó

forrás: index.hu, estihirlap.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia nyugdíjreform átlépés adó 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011 adótörvények 2011

Adózás 2011 - Családi adókedvezmények

2010.12.07. 23:24 administration

Az elmúlt nyolc év után ismét adókedvezmény illeti az egy- és kétgyerekeseket is. Újdonság az is, hogy nemcsak gyerekek, hanem egyes esetekben eltartottak után is kérhető a támogatás.Adókedvezmény azok után a gyerekek után jár, akik után családi pótlékot folyósítanak, de a főiskolás vagy egyetemista gyermek is beleszámít a családba - magyarázta a Krónikának Andrási Jánosné, az APEH ügyfélkapcsolati osztályvezetője.


JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Adótörvények 2011
2010. december 16. – Radisson BLU Béke

Adótörvények 2011
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium


Ha egy családban például két kiskorú és egy felsőoktatásban tanuló gyerek van, ott a két kisebb után magasabb összeg jár. Míg egy vagy két gyermek esetén gyermekenként 62 500 forinttal csökken jövőre az adó alapja, ebben az esetben már gyermekenként 206 250 forint után nem kell adót fizetni, azaz a két kisgyermek után több mint 412 ezer forinttal mérséklődik az adó alapja - számolt az osztályvezető. Ha pedig a család három kiskorú gyermeket nevel, az adó alapja már több mint 618 ezer forinttal csökken.

Fontos változás az is, hogy nemcsak a gyerekek és a magzatok után jár az adókedvezmény, hanem a rokkantsági járadékban részesülő eltartottak után is. Andrási Jánosné felhívta a figyelmet arra is, hogy nem a bruttó, hanem a szuperbruttó fizetések számítanak, a kedvezmények pedig megoszthatók. Aki azt szeretné, hogy a munkáltató már év közben is vegye figyelembe a kedvezményt, annak nyilatkoznia kell erről. Ezen módosítani is lehet, akár év közben is.

TOVÁBBI AJÁNLÓ

Legyen rajongónk a Facebook-on – értesüljön elsőként legfrisebb konferenciáinkról, híreinkről

Családi adózás, családi kedvezmény

Forrás: MR1, vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia adóváltozások adótörvények családi adózás adó 2011 adótörvények 2011

Nyugdíj 2011 - Akiknek érdemes lehet maradni

2010.12.06. 12:32 administration

A magán-nyugdíjpénztári tagok többsége valószínűleg magasabb nyugdíjra számíthat, ha visszalép az állami rendszerbe, vannak azonban olyanok is, akiknek az ígért retorziók ellenére is megéri maradni. A pénztárak még a január végi határidő előtt kiszámolják, ki melyikkel jár jobban. Az egyenlőtlen feltételek miatt ugyan a túlnyomó többség azzal jár jobban, ha visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, ám vannak olyanok is, akiknek megérheti a magán-nyugdíjpénztárban maradni - olvasható a Népszabadságban. Aki úgy dönt, hogy nem vált, állami nyugdíjra csak akkor számíthat, ha már legalább 15-20 éve dolgozik (előbbi a rész-, utóbbi a teljes nyugdíjhoz kell), jövő év decemberétől ugyanis a maradók szolgálati ideje nem gyarapodik tovább. Ám mivel az utolsó munkával töltött év átlagkeresete az irányadó a nyugdíjszámítás során (a valorizáció miatt), így a szolgálati idő megszerzése még önmagában nem elég érv a magánkasszák mellett.

 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

 Társadalombiztosítási ellátások 2011.
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium


Nyugdíj 2011.
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium


Adótörvények 2011. – Szja, járulékok, Art.
2010. december 16. – Radisson BLU Béke Hotel


A szolgálati idő és az életkor mellett fontos szempont, hogy milyen keresettel rendelkezünk, illetve, hogy eddig mennyi megtakarításunk gyűlt össze a magán-nyugdíjpénztárban. A magas jövedelműeknek azért érheti meg maradni, mert az állami nyugdíjat degresszív számítás szerint állapítják meg, vagyis az egyre magasabb jövedelemsávok egyre kisebb mértékben számítanak bele a nyugdíjba. Emiatt lehetnek olyanok, akik a kasszáknál gyűjtögetett tízszázalékos befizetéseikkel akkor is magasabb nyugdíjra számíthatnak, ha egy fillért sem kapnak majd az állami rendszerből. Érdemes lehet elgondolkodni a maradáson azoknak is, akik ugyan nem rendelkeznek ennyire kiemelkedő fizetéssel, de mostanra már egy tekintélyesebb, többmilliós megtakarítás gyűlt össze a számlájukon. Meglepő, de jobban járhatnak a magánkasszákkal azok is, akik eddig csak a minimálbér után fizettek járulékot, de esélyük van rá, hogy a nyugdíjig hátralévő néhány évükben magasabb bért kapnak. Mivel aktív éveik nagyobb részében alacsony volt a fizetésük, így az államtól sem számíthatnak túl sok nyugdíjra, ám ezt még kiegészíthetik a pénztárakban összegyűlt megtakarításaikkal.

– Jelenleg lehetetlen megmondani, hogy kinek érdemes maradnia. Nemcsak azért, mert a számtalan körülmény (életkor, kereset, szolgálati idő, eddig összegyűlt megtakarítás) miatt minden ügyfél helyzete más és más, hanem azért is, mert hiányoznak fontos, részleteket szabályozó kormányrendeletek. Például az, amelynek a szerzett jogokról kell döntenie – válaszolta kérdésünkre Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára

A szövetség nem tervezi olyan kalkulátor létrehozását, amellyel az ügyfelek az interneten kiszámíthatnák maguknak, hogy érdemes-e maradniuk. Ennek nem is lenne sok értelme, hiszen a többség még azt sem tudja pontosan, mennyi az eddig megszerzett szolgálati ideje, így a számítások pontatlanok lennének – mondja. A pénztárak azonban a terveik szerint elvégzik ezeket a kalkulációkat, és az eredményről – vélhetően levélben – a tagokat is értesítik – tette hozzá.

A nagy többség az állami rendszerből több nyugdíjra számíthat, míg maradni elsősorban a magasabb jövedelmű, jelentős megtakarítást felhalmozóknak lehet érdemes. A főtitkár szerint azonban az egyenlőtlen feltételek miatt dönteni nem is annyira a matematika, sokkal inkább értékválasztás alapján lehet. Ha valaki úgy gondolja, hogy a jelenlegi igazságtalan rendszer nem maradhat fenn hosszú távon, netán azt, hogy húsz vagy harminc év múlva, amikor nyugdíjba megy, az állam már nem lesz képes garantálni a nyugdíját, akkor maradjon a magán-nyugdíjpénztárban – fogalmazott Juhász Istvánné. Bár a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilván az alapján döntenek majd a „távozni vagy maradni” kérdésében, hogy nekik mi a jobb, azt is érdemes megnézni, az államnak mit jelent, pontosabban jelentett volna hosszú távon a most felszámolásra ítélt rendszer. Az elmúlt napokban komoly vitát kavart a Századvég Gazdaságkutató számítása, amely szerint az állam eddig 500 milliárd forintot bukott a magánkasszák működésén.

Az elemzés szerint 1998 és 2010 októbere között 2500 milliárd forintot folyatott át az állam a magánkasszákba, s ez az összeg a hozamoknak köszönhetően mára nagyjából 3050 milliárdra hízott. Az „átutalt” pénzek miatt keletkezett hiány fedezésére viszont állampapírt kellett kibocsátani, aminek kamatai meghaladták az 1040 milliárd forintot. Vagyis az átfolyatásból az államra rakódó terhek így elérték a 3540 milliárd forintot, ez pedig közel 500 milliárd forinttal több annál, mint amekkora vagyon most a magán-nyugdíjpénztáraknál található.

A lapunknak nyilatkozó, nevük mellőzését kérő elemzők meglehetősen maliciózusan vélekedtek a Századvég elemzéséről. Az egész számítás igen zavaros és erőltetett logikát követ – mondják. Az teljesen világos, hogy ha többletfinanszírozási igény van egy költségvetésben, annak terheit fedezni kell. Ebben a helyzetben is erről volt szó, ebben nincs is vita a szakértők között. Igen ám, de számol-e a kalkuláció az állami rendszerbe időközben visszalépőkkel? – teszik fel a kérdést.

Emlékezetes: tavaly 62 ezer magán-nyugdíjpénztári tag lépett vissza az állami rendszerbe és vitte magával közel 90 milliárd forint megtakarítását is, arra azonban már kevesebben emlékeznek, hogy 1998 és 2009 között csaknem háromszor ennyien tették ugyanezt.

Felvetésünkre hozzátették: a vázolt összevetés más okból sem korrekt. Az állampapírhozamok ugyanis nagymértékben tükrözik a kormány teljesítményét, az országkockázat alakulását, vagyis a befektetőknek az országba vetett bizalmát. Márpedig, ha rosszul teljesített a mindenkori kormány, akkor emelkedtek az elvárt hozamok, ami egyfelől csökkenti a magánkasszáknál lévő állampapírok értékét, másfelől növeli az államra rakódó terheket. E szerint minél rosszabbul „futott” a nemzetközi piacon Magyarország, annál nagyobbá válhatott a magán-nyugdíjpénztári vagyon és az állam finanszírozási költségei közötti különbség. Így most azt mondani, hogy ez az egyik oldalon zavarba ejtően kicsi hozam, míg a másikon roppant súlyos teher, finoman szólva sem elegáns – zárta mondandóját az egyik elemző. 

TOVÁBBI AJÁNLÓ

Kövessen minket Facebook-on, értesüljön elsőként konferenciáinkról, híreinkről

Nyugdíjadót csak jövő év decemberétől vezetik be

Kérdések és válaszok – Menni, vagy maradni?

 

Forrás: nol.hu

 

1 komment

Címkék: konferencia magánnyugdíjpénztár visszalépés adó 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011

Nyugdíj 2011 - Folyamatban az elfogadás, módosító indítványok

2010.12.03. 11:11 administration


Az állami rendszerbe történő visszalépés körülményeit meghatározó törvényt több ponton is változtatni fogják, legalább is erre enged következtetni egy indítvány. Például az idő rövidsége miatt a nyugdíjadó nem 2011 januárjától kerül bevezetésre, hanem jövő év decemberétől.

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE 

Társadalombiztosítási ellátások 2011.
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium 

Nyugdíj 2011.
2011. január 12. – Tulip Inn Budapest Millennium

Tisztázzák azt is, hogy hol kell a pénztártagoknak megjelenniük, az újítás szerint a tagok számára kedvezőbb felállás lesz az érvényes, tehát az ügyfélszolgálatokra is el lehet majd menni. Végül, de nem utolsó sorban a reálhozamot eho mentesen lehet majd felvenni, ami azért kedvező, mert különben meg kéne fizetni a 16 százalékos szja mellett a 27 százalékos ehót is.

A múlt pénteken benyújtott nyugdíjszabályokat megváltoztató törvényjavaslathoz számos módosító indítvány érkezett az ellenzék részéről, azonban találhatunk egy számvevőszéki és költségvetési bizottság által benyújtott javaslatot, ami már figyelmet érdemel.

A benyújtott módosító indítvány alapvetően több formai hibát is kijavít a törvényjavaslatban, miközben több pontatlanságot megszüntet. Az egyik fontos ilyen módosítás, hogy a munkaadó által fizetett nyugdíj-hozzájárulás nem 2011. január elsejétől, hanem december elsejétől lép hatályba, hiszen a nyugdíjjárulék helyébe lépő, azonos mértékű adóra külön törvényt kellene hozni, viszont erre nincs elegendő idő.

További pontosítás, hogy végre világossá tették, hogy hova kell az embereknek menniük, ha maradni akarnak a magánpillérben. A módosítás szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell jelentkezni, így a tagok nem csak a regionális kirendeltségekbe mehetnek be, hanem az ország számos pontján található ügyfélszolgálatokra is.

A helyesbítés arra a problémára is kitér, hogy ha az emberek önhibájukon kívül nem tudnak időre megjelenni az illetékes szervnél, akkor nem lehet csak január végéig nyitva hagyni a visszalépés lehetőségét. Eredetileg az említett határidőn túl még 8 napja van a tagoknak, hogy igazolással még a maradását biztosítsa. Pontosan ezért az a helyzet is előállhat, hogy valaki csak 2011. január 31-e után lép vissza a tb nyugdíjrendszerbe.

A tagok a törvényjavaslat szerint a reálhozamot felvehetik készpénzben. Korábban arról lehetett információkat kapni, hogy ez adómentes lesz, azonban később kiderült, hogy szja köteles ez a jövedelem, tehát a 16 százalékot meg kell fizetni utána. Viszont a hatályos törvények szerint a 27 százalékos ehót is meg kellene fizetni, ám egy módosítással ezt ki lehet venni a rendszerből.

EZT IS AJÁNLJUK

 Kövessen minket Facebook-on

Nyugdíj 2011 – Kérdések és válaszok – Menni, vagy maradni?

Magánnyugdíjpénztárak: maradjak, vagy kilépjek?

Forrás: napi.hu, vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíjreform magánnyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztár megszűnés nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény 2011

Cafeteria 2011 - Megszűnik az üdülési csekk

2010.12.02. 10:59 administration

A költségvetési törvénycsomag részeként fogadtatná el a kormány a nemzeti üdülési alapítvány felszámolásáról szóló szabályokat. Az üdülési csekk megszűnik, helyette rekreációs célokat szolgáló Széchenyi kártya lesz, de hogy milyen feltételekkel és mire lehet majd használni, azt egy hónappal az új év előtt még nem tudni.Megalkotta a kormány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) felszámolásáról szóló szabályozást. A számvevőszéki bizottság a költségvetést megalapozó törvényekhez nyújtott be egy módosító indítványt. Még nyáron született meg az a kormányrendelet, amely 63 alapítvány sorsát ígérte rendezni - például azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék a rendszert.

 

JELENTKEZZEN AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEINKRE

Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni juttatások
2010. január 11. – Radisson BLU Béke Hotel

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2010. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

 
Januártól az általa létrehozott alapítványokat azzal az indokkal is megszüntetheti az állam, hogy az adott tevékenységet hatékonyabban tudja elvégezni saját hatáskörben - pillanatnyilag erre nincs mód. A bírósághoz benyújtott kérelemben a módosító szerint csak ennyit kell közölni, valamint azt, hogy az alapítvány vagyona mely szervhez, más alapítványoz vagy intézményhez kerüljön. A javaslat szerint a vagyont nem kötelező arra a szervezetre ruházni, amely a megszűnt alapítvány tevékenységét átveszi, csak annyit kötnének ki, hogy azt közfeladatot ellátó szerv támogatására kell fordítani.
A tervezet értelmében az alapítványt azzal is meg lehet szüntetni, hogy helyette nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre. Ha az alapítványnak nem állami tulajdonosai is voltak, azok az új társaságban legfeljebb 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészt szerezhetnek.
A szeptemberben napvilágot látott hírek szerint az MNÜA utóbbi körbe tartozna, ám a kormány egyéb, a cafetériát érintő intézkedései mást mutatnak. Bárhogy is alakul, a szakma felháborodása vélhetően nem fog csitulni. Az alapítvány saját tőkéje 11,55 milliárd forint volt 2009-ben, vagyis ez az összeg kerülhet újabb helyre.
Az már most látszik, hogyan kívánja ellátni az állam az MNÜA tevékenységét - állítása szerint hatékonyabban. Az üdülési csekk helyett valamikor jövőre bevezetik ugyanis a Széchenyi pihenési kártyát, amelyet évente 300 ezer forint összegig a munkáltató juttathat az alkalmazottaknak. A kártya működésének, beváltásának, kezelésének részletei egyelőre nem ismertek.

EZT IS AJÁNLJUK

 Kövessen minket Facebook-on – Értesüljön elsőként az Önt érintő hírekről, konferenciákról

 Cafeteria 2011 – Nem készült el időben a megújulási kártya szabályozása

 Munkaszüneti napok 2011-ben

 

Forrás: index.hu, napi.hu

Szólj hozzá!

Címkék: természetbeni juttatások béren kívüli juttatások adómentes juttatások adó 2011 cafeteria 2011 járulékok 2011

Adó 2011 - Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes pénztáraknál

2010.12.01. 14:28 administration

A magánnyugdíjpénztárak körül folyó vita háttérbe szorítja az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozást, holott jövő januártól olyan változások érintik ezt a szektort is, amely jelentősen befolyásolhatja az idei adóoptimalizálást és a jövő évi tervezést is – olvasható a Világgazdaságban.
A kormány következő évi adótörvényei az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári tagokat két vonatkozásban is érintik. Jövőre egyrészt minimális mértékben változik a munkáltatói hozzájárulás jelenlegi 25 százalékos adóterhe, másrészt az egyéni befizetés eddig 30 százalékos kedvezménye 20 százalékra csökken.

 JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA

 Társadalombiztosítási ellátások 2011.
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium 

Nyugdíj 2011.
2011. január 12. - Tulip Inn Budapest Millennium

Adótörvények 2011. – Szja, járulékok, Art.
2010. december 16. – Radisson BLU Béke

A munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó szabályozást (a munkáltatói hozzájárulás után fizetett 25 százalékos adó 19,04-ra csökken) úgy értjük meg a legjobban, ha a vállalatvezetők fejével gondolkozunk. Mint a PSZÁF adatsorai alapján kiszámolható, egy egészségpénztári tagra egy évben átlagosan 45-50 ezer forint munkáltatói hozzájárulás jut. Az egyszerű követhetőség érdekében vegyük az 50 ezer forintos példát:


A munkáltatói befizetés munkaadói terhe

2010 40 ezer forint hozzájárulás esetén 10 ezer forintos adóteher (40x1,25=50)

2011 42 ezer forint hozzájárulás esetén 8 ezer forintos adóteher (42x1,1904=100)


A példából jól látszik, hogy egy átlagos tag éves szinten 2 ezer forinttal, azaz havi 166 forinttal magasabb támogatáshoz jut, ha a munkaadó úgy dönt, hogy az adócsökkenésből eredő többletet meghagyja a dolgozónál.

Ebből az is következik, hogy munkaadóként – a tavalyi gyakorlattól eltérően, amikor a munkaadók döntő többsége úgy döntött, hogy a 25 százalékos adóteher miatt már decemberben megfizeti a januári juttatást – nem érdemes a befizetéseket előre hozni.

Az egyéni befizetéseket teljesítők azonban nem ennyire szerencsések, mert náluk az szja-kedvezmény mértéke 30 százalékról 20-ra csökkent. Ezért is különösen fontos, hogy akinek lehetősége van rá, maximálisan éljen az idei, kedvezőbb feltételekkel, legyen akár nyugdíj- vagy egészségpénztárban tag. A tagok befizetési kedvét számos pénztár év végi akcióval növeli, de sok helyen erre nincs szükség, hiszen az alapszabály a magas befizetésből már eleve kevés működési költséget von el, vagy pedig egyáltalán semmit. Mindenkinek, a magas jövedelműeknek is, érdemes erre figyelni, hiszen az önkéntes pénztár szinte az egyedüli konstrukció, ahol a kedvezmény igénybevételénél nincs jövedelemkorlát.

Ami pedig az egész ügy magasabb szempontból történő értékelését illeti, a szövetség és a teljes pénztári szakma értetlenül áll a kormány öngondoskodást korlátozó törekvései előtt. Könnyen lehet, hogy tévedésből csak a magán-nyugdíjpénztárakkal való névazonosság áll a több mint egy évtizede változatlan 30 százalékos egyéni kedvezmény csökkentésének hátterében. Mi a miniszterelnök szavaiból indulunk ki, aki Magyarországon az állami nyugdíj megerősítésével párhuzamosan erős önkéntes pillért vizionált.

Ami pedig az öngondoskodás az Európai Unióban már működő negyedik lábának, az ápolásnak a Magyarországon történő honosítását illeti, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége üdvözli a legnagyobb ellenzéki parlamenti párt erre vonatkozó javaslatát. Mindazonáltal aggódunk, hogy a mindenkori társadalombiztosítás hosszú távon fenntarthatóságát segítő, az emberek terheit enyhítő ügyet felőrlik a napi pártpolitikai érdekek. Ha pedig minden jól megy, akkor a magyar parlament egyhangúlag, ellenszavazat nélkül szavazza meg az önkéntes ápolási pénztárról szóló törvényt, mint ahogy tette azt 1993-ban az önkéntes pénztári konstrukció elfogadásakor.

 

TOVÁBBI AJÁNLÓINK 

Kövessen minket a Facebook-on 

Adótörvényváltozások 2011. (összefoglaló cikk)

 
Forrás: vg.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: egészségpénztár önkéntes pénztár adó 2011 nyugdíj 2011 járulékok 2011

Adózás: jobban járnak jövőre a lakást bérbeadók

2010.11.29. 11:21 administration

Előnyére változik 2011-től a lakások bérbeadásának adózása. Jövőre az összevont jövedelem részeként jelenik meg a bérbeadásból származó bevétel, ez komoly adminisztrációs tehertől szabadítja meg az ezzel foglalkozókat, miközben némi utánajárással akár az adókötelezettség mértékét is le lehet faragni, javítva a bérbe adott ingatlan megtérülési rátáját – olvasható a Világgazdaságban.

A lakásokat bérbe adók számára jó hír, hogy az idén már nem csökkennek tovább a bérleti díjak, főként az olcsóbb kategóriában tapasztalható, hogy a lakásvétel és hitelfelvétel elhalasztása miatti keresletnövekedés megfékezte az árak további esését. A nagyobb egyetemi városokban és a népszerűbb budapesti kerületekben így tavalyhoz képest csak 5-10 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, de sok helyen a 2009-es szinten maradtak. Ez igen sokakat érint, a lakástulajdon magas magyarországi arányában ugyanis az is jelentős szerepet játszik, hogy sok magánszemély befektetési céllal vásárolt lakását bérbe adja. E jövedelmek egy része ma még elkerüli az adórendszert, becslések szerint a lakások bérbeadásából származó jövedelmek fele, kétharmada jut el ily módon a tulajdonosokhoz – mutatott rá Héhn Miklós, az RSM DTM tanácsadó cég partnere. Mivel a költségvetést elkerülő jövedelmeket az adóhatóság még nem ellenőrzi kiemelten, jelenleg csupán a vagyonosodási vizsgálatok során derülhet fény ezekre a szabálytalanságokra.
A bérbeadásból származó jövedelem jelenleg két módon adózhat: vagy külön adózó jövedelemként, vagy a bérbeadó választása alapján az összevont adóalap részeként önálló tevékenységnek számít. Az Országgyűlés által elfogadott adómódosítások alapján a jövő évtől a helyzet változik: már csak az öszszevont adóalap részeként lehet adózni az ingatlan bérbeadása után. Az önálló tevékenység során a bérbeadó számára érdemes előre megtervezni, hogy a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemadózást választja. Amennyiben az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alapján határozzuk meg a bevétel-jövedelem hányadot, akkor 10 százalékos költséghányad mellett a bevétel 90 százaléka lesz az öszszevont adóalap részét képező jövedelem. E megoldást akkor érdemes alkalmazni, ha nem rendelkezünk a felmerült költségeket alátámasztó bizonylatokkal – emeli ki az RSM DTM szakértője. Tételes költségelszámolás esetén kizárólag a bérbeadáshoz kapcsolódó költségeket lehet elszámolni, amelyeket bizonylattal is alá kell támasztani, tehát számlát kell kérni az elvégzett munkákról. A nyári adócsomag részeként változott meg az értékcsökkenés elszámolhatósága, ez akkor alkalmazható, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást alkalmaz. Így még inkább érdemes fontolóra venni, hogy a jövőben a két módszer közül melyik éri meg a bérbeadónak.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2010. december 16. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Társadalombiztosítási ellátások 2011
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium

 

Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2010. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium

 

Amikor a magánszemély az ingatlan-bérbeadást az adózás rendjéről szóló törvény szerinti „kifizető” részére nyújtja, akkor a kifizetőnek adólevonási kötelezettsége keletkezik, ha nem számlaadásra kötelezett magánszemélynek fizeti ki a bérleti díjat. Amennyiben a magánszemély számlaadásra kötelezett, csak akkor kell adót levonni tőle, ha ezt nyilatkozatban kéri. Ha az adót a kifizető nem vonja le, vagy nem kifizetőnek történik a bérbeadás, akkor a magánszemély negyedévente önadózással fizetheti meg a számított adóelőleget.
A fő szabály szerint az ingatlan bérbeadása áfa tekintetében adómentes szolgáltatásnak minősül a bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó a bérleti díjra nem számít fel áfát, viszont az e tevékenységéhez kapcsolódó beszerzéseinek forgalmi adóját sem vonhatja le. 
A bérbeadónak ugyanakkor lehetősége van arra, hogy adókötelessé tegye e szolgáltatását, akár a lakások esetén is. Az adóalanynak az a lehetősége is fennáll, hogy kizárólag az egyéb ingatlanok bérbeadási tevékenységére válasszon adókötelezettséget, míg a lakóingatlanok tekintetében ugyanezen szolgáltatásra adómentességet alkalmazzon. Az adóalany e döntésétől azonban a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Áfaköteles bérbeadás esetén a magánszemély számlaadásra kötelezett, máskor elég a számviteli bizonylat kiállítása. 

TOVÁBBI AJÁNLÓK

 

Kövessen minket Facebook-on – Értesüljön elsőként híreinkről, konferenciáinkról

 

Magánnyugdíjpénztárak: maradjak, vagy kilépjek?

 

Munkaszüneti napok 2011-ben

 

Forrás: vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adóváltozások adó 2011 adózás 2011 lakásbérbeadás albérlet 2011

Nyugdíj 2011 - Kérdések és válaszok - Menni vagy maradni?

2010.11.26. 10:09 administration

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentése a magánnyugdíjpénztárnál maradók hátrányos megkülönböztetéséről hatalmas ellenkezést váltott ki.
A Világgazdaság mai cikke összefoglalva és tárgyilagosan ad választ a jelenlegi helyzetben felmerülő kérdésekre.

 

 


- Milyen pillérekre épül a jelenlegi magyar nyugdíjszisztéma?
- A magyar nyugdíjrendszer jelenleg még négy pillérre épül. Az első az úgynevezett kirovó-felosztó állami rendszer: az aktív munkavállalók járulékából fizetik ki a jelenlegi nyugdíjasok járandóságát. A második a jelenleg kormányzati össztűz alatt álló magánnyugdíjpénztárak: az ide kerülő járulékokat a kasszák befektetik, majd később nyugdíj formájában visszafizetik a tagoknak. A visszafizetéssel (járadékszolgáltatással) kapcsolatos szabályozás azonban a mai napig sem készült el. A harmadik pillér az önkéntes pénztárak világa, vagyis amikor valaki az adózott nettó keresetéből tesz félre időskorára bizonyos összeget. A negyedik pillér az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számla, amely valójában az önkéntes öngondoskodás egyik további lehetősége.

- Eddig hány százalékot vontak le a béremből nyugdíjjárulék címén?
- A nyugdíjjárulék régóta két összetevőből áll. Az egyiket a munkavállaló bruttó béréből vonják, ennek mértéke évek óta fokozatosan emelkedik, az 1998-as 7 százalékról mára 9,5 százalékra nőtt, jövőre pedig 10 százalékra emelkedik. A másik rész a munkáltató oldalán jelenik meg (vagyis nem a munkavállaló keresetét csökkenti), úgynevezett élőmunkateher formájában, e járulék mértéke – szintén a bruttó bérre vetítve – 2008 óta 24 százalék. Vagyis a teljes nyugdíjjárulék teher az idén még 33,5 százalék, jövőre pedig 34 százalék lesz.

- Milyen alapon fizetett korábban az állam évi 360 milliárd forintot a magánnyugdíjpénztáraknak?
 - Az állam valójában soha nem fizetett egyetlen forintot sem a magánkasszáknak. A gyakran emlegetett 360 milliárd forint úgy jön össze, hogy a munkavállalók meghatározott köre a járuléka egy részét nem a „közös kalapba”, a tb-kasszába utalta, hanem az általa választott magánkasszába. Ez a „kettősség” a pályakezdők számára régóta kötelező volt, mások számára szabadon választható. A megosztás mértéke az utóbbi időben úgy alakult, hogy a 9,5 százalékos járulékból 8 százalék a magánnyugdíjpénztárakhoz került, 1,5 százalék pedig a tb-kasszába. Ez a 8 százalék természetesen hiányzott a tb-kasszából, és e mínusz mértéke 1998 óta fokozatosan érte el az évi 360 milliárd forint körüli összeget.

- Milyen nyugdíj jár a jelenlegi szabályok szerint az embereknek az első és a második pillérben?
- Az állami társadalombiztosítás keretében a majdani nyugdíjat nem a befizetett járulék összege, hanem különböző – időről időre változó – szabályok határozzák meg. Jelenleg az adott munkavállaló átlagos nettó keresetének 80 százaléka a nyugdíj induló összege, amennyiben mind a korhatárra, mind a szolgálati időre vonatkozó feltételeknek megfelel. 2013-tól ugyanezen feltételek teljesítése mellett a bruttó keresetük 66 százalékát kapják majd meg a friss nyugdíjasok. Az eddigi szabályozás szerint Magyarországon nem voltak olyanok, akiknek időskori járandósága csak a második pillérből, a magánnyugdíjpénztáraktól származott volna. A magánkassza-tagok nyugdíjuk negyedét kapták volna a második pillértől (az ott lévő számlájuk, a befizetéseik és az erre rakódó hozamok alapján), háromnegyed-részt őket is az állami kassza fizette volna. Ez a járulék-arányok ismeretében nem is meglepő: a magánnyugdíjpénztári tagok is az állami tb-be fizették és fizetik ugyanis be összes járulékuk mintegy háromnegyedét. 

- A magánnyugdíjpénztári tagok mások rovására kapnának magasabb nyugdíjat?
- Ez így félrevezető kijelentés. Valójában a magánnyugdíjpénztári tagok járulékuk egy részét – mintegy negyedét – „félretették” időskori ellátásuk finanszírozására a kasszáknál. Tény, hogy ez az összeg hiányzott a közös társadalombiztosításból, amit adókból kell és kellett kipótolni. Ettől azonban senki nem kapott kevesebb nyugdíjat, mint amennyi járt neki. Ha pedig mégis megmarad a második pillér, idővel – 2013-tól egyre erőteljesebben – a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjának egy részét már nem a „közös kalapból” kell finanszírozni, vagyis csökken a tb-re háruló teher. Valójában tehát több évtizedes távon a járulékok és megtakarítások egy részének időbeli átcsoportosításáról van szó, nem pedig arról, hogy valakik jobban járnak, mint mások. Az igaz, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások hozama hozzáadódik a majdani ellátáshoz, ám éppen az okoz heves vitákat, hogy ez a hozam eddig alig haladta meg az infláció mértékét. 

- Miért nevezik sokan zsarolásnak a kormányzati terveket? 
- Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november 24-én azt jelentette be, hogy azok, akik a jövőben is magánnyugdíjpénztári tagok maradnak, időskorukban nem kapnak állami nyugdíjat. Ez annyiból mindenképpen igazságtalan, hogy az utánuk fizetett járulék 70-75 százaléka is az állami tb-be kerül (eddig is, és ezután is). Vagyis ez alapján jogosultak lennének nyugellátásra. A dilemma jogi részét a kormány most azzal igyekszik áthidalni, hogy az idén 33,5, jövőre 34 százalékos összes nyugdíjjárulék 24 százaléknyi, munkáltató által fizetett részét adóvá alakítják át. Márpedig az adó nem keletkeztet nyugdíjjogosultságot. Ettől azonban a morális aggály ugyanúgy megmarad: jelenleg hárommillió ember szembesül azzal a helyzettel, hogy jövedelmének 24 százalékát úgy lesz köteles befizetni nyugdíj-célokra, hogy ő maga sem fog részesülni állami ellátásban.

- Mit ígér a kormány a visszalépőknek?
- Aki nem nyilatkozik arról, hogy magánnyugdíjpénztári tag kíván maradni, 2011. január 31-ével automatikusan átkerül az állami tb-be. Amennyiben a magánnyugdíjpénztári számláján az inflációt meghaladó mértékű hozam (vagyis reálhozam) található, ezt az összeget adómentesen kiveheti vagy önkéntes pénztári számlára (a harmadik pillérbe) utalhatja. A jövőben pedig az állami társadalombiztosítás teljes jogú tagja lesz, teljes értékű időskori ellátását a majdani hatályos szabályok szerint állapítják meg. Magánnyugdíjpénztári vagyona egyéni számlára kerül az állami tb-nél.

- Mi a jelentősége az állami nyugdíjbiztosításnál bevezetendő egyéni számlának?
- Jelen formájában szinte semmi. A magánnyugdíjpénztári tagok vagyonát a kormány részben folyó kiadásokra, részben az államadósság csökkentésére fordítja, vagyis az egyéni számlára – jelen tudásunk szerint – egy virtuális összeg kerül. Ez nemhogy hozamot nem termel, de valójában egy nem létező (már elköltött) összeget takar. Egyelőre nem tudni, milyen változások lesznek az állami nyugdíj-megállapítás terén, de nagyon valószínű, hogy a majdani nyugellátás összegére ez az egyéni számla nem lesz hatással. Egyetlen előnye, hogy a nyugdíjjogosultságot (nem az összeget, csupán a jogot) a házas- vagy élettárs örökölheti.

 - Milyen kilátások várnak a magánnyugdíjpénztári tagokra?
- Az, aki nyilatkozik arról, hogy a magánkasszák tagja marad, a jelenlegi elképzelések szerint nem kap állami nyugdíjat. Vagyis időskori ellátásának egy jelentős részétől elesik. Az eddigi jogosultsága nem vész el, tehát ha tíz éve fizet nyugdíjjárulékot, akkor ezen időszak után jár neki az állami nyugdíj. Az más kérdés, hogy a hatályos szabályok szerint a nyugdíj minimálisan húsz évnyi szolgálati idő után jár. Nem tudni, ezeket a szabályokat módosítják-e annak érdekében, hogy a magánnyugdíjpénztári tagokat legalább ez a hátrány ne érje. Emellett az állam visszafizeti a magánnyugdíjpénztári számlájára a 14 hónapig „eltérített” járulékát, a jövőben pedig a 10 százalékos, a munkavállaló által fizetett járulék teljes egészében a magánnyugdíjpénztári számlájára kerül. Ebből és ennek hozamából kellene tehát kigazdálkodnia időskori megélhetésének teljes vagy meghatározó részét. Emellett havi 24 százaléknyi járulékot úgy fizet be az államkasszába (immár adó formájában), hogy onnan ellátásra nem számíthat.

 RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 Társadalombiztosítási ellátások 2011
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium

Nyugdíj 2011.
2011. január 12. - Tulip Inn Budapest Millennium

Munkáltatók év végi feladatai
2010. december 8. – Radisson BLU Béke Hotel

 

- Menni vagy maradni? Melyik éri meg jobban?
- Kettőt, de könnyebbet! Első ránézésre nyilvánvalónak tűnhet, hogy az új kormányzati bejelentések fényében a visszalépés az egyetlen lehetőség, biztosat azonban lehetetlen mondani. Egyfelől, még mindig nem készültek el a magánnyugdíjpénztárakat érintő járadékszolgáltatási szabályok, vagyis nem tudni, megtakarításunkat milyen formában, milyen ütemezéssel kapjuk vissza. A kasszánál lévő pénzünk a hozamok, vagyis a gazdasági folyamatok függvényében is változik. Dinamikus bővülés esetén akár jól is járhatunk. Másfelől az állami nyugdíjellátás mindig az adott költségvetési és demográfiai folyamatokon múlik. Az utóbbi két évtizedben – politikai okokból – számos kedvezményt kaptak az idősek, a válság nyomán azonban egy-két éve komoly szigorításokat foganatosítottak. Emelkedik a korhatár, csökken az induló helyettesítési ráta, változott az indexálás. Ilyesmire a jövőben is bármikor sor kerülhet. Hosszabb távon fokozatosan nő a nyugdíjkassza hiánya, ez csak radikális demográfiai fordulattal kerülhető el. Egyelőre nem tudni, a családi adókedvezmény képes lesz-e ezt elérni. Ha az idősek aránya folyamatosan nő, a költségvetési egyensúly érdekében előbb-utóbb újabb szigorítások válhatnak szükségessé. Akár egy valódi egyéni számlás rendszer is megvalósulhat, ez azonban biztosan csökkentené a nyugdíjak összegét és értékét.


- Valóban rosszul gazdálkodtak a magánnyugdíjpénztárak? 
- Rosszul talán nem, de sikersztoriról valóban nem lehet beszélni. A megtakarítások éves átlagos reálhozama 0,73 százalék volt az utóbbi 12 év – vagyis az indulás óta eltelt időszak – átlagában. Ennek azonban az is az oka, hogy a korábbi állami szabályok nem tették lehetővé, hogy a pénztárak részvényekbe vagy más, jövedelmezőnek ígérkező befektetésekbe tegyék a járulékfizetők megtakarításait. Jogos kifogás ugyanakkor az, hogy igen magasan alakultak a működési költségek, az utóbbi években ezek a bevételek 5-9 százalékát felemésztették. Ugyanez a mutató tavaly még mindig 5 százalékon alakult, holott a már akkor is hatályos szabályozás szerint a működési kiadás a bevételek maximum 4,5 százalékát emésztheti fel. Az új törvényjavaslat ugyanakkor 0,9 százalékban maximálná a bevételarányos működési költséget, ami irreálisan alacsony összeget jelentene. A vagyonkezelési díj maximuma 0,8 százalékról 0,2 százalékra csökkenne.

 

- Mekkora hozamtól esnek el a jelenlegi magánnyugdíjpénztári tagok visszalépésük esetén?
- Ezt nehéz megítélni, az eddigi éves átlagos reálhozam a kasszáknál 0,73 százalék volt. Ezzel a mértékkel számolva, és a magánnyugdíjpénztári megtakarítások átlagos méretét figyelembe véve (ami mintegy 880 ezer forint / fő) az éves reálhozam 6500 forint körül alakulna. Amennyiben azonban folytatódik a világgazdaság kilábalása, különösen a növekedési portfoliók esetében van – vagy legalábbis lehetne – remény arra, hogy évi több tízezer forintos hozamot biztosítson a tagoknak.


- Pontosan mekkora pénzekről van szó a nyugdíjakkal kapcsolatos vitában?
- Az a járulék-kiesés, amelyet a második pillér létezése az államkasszának okoz, évi 360-400 milliárd forint körül alakul. Vagyis alakult, 2010. november 1. és 2011. december 31. között ugyanis ez a járulék-rész is az államháztartásba kerül. Ha tömegek lépnek vissza a magánnyugdíjpénztárakból a tb-kasszába, ez a hiány a töredékére csökkenhet. Ami a teljes magánnyugdíjpénztári vagyont illeti: idén év végére ennek értéke elérheti a háromezer milliárd forintot (a 2009-es év végi adatszolgáltatás 2649,3 milliárd forintot mutatott). Ha ez a tetemes összeg teljes egészében visszakerül jövőre az államháztartáshoz, a költségvetés 6-7 százalék közötti többletet mutatna. Vagy pedig az államadósságot lehetne lecsökkenteni a jelenlegi 80 százalék közeli mértékről a GDP 70 százaléka környékére.


TOVÁBBI AJÁNLÓK

Kövessen minket a Facebook-on és értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről, konferenciáinkról

Magánynyugdíjak szabályozása: nyitott kérdések

 

Forrás: vg.hu

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: megszűnés átlépés adó 2011 nyugdíj 2011 nyugdíjváltozások nyugdíjtörvény nyugdíjtörvény 2011 járulékok 2011 adótörvények 2011

Adózás, járulékok - Februártól újabb reformok

2010.11.24. 09:44 administration

Megszületett a kormányzati válasz azokra az utóbbi hetekben napvilágot látott bírálatokra, melyek szerint 2012-től – tartós kiadáscsökkentések hiányában – ismét veszélybe kerül a költségvetés egyensúlya. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság tegnapi konferenciáján kijelentette, jövő februárban összesen 600-800 milliárd forint megtakarítását lehetővé tevő szerkezeti reformokat mutat be a kormány.


A részletek még nem ismeretesek, a tárcavezető azonban egy száz lépésből álló csomagról beszélt, amely javítani fogja Magyarország működését, és amely érinti a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszereket, valamint a járulékfizetési szabályokat is. Utóbbi kapcsán egyelőre annyit tudni, hogy mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat terhelő járulékokkal kapcsolatos szabályozás átalakul. Az, hogy ennek keretében szóba kerül-e a jelenleg 24+10 százalékos járulékteher lefaragása is, egyelőre igencsak kérdéses. A költségvetési törvényjavaslat 2060-ig szóló kitekintése ugyanis végig ekkora járuléktételekkel számol. 

A 600-800 milliárd forintos megtakarítás révén megtérül „az adórendszerbe történt befektetés” – utalt Matolcsy György arra, hogy az idén elhatározott, a személyi jövedelemadót és a társasági adót érintő átalakításokkal már jövőre közel 500 milliárd forintnyi költségvetési bevételről mondott le a kormány, ez az összeg pedig 2013-ra ezer milliárd forint körülire emelkedik, legalábbis a Költségvetési Tanács adócsomaggal kapcsolatos hatástanulmánya szerint. A nemzetgazdasági miniszter a költségvetés stabilizálásának forrását három tényezőben, a gazdaság fehéredésében, a növekedés élénkülésében, valamint a szerkezeti reformok megvalósításában jelölte meg. Ezek együtt már biztosan képesek előteremteni az adócsökkentés fedezetét – vélekedett Matolcsy György.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ


Társadalombiztosítási ellátások 2011 – Évközi változások, számfejtés, bejelentés
2010. december 7. – Tulip Inn Millennium

Adótörvények 2011 – SZJA, járulékok, Art
2010. december 16. – Radisson BLU Béke

Adótörvények 2011 – SZJA, járulékok, Art
2010. január 26. – Tulip Inn Millennium

A tárcavezető a hamarosan kialakuló adószisztémát egy közép-európai adómodell speciális magyar elemekkel bővített változatának nevezte. Maga a modell alacsony adóterhelést és „karcsú, de okos” államot takar, ezen belül a hungarikum pedig a bőkezű családi adóalap-kedvezmény lesz. A kormány számítása szerint a GDP-arányos adóterhelés az idén várható 39 százalékról 2011-re 36-ra csökken, 2014-re pedig eléri a 33 százalékot, ennek hála pedig fokozatosan javulni fog az adómorál, vagyis szélesedik az adófizetők köre. Az alacsony terhelés és az egyszerűség ugyanis az adófizetési hajlandóság emelkedésében mutatkozik meg – fejezte ki reményét Matolcsy György tegnap. 

A tárcavezető újabb adalékokat is „csepegtetett” a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokról. Többek között világossá tette, hogy a kormány még 2012-ben is a visszalépőkkel „ölébe hulló” vagyon 250 milliárd forintnyi részét a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának lefaragására, vagyis folyó kiadásokra fordítja. Ismét ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a büdzsébe betervezett – jövőre 530 milliárd forintot kitevő – folyó finanszírozásra fordított rész feletti összegek az államadósságot csökkentik. Ezáltal középtávon 300-400 milliárd forinttal csökkenhet az államháztartásra rakódó kamatteher – vélekedett Matolcsy György, ez annyiból meglepő adat, hogy a Költségvetési Tanács számítása szerint a teljes pénztári vagyon visszatérése esetén sem éri el a kamatmegtakarítás a kétszázmilliárd forintot.

Az igazán égető kérdés azonban továbbra is az, hogy hányan is térnek vissza a második pillérből az elsőbe. Az ezzel kapcsolatos szabályozás – a nemzetgazdasági miniszter tegnapi tájékoztatása szerint – napokon belül elkészül, itt új elemnek az a kijelentés számít, miszerint mind a „maradóknak”, mind a távozóknak nyilatkozniuk kell majd ebbéli szándékukról. Mivel a kormány közép- és hosszú távon célként a két pillérre – az állami és az önkéntes kasszákra – épülő nyugdíjrendszert emlegeti, köny-nyen lehet, hogy a hamarosan napvilágot látó szabályok fel is számolnák a magánnyugdíjpénztárakat. Vagyis a tegnap emlegetett nyilatkozattételi kötelezettség utalhat arra, hogy az öngondoskodás mellett döntők valójában a jelenlegi har-madik pillérbe kerülnének, az önkéntes kasszákhoz. 

A kérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-től szabadon eldönthető, szeretne-e valaki magánnyugdíjpénztár tagja lenni, vagy visszalép az állami pillérbe – derül ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából. Az eredmények tanúsága szerint a válaszadók 51 százaléka kész megfontolni az átlépés lehetőségét, 32 százalékuk elzárkózott ettől a lehetőségtől, 17 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

 

TOVÁBBI AJÁNLÓK

Legyen rajongónk a Facebook-on

Cafeteria 2011 – Jövőre kedvezőbb lesz a béren kívüli juttatások alkalmazása

Íme a 2011-es adótörvények

 

Forrás: vg.hu, napi.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia járulék pénztár magánnyugdíjpénztár járulékfizetés adó 2011 nyugdíj 2011 adózás 2011

Adótörvények 2011 - Íme!

2010.11.17. 11:15 administration

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben a portfolio.hu beszámolója szerint. A nemzetgazdasági minisztérium várakozása szerint az adócsökkentés hatása már 2012-től meg fog jelenni, évi 40 ezer új munkahelyet remél a tárca. 
Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. 


A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.) 

A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. 

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. 

A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. 

Az szja törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében. 


RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Adótörvények 2011 – Szja – járulékok – art
2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

Adótörvények 2011 – Szja – járulékok – art
2010. december 16. – Radisson BLU Béke Hotel

Adótörvények 2011 – Szja – járulékok – art
2010. január 26. – Radisson BLU Béke Hotel


Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség. 
A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben. 
A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. 

Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot". 

A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége. 

Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra. 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

szólj hozzá: Társadalombiztosítás 2011


A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től. 

A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük. 
A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből. 
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.) 


A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080 forint/ezer darab lesz. 
A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint 2011. január elsejétől megvalósul Magyarországon az egykulcsos személyi jövedelemadózás, az egykulcsos személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék lesz. E változtatás a magyar adórendszer versenyképességének javítását célozza, egyben az ország új gazdasági rendszerének kialakítása érdekében tett fontos lépés. A személyi jövedelemadózás új rendszere azonban nem csak az egykulcsosságában lesz új: az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer a gyermeket vállaló családok terheinek mérséklése érdekében a minden gyermekre kiterjedő kedvezmény bevezetésével a családi típusú adóztatást teremti meg, valamint jelentősen egyszerűsíti az adóztatást - tájékoztat a tárca. Az Európai Unió legegyszerűbb adórendszere születésének vagyunk tanúi, e rendszer elfogadása újabb hungarikumot teremt - teszi hozzá a közlemény. 


A minisztérium várakozásai szerint a közterhek csökkenésének hatása már 2012-től meg fog jelenni, ez számításaik szerint évente mintegy 40 ezer plusz munkahely létrejöttét jelenti. 

 

TOVÁBBI HÍREK

Kövessen minket Facebook-on

Véglegesek az új adójogszabályok

Jól jársz-e az adóváltozásokkal?

Forrás: portfolio.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia adó szja bankadó adókedvezmény adókonferencia adótörvények adójogszabályok adó 2011 nyugdíj 2011

Adózás - Változik a bankadó az utolsó pillanatban benyújtott módosítással

2010.11.16. 13:53 administration

A tőzsdei cégek közül az OTP és a CIG Pannónia számára kedvező, más bankok és a nagyobb biztosítók szempontjából viszont többnyire kedvezőtlen törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az adótörvények zárószavazását megelőzően. A bankadó alapja az EU-s leánybankok felé fennálló követelésekkel csökkenthetővé válik, a biztosítók adója pedig sávos lesz. A módosítás a pénzügyi szervezetek jövő évi különadó fizetését érinti.


A módosító javaslat értelmében hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után továbbra is 0,15%, az e feletti összegre viszont 0,53% a bankadó kulcsa, szemben az eddigi 0,50%-kal. Ez rossz hír lehet a legtöbb magyarországi pénzintézet számára, az OTP azonban első ránézésre kivételt fog jelenteni: változik ugyanis az adóalap, amely ugyan továbbra is a módosított mérlegfőösszeg lesz, ám az eddigiektől eltérő tartalommal. Levonásra kerülnek ugyanis belőle többek között azok az elemek, melyek az OTP szlovákiai, romániai és bolgár leánybankja (illetve például az MKB esetében a romániai és bolgár leánybank) felé fennálló követeléseit is magukba foglalhatják. 

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ


Adókonferencia 2011 – Adótörvények, SZJA, járulékok, Art.
2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

Társadalombiztosítás 2011 – Évközi változások, számfejtés, bejelentés
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium

 Munkáltatók év végi feladatai
2010. december 8. – Radisson BLU Béke Hotel


Ilyenek: 

-          a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelés

-          az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

-          az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény

-          a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelés (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is)

 

"A bankadó-módosítás indokolásában az alábbi szerepel: "2011-re vonatkozóan az Európai Unió több más tagállama (így például Ausztria) is tervezi a magyarországi megoldáshoz hasonló hitelintézeti különadó bevezetését, amely nem csak belföldön, hogy az Európai Unión belül is kétszeres adóztatást eredményezhet. A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében indokolt, hogy a különadó alapjánál már a hatályos szabályozás szerint is érvényesíthet ő csökkentő tételek ne csak belföldi szereplőkkel (például hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozássokkal) fennálló, a hatályos törvényben is nevesített gazdasági kapcsolatok (például bankközi hitelnyújtás, részesedés) esetében legyenek érvényesíthetőek, hanem az Európai Unió más tagállamával fennálló azonos gazdasági kapcsolatok esetében is . A módosítás, megfelelő adóalap-növelő tételek megalkotásával, rendelkezik arról is, hogy abban az esetben, ha a gazdasági kapcsolat valójában az Európai Unión kívüli állammal áll fenn, akkor a csökkentés ténylegesen nem érvényesíthető. A módosító indítványban szereplő adóalap-csökkent ő és -növelő tételek együttesen biztosítják, hogy a módosított törvény összhangban legyen a közös piac, a tőke szabad áramlásának elvével is. 

 

TOVÁBBI HÍREK


Kövessen minket Facebook-on

"A biztosítókat jelenleg 6,2% adó terheli a korrigált díjbevételen. Nincs progresszivitás a rendszerben, minden biztosítót egyformán terhel az adó. A javaslat három sávot tartalmaz, 1 milliárd forintig 1,5 % (első sáv), 8 milliárd forintig 3% (második sáv), 8 milliárd forint adóalap felett 6,4% adómérték kerülne megállapításra. A sávozás következtében elsősorban a kis biztosítók terhelése csökkenne, amely révén a gyengébb piaci helyzetükből adódó versenyhátrányuk is mérséklődne." - tartalmazza Matolcsy György módosító javaslata.


forrás: portfolio.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia adó bankadó különadó adóváltozások adótörvények adó 2011 válságadó adó 2010

Adózás - Egyre több céget alapítanak áfacsalásra

2010.11.15. 10:52 administration

Október végén az APEH kövtelése a felszámolás alatt álló cégekkel szemben meghaladta az ezermilliárd forintot, a kör teljes tartozása pedig a becslések szerint ennek ötszöröse is lehet. Egyre több céget alapítanak egyetlen ügyletre, tipikusan áfacsalás céljából. Részben jogos a Felszámolók Országos Egyesületének kritikája, vagyis az adóhatóság nem túl rugalmas a csődeljárás alatt álló cégekkel szemben, azt ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyrészt egy hatóság sok esetben nem is lehet rugalmas, ráadásul a tapasztalat szerint az eljárás mögötti reorganizációs stratégia gyakran nem megfelelő, s leginkább a vagyonkimentés vagy egyéb trükközés a cél – olvasható a Napi Gazdaságban. Az sem sarkallja a hatóságot a csődeljárás támogatására, hogy nagyon kicsi a kielégítési arány - nem ritka az öt százalékos szint sem.


Ráadásul a hitelezők között gyakran a céghez kapcsolódó társaságok, érdekeltségek is megjelennek, ami jelentősen befolyásolhatja a tárgyalások kimenetelét.
Egyébként az eseteknek csak negyven százalékában indítja maga az APEH az eljárásokat.
A legfrissebb adatok szerint a felszámolás alatt álló cégek adóhatósági tartozása 1150 milliárd forintot tett ki október végén, a teljes hitelezői tartozást pedig ezek alapján nagyjából ötezer milliárd forintra lehet becsülni.

 

 RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

  Adókonferencia 2011 Áfa, számlázás 2011. Új EU irányelvek, jogszabályi változások!
2010. november 30. – Radisson BLU Béke

 

Nem segít a helyzeten, hogy jelenleg pillanatok alatt lehet céget alapítani, s ezt nem előzi meg semmilyen vizsgálat - amelyet egyébként nem az adóhatóságnak, hanem a cégbíróságnak kellene elvégeznie. Az APEH az új cégek ötödét köteles egy kiválasztás mentén vizsgálni - a cégeket egy kockázatelemzés révén dobja ki a rendszer.
A húsz százalékos ellenőrzési arány még így is kevés, Hodnik szerint ugyanis minden új céget le kellene ellenőrizni az első évben. Főleg azért, mert egyre több céget alapítanak egyetlen ügyletre, tipikusan áfacsalás céljából.
A csalók körében népszerű cégeltüntetés - a fizetésképtelen cégeket úgynevezett cégtemetőkbe viszik, vagyis megvásárolja valaki a problémás cégeket - ellen igen nehéz fellépni.
 

 TOVÁBBI HÍREK

 Kövessen minket a Facebook-on

Kedvezményes nyugdíj a nőknek 40 év után

Az alapszabadság egynegyedét lehet átvinni a következő évre

 
Jóllehet az adhatóság indított ilyen próbapereket, ám ezek végkimenete erősen kérdéses. Nagyon nehéz ugyanis bizonyítani, hogy a cégtemetőket működtetők valóban rosszhiszeműek, vagyis tudtak például arról, hogy a társaság jelentős adósságot halmozott fel, illetve direkt vett ilyen cégeket. Általában az ügyészség azzal dobja vissza ezeket a próbaeljárásokat, hogy nem bizonyítható a bűncselekmény, illetve az elévült.

Forrás: napi.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia adózás csődeljárás áfa adóváltozások áfa törvény adó 2011

Adózás - Csökkenő nyugdíjkorhatár, konkrétum nélküli leépítések az önkormányzatoknál

2010.11.12. 10:02 administration

Döntött a kormány: Kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik.

Jelentős megszorítások és leépítések következhetnek a helyi önkormányzatoknál. A kormány nem rendelkezhet az önkormányzati dolgozók munkaviszonyáról, így közvetlenül nem lehet megvalósítani a közszférában kötelezővé tett tízszázalékos létszám- és ötszázalékos költségcsökkentést, azonban közvetett úton rá lehet kényszeríteni a városokat és a megyéket az átszervezésekre.



Kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik - jelentette be a kabinet döntését a kormányszóvivő.

A rendelkezés 2011-től érvényes. A munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Ennek több gyermek esetén a maximuma nyolc év. A 40 évbe ugyanakkor képzési idő - sem szakiskolai, sem felsőfokú - nem számít bele.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Társadalombiztosítás 2011 – Évközi változások, számfejtés, bejelentés
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium


szólj hozzá: TB ellátások 2011

Munkáltatók év végi feladatai

2010. december 8. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Összesen mintegy 450 ezer dolgozót alkalmaznak jelenleg ezek a testületek, és a vezetőik egységesen állítják, 45 ezer ember elküldése gyakorlatilag működésképtelenséget okozna.
A költségvetés tervezete a tavalyinál is kevesebb forrást juttatna a településeknek. A költségcsökkentésnek a dolgozók megtartásával szinte egyetlen útja sem létezik: tizenharmadik havi fizetés már nincs, jutalmakat nem lehet tervezni, így ezeken spórolni sem, s a cafeteria szabályai is megszigorodnak annyira, hogy ne lehessen belőlük jelentősebb összeget elvonni.

A megyei kormányhivatalok az új évben már működnének és vennének át feladatokat az önkormányzatoktól, azonban a tevékenységi kört még nem dolgozták ki, s az önkormányzati szövetségeknek sem adott tájékoztatást a kormány a tervek részleteiről, alig két hónappal a hatálybalépés előtt.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Okmányirodák szakmai napja – Aktualitások, változások
2010. december 14. – Radisson BLU Béke Hotel

Kövesse legfrissebb híreinket, aktuális konferenciáinkat – Legyen rajongónk a Facebook-on

 

Forrás: vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: járulék tb társadalombiztosítás nyugdíjkorhatár adóváltozások okmányirodák nyugdíj 2011

Adózás - Legális az iparűzési adóelkerülés

2010.11.10. 08:54 administration

Egy joghézag miatt egyes cégek teljesen, mások részlegesen elkerülhetik az iparűzési adó megfizetését Magyarországon. Mégsem biztos, hogy érdemes így csökkenteni az adóterheket: az APEH ugyan nem bünteti az adó elkerülését, de fokozottan ellenőrzi az ily módon ügyeskedő cégeket. A magyar offshore településként emlegetett Újlengyel mellett még 250-nél is több olyan település van (Pest megyében legalább hat), ahol jelenleg 0 százalékos az iparűzési adó. Ezt használják ki kínáló cégek, amelyek ilyen településeken ajánlanak székhelyszolgáltatást, s vele az iparűzési adó elkerülésének a lehetőséget a vállalkozásoknak.

 

Az önkormányzatok számára igazán akkor éri meg alkalmazni a nullás kulcsot, ha az odatelepülő cégek jelentős gépjárműparkjuk után fizetnek adót.

Az újlengyeli székhelyet hirdető Cégszolgálat Kft. ügyvezetője Szabó János szerint a községben már 12 éve fennálló adózási helyzet változtatásával nagyon sokat veszítene a település, hiszen ha megemelnék az iparűzési adót, a cégek elmennének, és közel 50 milliót veszítene a település a gépjárműadók miatt. Ennyit messze nem tud beszedni az ott maradt cégektől.
Újlengyel újonnan megválasztott polgármestere nem szándékozik megváltoztatni a jelenleg fennálló helyi iparűzési adó mértékét, de erről úgyis a testületnek kell később döntenie.
Az APEH képviselője azt a tájékoztatást adta, hogy az iparűzési adóban nekik semmilyen hatáskörük nincsen, hiszen az a helyi önkormányzatokhoz tartozik, így maximum a területileg illetékes szervek kérdezősködhetnek.

Ám néhány vállalkozó elmondása szerint az APEH nemrégiben úgy is ellenőrizte egy cég szállítóit, hogy tanúvallomást kért a cég és a szállító ügyvezetőjétől, alkalmazottjától, mindkét felet arról faggatva, járt-e a másik székhelyén, telephelyén, ismeri-e a szellemi munkavégzés helyét és személyeit. Sőt, volt már precedens arra is, hogy azt is megkérdezték, járt-e a vevő a szállító székhelyén, és ha igen, akkor milyen színű az ajtó. (Az APEH idei ellenőrzési irányelvei között szerepel a nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók köre, mint akik fokozottan számíthatnak arra, hogy az APEH kiválasztja őket ellenőrzésre.)

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, SZJA, járulékok, Art.
2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Társadalombiztosítás 2011 – Évközi változások, számfejtés, bejelentés
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium

 

Munkáltatók év végi feladatai
2010. december 8. – Radisson BLU Béke Hotel

 

 

Nemcsak az ellenőrzések miatt nagyon fontos a székhelyáthelyezés utáni megfelelő küldeménykezelés. Gyakorlati problémát jelenthet, ha csak az új székhelyre érkezik a cég postája, és azt onnan késve kapja meg a címzett. Ha pedig a postát tényleges címünkre, telephelyünkre kérjük, akkor gyakorlatilag már megvalósul a telephely fogalma. Ráadásul, ha az APEH két alkalommal hivatalos levelet küld, és az címzett ismeretlen felirattal visszaérkezik, az APEH felszámolási eljárást kezdeményezhet a cég ellen. Ehhez egyébként bárkinek joga van, ha egy cég tartozik neki, de azt székhely címén elérni nem tudja.

Székhelyszolgáltatás 0 százalékos iparűzési adójú településen sok cég szolgáltatásai között szerepel, összegük 3700 forinttól 20-30 ezer forintig is terjedhet. Szolgáltatásaik között a székhely címének biztosítása mellett többnyire telefonos kapcsolattartás, levelezéskezelés, névtáblakészítés, tárgyaló helyiséghasználat és titkári szolgáltatás található.

Az ilyen szolgáltatást igénybevevő cégek profilja sokrétű. A könyvelő szakma csak postaládacégeknek nevezi őket. Akadnak azonban köztük jelentős bevételi forrásokat elkönyvelő informatikai, kereskedelmi, szállító, szolgáltató és tanácsadó cégek is.

Zanaty Márta adószakértő az fn.hu kérdésére úgy vélte: „A székhelyáthelyezés nem illegális, de nem is üdvözítő megoldás. A törvény adta lehetőségek kihasználása pedig önmagában nem büntethető. Ha valaki olyan tevékenységet folytat, ami telephelyengedély-köteles, akkor az iparűzési adó alapot meg kell osztani a tényleges telephely települése és például Újlengyel, mint székhely között. Így nem kerülhető meg az adófizetés. A vállalkozás csak a megosztás módját, azaz az adóterhet befolyásolhatja. Nem engedélyköteles tevékenységek esetén elkerülhető a telephelyek bejegyzése, bejelentése, ám szigorúan véve a telephely fogalmába minden iroda beleszámít.

Ez a megoldás azonban a szürkegazdaság felé tolja a vállalkozásokat, és azoknak a cégeknek, ahol fizikai munkavégzés folyik, abszolút nem megoldás a székhely-áthelyezési módszer. Szellemi tevékenységek esetén, amiket lehet távmunkában vagy akár egy kávéházban is végezni, ott működhet a dolog, de ilyenkor is nagyon körültekintően kell eljárni (pl.: levelezés). Ráadásul az APEH szemében az ilyen cégek sokszor nem tűnnek makulátlannak, és hamar magukra terelik a gyanút” – tette hozzá.

 

Tények a helyi iparűzési adóról

• Az iparűzési adót, önadózással megfizetett adónemként, 1990-ben vezették be helyi adóként. Bevezetése, az esetlegesen adott adókedvezmények mértéke és a beszedés az önkormányzatok mérlegelési és gyakorlati jogkörébe tartozik (leszámítva 2010. év első félévének rövid időszakát, amikor az APEH volt a beszedő).

• Az adó alanya mindig az illetékes önkormányzat területén működő vállalkozó, tárgya pedig a vállalkozói minőségben végzett nyereség-, és jövedelemszerzésre irányuló tevékenység.
• Az adóalapot – állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel jelenti.

• 2010-től az adóalapot csökkenti még a K+F tevékenység közvetlen költsége is. Mértéke az éves nettó árbevétel 0-2 %-a (nagyvárosokban általában az utóbbi). Az iparűzési adóelőleg alapja az előző évi kötelezettség.

• Kezdő vállalkozások számára nincs előző évi kötelezettség, de a társaságot be kell jelenteni az önkormányzatnak. Ha egy vállalkozás éves árbevétele eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot, akkor december 20-ig feltöltési kötelezettség van.

 

TOVÁBBI HÍREINK

 Kövessen minket a Facebook-on

Cafeteria 2011 – Jövőre is vonzó lehet

Forrás: fn.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: adó iparűzési adó 0 % legális adóelkerülés adóváltozások 2011

Adózás - Emelkedő nyugdíjjárulék, hosszabb gyes

2010.11.08. 11:36 administration

Fél százalékkal megemelné jövő januártól a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot egy, az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítvány. Az alacsonyabb keresetűeknél ez elveheti az szja-csökkentés hatásának jelentős részét, miközben a költségvetésnek csaknem 40 milliárd forintot hozhat. A javaslatot formálisan a költségvetési bizottság jegyzi, de a kormánypártok támogatják. A Fidesz egyik választási ígéretét, a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék a pluszbevételből.

 


Fél százalékponttal, 9,5 százalékról 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot 2011. januártól - derül ki az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítványból. A javaslatot a kormánypártok támogatják, az ellenzék nem, az előterjesztésről hétfőn szavaz a parlament.

A nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik választási ígérete volt, az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek.
A költségvetési bizottság javaslata úgy módosítaná a társadalombiztosításról szóló törvényt, hogy a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke - a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozók esetében - 9,5-ről 10 százalékra nőne. A módosítás szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékának mértéke pedig a 2011. december 31-ig tartó időszakban növekedne 10 százalékra.
A módosítás csak a magánnyugdíjpénztári tagok esetén tartalmaz időbeli korlátozást, a kizárólag állami nyugdíjrendszerben résztvevőknél nem. Ez azzal függ össze, hogy a kormány tervei szerint jövő év végéig vonnák el a magánnyugdíjpénztári befizetéseket - a javaslat arról nem szól, hogy mi történik majd 2011 után.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ


Társadalombiztosítás 2011 – Évközi változások, számfejtés, bejelentés
2010. december 7. – Tulip Inn Budapest Millennium

 

Munkáltatók év végi feladatai
2010. december 8. – Radisson BLU Béke Hotel


Adókonferencia 2011 – Adótörvények, SZJA, járulékok, Art.
2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

Szerepel a módosító csomagban egy olyan javaslat is, amely szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók esetén is is 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedne a nyugdíjjárulék mértéke.
A jelenleg érvényes szabályok szerint a munkavállalóknak a bruttó bér 9,5 százalékát kell befizetniük nyugdíjjárulékként, melyből 8 százalékot utaltak októberig a magánnyugdíjpénztárak számlájára (november 1. után már az összes nyugdíjjárulék az állami nyugdíjalapba folyik be), 1,5 százalék pedig eddig is a tébének ment. Amennyiben a parlament elfogadja a módosító indítványt, néhány ezer forinttal csökken majd a munkavállalók részére kifizetendő nettó bér, a fél százalékos emelés ugyanis a munkaadói járulékokat érinti, amit a bruttó bérből kell kifizetni.
A költségvetés tervezésekor úgy számoltak, hogy a jövő évben a munkáltatók (24 százalék) és munkavállalók (9,5 százalék) által befizetett teljes nyugdíjalap 2554 milliárd forintot tesz ki. Amennyiben fél százalékkal nő a munkavállalók által fizetett járulék mértéke, az mintegy 38 milliárd forintot plusz bevételt jelenthet az államnak. 
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete alelnökének számítása szerint (mivel a módosítás érint minden munkaviszonyban lévőt, az összes főfoglalkozású egyéni vállalkozót, közalkalmazottak és a köztisztviselőket is), a lépés 35-36 milliárd forinttal gyarapíthatja a jövő évi büdzsét.
A járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valódi mértékét, ami így nem éri el az 1 százalékot sem - mondta a Klubrádiónak Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője.
A szakértő szerint, ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ami 21, 6 százalékos elvontást jelent. Ehelyett jön a 20,3 százalékos elvonást jelentő a 16 százalékos kulcs. Ez átlagosan 1,3 százalékpontos csökkentés lenne, azonban ha ebből levonjuk a nyugdíjjárulék tervezett megemelése miatti 0, 5 százalékpontot, akkor jövőre valójában 0, 8 százalékpontos köztehercsökkenés lesz.
Két évről újra három évre növelnék a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának idejét - derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján közzétett törvényjavaslatból. A jövőben csak az otthon dolgozóknak engednék az időkorlátozás nélküli munkavégzést, a többiek legfeljebb heti 30 órában dolgozhatnának.


TOVÁBBI HÍREINK

 Kövessen minket a Facebook-on

Felszámolják a hárompilléres nyugdíjrendszert?

A nyugdíjjárulék mértéke 10 %-ra emelkedhet

A mostani kettő helyett ismét a gyermek harmadik életévének betöltéséig járna a gyermekgondozási segély. A változtatást az egyes szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosítását tartalmazó, jelenleg egyeztetés alatt álló salátatörvény tartalmazza.
A javaslat korlátozza egyúttal a támogatást igénybe vevők munkavégzését. A jelenlegi szabályok szerint a gyermek egy éves kora után - a gyes igénybevételével - időkorlátozás nélkül lehet munkát vállalni.
Az új jogszabály a jövőben azonban csak az otthon dolgozóknak engedné az időkorlátozás nélküli munkavégzést, a többiek legfeljebb heti 30 órában folytathatnának kereső tevékenységet.
Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikai helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: azért tartják szükségesnek kismértékben korlátozni a gyest igénybe vevő édesanyák munkavégzését, mert szerintük igazságtalan, hogy a támogatás annak is járjon, aki egész nap nincs a gyerekével.

Forrás: origo.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia járulék tb társadalombiztosítás magánnyugdíjpénztár gyes magánnyugdíj nyugdíj 2011 nyugdíj 2010

Adózás - Nyugdíjjárulék - Hogyan fizessük mostantól a nyugdíjjárulékot?

2010.11.04. 14:37 administration

Tájékoztató a 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó szabályokról a magánnyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatban

A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj.  19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint.

 

Az említett rendelkezéseket a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 2010. október havi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a módosított mértékű járulékokkal kell teljesíteni. Tehát a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó kötelezettségek esetén a nyugdíjjárulék mértéke magánnyugdíjpénztár tagja esetében is 9,5 százalék, a tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.

 

Az említett időszakban esedékes 9,5 százalék nyugdíjjárulékot magánnyugdíjpénztár tagjai esetében is az APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (10032000-06056236) kell befizetni.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Nyugdíj 2011.
2011. január 12. - Tulip Inn Budapest Millennium

Társadalombiztosítás 2011 - Évközi változások, számfejtés, bejelentés
2010. december 7. - Tulip Inn Millennium

 

 

Adókonferencia 2011 - Szja, járulék, Art.
2010. november 25. - Radisson BLU Béke

A tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti, azt továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni.

A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó önellenőrzés, pótlás esetén is a 2010. október hónapra vonatkozó bevallás jelenti a választóvonalat, mivel a 2010. szeptemberi és az azokat megelőző időszakokra vonatkozóan a „régi” (8 + 1,5 százalék) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat önellenőrizni vagy pótolni, mert ezen kötelezettségek eredeti esedékessége megelőzi 2010. november 1. napját. A 2010. október havi, illetve ezt követő időszakra vonatkozó önellenőrzést, illetve pótlást az új (9,5 + 0 százalék) mértékekkel kell elvégezni.

A 2010. szeptember hónapra, illetve az azt megelőző időszakra vonatkozó önellenőrzés, illetve pótbevallás során kimutatott magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számla javára történik. A magánnyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlékot, illetve késedelmi pótlékot szintén az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott önellenőrzési, illetve késedelmi pótlék beszedési számlára kell megfizetni.

Az előzőekkel összhangban módosult a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felosztása. 2010. november 1-jétől magánnyugdíjpénztár tag esetében a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 3,9 százaléka minősül nyugdíjjáruléknak az eddigi 0,1 + 3,8 százalékos (nyugdíjjárulék + tagdíj) mérték helyett.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választása esetén, ha a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztár tagja, a közterhet az APEH Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára (10032000-06056377) kell teljesíteni, illetve a bevallásban a 191-es adónem kódon kell feltüntetni.

A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az APEH Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho beszedési számla (10032000-06057660) javára történik, a bevallásban a régi (3,8 + 0,1 százalék) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat önellenőrizni vagy pótolni a 195-ös adónem kódon.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetén (pl. alkalmi munkavállaló) magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott utáni közteher felosztása is (az előzőekkel összhangban) módosul, a közteher összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg, az eddigi 69,9 + 21,9 százalékos (nyugdíjjárulék + tagdíj) mérték helyett.

Ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál a magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén a közterhet az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763) kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a bevallásban a 239-es adónem kódon kell feltüntetni.

A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla (0032000-06057770) javára történik, a bevallásban a 249-es adónem kódon kell önellenőrizni vagy pótolni.

forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium – Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

TOVÁBBI HÍREINK

Legyen rajongónk a Facebook-on és kövesse legfrissebb híreinket

 

A nyugdíjjárulék fizetés szabályai már október 1-től változnak


 

 

Szólj hozzá!

Címkék: járulék adó magánnyugdíjpénztár járulékfizetés magánnyugdíjpénztár megszűnés nyugdíj 2011 nyugdíj 2010

Különadó - emelnék a 2 milliós tétet

2010.11.02. 10:00 administration

Komoly esély van rá, hogy a Fidesz-KDNP a tanárok, egészségügyi, rendészeti dolgozók esetén nem 2 millió, hanem 3,5 millió forint felett veti ki a különadót, így csak a végkielégítések efölötti részére vetnék ki a 98 százalékos adót.

 

Már ma elkezdi az Országgyűlés azoknak a Lázár János által jegyzett, nagy politikai vihart kavart javaslatoknak a tárgyalását, melyek azt célozzák: ha a Fidesz–KDNP kétharmados többség ismét megszavazza a 98 százalékos végkielégítésekre vonatkozó különadóról szóló törvényt – visszamenőleges hatállyal –, az Alkotmánybíróság már ne mondhassa ki a törvényt másodszor is alkotmányellenesnek. A T. Háztól ugyanis sürgős tárgyalást kért a Fidesz.

Az Alkotmánybíróság múlt kedden nyilvánította alkotmányellenesnek és semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, melyet a Fidesz–KDNP-többség nyáron egyszer már megszavazott. A Fidesz-frakcióvezető pár órával az AB-döntés után terjesztette elő három javaslatát, melyek az alkotmányt és az alkotmánybírósági törvényt úgy módosítanák: nincs helye AB-vizsgálatnak azokról a kérdésekről (a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról), amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani . (Mivel a tiltó listát kiegészítik a járulékokkal is, ha megszavazza az Országgyűlés, akkor a múlt héten elfogadott a magán-nyugdíjpénztári törvényt sem vizsgálhatja felül az AB, és népszavazást sem lehet tartani róla.)

A Lázár-féle indítványokat, melyek a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntése nyomán születtek meg, súlyos alkotmányossági kritikákkal illették az MSZP, az LMP, de alkotmányjogászok, volt alkotmánybírák részéről is, sőt állítólag Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is. A Duna TV-ben Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is úgy fogalmazott: „Nekem nagyon nem tetszik, ami történt, mert túl hirtelen reakciókat láttam, és remélem, hogy egykét nap alatt – a hosszú ünnep erre alkalmas lesz – kicsit alszanak a dolgokra. Mivel az alkotmány is és az Alkotmánybíróság státusa is nagyon nagy ügy.”

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, Szja, járulék, Art
2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

Adókonferencia 2011 – Áfa, számlázás, új EU irányelvek, jogszabályi változások
2010. november 30. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, Szja, járulék, Art
2010. december 16. – Radisson BLU Béke Hotel

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, Szja, járulék, Art
2011. január 26. – Tulip Inn Millennium

 

 

Lázár János azt indítványozta: a júliusban elfogadott 98 százalékos különadóról szóló rendelkezéseket ismét változatlan formában szavazzák. Ez azt jelentené, hogy az alacsony, 2 milliós határ maradna; így nemcsak a Fidesz által „pofátlannak” nevezett, jó erkölcsbe ütköző, tisztességtelen végkielégítéseket sújtanák a különadóval, hanem a 30-40 éves szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottak – tanárok, egészségügyi, rendészeti dolgozók – jogos végkielégítését is. Ez ellen nemcsak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, de a Munkástanácsok is tiltakozott. Lázár János a múlt héten az alkotmánymódosítással és a különadóval kapcsolatos ellenvetésekre úgy reagált, ha visszakoznának, „akkor a pofánkba, az arcunkba röhögnének a szocialisták”. De a frakcióvezető is érzékeltette: a 2 milliós határ megemeléséről hajlandóak tárgyalni.

Ma ülésezik a Fidesz–KDNP-frakciószövetség, és az első napirendi pont a különadó kérdése lesz. Jó esély van rá, hogy a 2 milliós határt 3,5 milliósra emelik, így csak a végkielégítések efölötti részére vetnék ki a 98 százalékos különadót. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető lapunknak azt mondta: készek arra, hogy olyan módosító indítványt terjesszenek elő, mely kiveszi a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat a törvény hatálya alól. S úgy már a KDNP is megszavazza a 98 százalékos különadót. Erről a Hír TV-ben Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár azt mondta: „ezzel foglalkozni kell”. – Biztos, hogy a frakcióülésen mérlegeljük: azt a társadalmi csoportot, mely nem politikai szempontok alapján és nem is égbekiáltóan magas végkielégítéssel távozott a munka világából, hogyan tudjuk kedvezőbb helyzetbe hozni.

– Jövőre nem kapnak családi pótlékot a kiugróan magas, „milliós fölötti” havi jövedelmű családok – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Hír TV Kontraszt című műsorában. A politikus a vasárnap esti műsorban elmondta: az arányos adórendszerhez illeszkedő családipótlék-rendszert dolgoz ki a kormány. A részletekről még nincs döntés.

Ha az Országgyűlés másodszorra is megszavazza a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, illetve az utólagos normakontrollt lehetetlenné tevő alkotmánymódosítást, Schmitt Pál minden bizonnyal aláírja azokat. Erre utal pénteki nyilatkozata. A Hír TV-ben Varga Mihály azt mondta: az 1949-es XX-as törvény az elmúlt húsz évben megtette a kötelességét, de ma már nem képes választ adni azokra a kérdésekre, amelyek egy alkotmányos demokráciában felmerülnek. (Cs. I.)

A Demokratikus Charta ma 17 órakor tüntetést rendez a jogállam védelmében a Kossuth tér melletti Vértanúk terén, Nagy Imre szobránál. A rendezvényen beszédet mond Ungváry Rudolf, Bauer Tamás és Gyurcsány Ferenc. Az LMP november 3-ra, az Alkotmánybíróság épülete elé hirdetett demonstrációt, így tiltakozik a Fidesz alkotmánymódosító terve ellen. Az MSZP november 27-én tart országos demonstrációt a kormány eddigi tevékenysége ellen.

 

TOVÁBBI HÍREK

 

Legyen rajongónk a Facebook-on


Alkotmányellenes a különadó (1)

Alkotmányellenes a különadó (2)

 

forrás: vg.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia alkotmánybíróság adó alkotmányellenes különadó adó 2011 szja 2011 válságadó 2011

Adózás - A legújabb feketelista az APEH-nál

2010.10.29. 10:05 administration

Az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozásokról tett közzé két listát honlapján az APEH. Az egyik feketelistán a legalább 100 milliós adótartozású gazdasági szervezetek, a másikon a 10 milliót meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek szerepelnek.

A két névsor negyedévente jelenik meg, és folyamatosan bővül azokkal, akik adótartozása az előző három hónapban lépte át a 180 napos limitet. A magánszemélyek listájának így már 3307 szereplője van, míg a céges névsorban 1912-en szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy a társaságok – a 100 milliós listára kerülési értékkel számolva – összesen legalább 191 milliárd forinttal rövidítették meg az államot, míg a magánszemélyek minimum 33 milliárdos adótartozást halmoztak fel.

 

A listázott cégek számottevő része felszámolás alatt áll, így ezektől érdemi állami bevétel nem várható. A névsorban szereplő társaságok közül 1475 áll felszámolás, valamint 217 végelszámolás alatt áll. A további – valamivel több, mint – kétszáz szervezetnél sem felszámolási, sem végelszámolási eljárás nem folyik

2009 végén még csak 1 655 vállalkozás szerepelt a listán, most tehát 15,5 százalékkal több cégnek van tartós adóhátraléka. A nyilvántartott magánszemélyek és egyéni vállalkozók száma is 11,9 százalékkal gyarapodott 2009 végéhez képest, amikor 2 955-en szerepeltek a listán. A harmadik negyedévben a céges lista 118 névvel, a magánszemélyeké 35-tel bővült. 

Az APEH negyedévente teszi közzé a jelentős összeggel tartozó tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák. Ezek a listák a rajtuk szereplő cégek és személyek tartozásának összegét nem ismertetik.

A 180 napon túl tartozó cégek között továbbra is sok a neve szerint kereskedelmi, szolgáltató társaság, de gyakorlatilag valamennyi ágazat fellelhető. Továbbra is a tartós adósok között van a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt. és a Gyöngyösi Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft., amelyek felszámolás alatt állnak. Rajta van a listán a Transelektro Ganz-Röck Kazán-és Erőművi Berendezések Zrt., a Budapesti Vegyiművek Zrt., a felszámolás alatt álló Cornexi Élelmiszeripari Zrt., Herz Szalámigyár Zrt. és a Rendőrökért Közbiztonsági Alapítvány.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, Szja, járulék, Art

2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Adókonferencia 2011 – Áfa, számlázás, új EU irányelvek, jogszabályi változások

2010. november 30. – Radisson BLU Béke Hotel

 

 

A vállalkozások között most is fellelhető egy csokorra való cég, amelyek mind azonos székhelyre (Tatabánya, Komáromi út 31.) vannak bejegyezve, s már nevükben is tartalmaznak utalást a csődre. Ezek a cégek az első kettőt kivéve felszámolás alatt állnak (30 Búgócsiga 100429 Draugyreg Kft., Búgócsiga 100626 Gnikoiprocs Kft., Agyő Április Szolgáltató Kft., Bedőlt Ezis Válságban Lévő Kft., Bedőlt Office Válságban Lévő Kft., Hasitasi Hármas Kft., Hasitasi Négyes Kft., Hasztalan Négyes Kft., Kacifánt Babér Kft., Kidőlt Tibhcet Kft., Rapidend Egy Válságban Lévő Kft., Sokasara Delta Kft., Sokasara Május Szolgáltató Kft., Sokasara Mars Kft., Sokasara Szaturnusz Kft). A 15 - egymástól vélhetően nem független - cég a 100 milliós küszöbbel számítva együttesen legalább 1,5 milliárd forinttal tartozik az államnak.

 

A magánszemélyek között ezúttal is megtalálható Akkad Imad, aki arról híresült el, hogy 2008 decemberében a bírságokat is beleértve több mint 5 milliárd forint tartozással szerepelt az APEH nagy adósok listáján, ahogy változatlanul olvasható az énekes Lang Györgyi, valamint a Győzike című tévéműsorból ismert Gáspár Győző és Gáspárné Balla Beáta neve is.

 

TOVÁBBI HÍREK

 

Legyen rajongónk a Facebook-on

 

Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM): Új szolgáltatási forma az APEH-nél

 

Kisvállalkozások – Csődveszély és fizetésképtelenség


forrás: origo.hu, index.hu

Szólj hozzá!

Címkék: apeh adó feketelista fizetési határidő adótartozások

Alkotmányellenes a különadó

2010.10.26. 15:43 administration

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt. A különadót az első akcióterv keretében jelentette be Orbán Viktor és október 1-jével lépett hatályba. Az Ab azzal indokolta döntését, hogy az adó nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

 

Alkotmányellenesnek ítélte a 98 százalékos, 2 hónapon túli végkielégítésekre és egyéb juttatásokra kivetett különadót az Alkotmánybíróság, amely egyhangúan hozta meg döntését.

A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Adókonferencia 2011 – Adóváltozások, SZJA, Art

2010. november 25. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Adókonferencia 2011 – ÁFA, számlázás, új EU-s irányelvek, jogszabályi változások

2010. november 30. – Radisson BLU Béke Hotel

 

Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusban jelentette be az első gazdasági akcióterv részeként a közszférában dolgozók végkielégítésének 98 százalékos különadóját. A 60 napon túli végkielégítéseket és egyéb jövedelmeket (például a felmentési idő alatt munkavégzési kötelezettséggel nem járó részre kifizetett bér vagy a szabadságmegváltás) október 1-jei hatállyal, de visszamenőlegesen január 1-jei érvénnyel adóztatták meg. A Népszabadság szerint eddig 3,1 millió forint folyt be az adóból.

A törvény szerint, aki október 1-ig megkapta az adó alá vett részt, annak október 31-ig kell visszafizetnie a szóban forgó jövedelem 98 százalékát, e határidő után már a munkáltató automatikusan levonja az adót.

Korábban az állami vezetők végkielégítése nagy botrányt kavart. A BKV tavaly nyáron kirobbant ügyében Sz.-né Sz. Eleonóra személyzeti igazgató 86 millió forintos juttatása okozott megütközést. Az igazgató 1,2 millió forintot keresett, vagyis a végkielégítése több mint 70 havi fizetésének felelt meg.

 

TOVÁBBI HÍREK 

Legyen rajongónk a Facebook-on

 
Alkotmányellenes a különadó!

 

Személyi jövedelemadó 2011

 

Forrás: origo.hu

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia alkotmánybíróság adó határozat különadó

Állam kontra magánnyugdíjpénztárak - mi történt eddig és mi lehet még?

2010.10.22. 10:25 administration

A bizonytalanság egy miniszterelnöki bejelentéssel kezdődött. Orbán Viktor 2010. október 13-án közölte, hogy 2011. december 31-ig az állam egyetlen fillért sem fizet a magán nyugdíjpénztárakba. Az addig hátralévő 14 hónap alatt a kormány kidolgozza, hogyan is kíván a jövőben nyugdíjat fizetni a magyar állampolgároknak. A hivatalos indoklás szerint a lépésre amiatt volt szükség, mert a magán nyugdíjpénztárak rosszul, drágán és pazarlóan működnek ma Magyarországon. Egyes vélemények szerint azonban a kabinet nem tett egyebet, mint pénzt vett el onnan, ahol van. A bankokra, az energia- és távközlési cégekre, a kiskereskedelmi láncokra válságadót vetett ki, a magán nyugdíj pénztáraknak pedig egyszerűen csak nem fizeti ki a nekik a törvények szerint járó összeget, havi 30 milliárd forintot. Az így összekapart pénzből pótolják azokat a kieső bevételeket, amelyek az adók csökkentése miatt nem folynak be a költségvetésbe.

 

A döntés hallatán sokan elbizonytalanodtak, mert nem tudják, mi lesz a nyugdíjukkal? Hogy rövid távon mi fog történni, arra könnyű válaszolni. Arra azonban, hogy mi lesz 2012-től, már jóval nehezebb. A most még működő rendszer rendkívül egyszerű: Minden adófizető polgártól az állam levon egy bizonyos összeget nyugdíjjárulék címén. Az így összegyűjtött pénz nagyobbik részéből a már nyugdíjban lévők nyugdíját fizetik ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül. A nyugdíjcélokra levont pénz kisebbik részét, pedig a munkavállalók által kiválasztott nyugdíjpénztárak kapták. Eddig. Mert ezév november elsejétől kezdve a nyugdíjjárulék az utolsó fillérig az államkasszába folyik majd be és ott is marad.

Az első kérdés, hogy mi lesz a pénztártagoknak járó, ám a nyugdíjpénztáraknak át nem utalt pénzzel a következő 14 hónapban? Nem kis összegről van szó, havonta átlagosan 10 ezer forintról. Nos, ez a pénz valószínűleg elvész, betömi az ország költségvetésében tátongó lyukak egyikét. A döntéshozók persze igyekeznek megnyugtatni a pénztártagokat arról, hogy semmiképpen nem éri őket veszteség, a nekik járó pénzt megkapják.

Alapvetően két forgatókönyv képzelhető el. Az állam a pénzt kamatostul visszaadja a magán nyugdíjpénztáraknak. Hasonló megoldásra volt már példa más országokban is, ámde Magyarországon erre kicsi az esély. A kormány részéről ugyanis erősen kritizálják a pénztárak tevékenységét, így aligha képzelhető el, hogy 14 hónap múlva majd mindent megbocsájtanak nekik és visszaadják a pénzüket is. Sokkal valószínűbb, hogy a tagoktól elvont pénzt az állam lenyeli, majd ha nyugdíjba megyünk valamilyen ma még nem világos formában és mértékben hozzáírja az akkori járandóságunkhoz.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, SZJA, Art

2010. november 25. – Radisson BLU Béke

 

Költségek csökkentése kis- és középvállalkozásoknál a kereskedelemben

2010. november 4. – Mercure Budapest Metropol


A 14 hónap alatt befizetett összeg további sorsa azonban csak a kérdés egyik fele. Sokkal fontosabb, hogy 2012 után kinek fogunk nyugdíjjárulékot fizetni: csak az államnak, vagy az államnak és a magánnyugdíj pénztáraknak? Erre a kérdésre ma még nehéz válaszolni, de a fő irányok látszanak. Egy biztos: az államnak a jelenleginél nagyobb szerepe lehet a nyugdíjak elosztásában. Vagy részben, vagy egészben, de államosítani fogják a nyugdíjrendszert.

A teljes államosítás esetében két megoldás látszik. Vagy egy Állami Alapkezelő fialtatja majd öregkorunkra félretett pénzünket, vagy a kormány ráveszi az állampolgárokat, hogy mondjanak le a nyugdíj kiegészítést biztosító, eddig felhalmozott nyugdíjpénztári bevételekről és bízzák magukat teljes egészében az államra. A részleges, vagy a teljes államosítás előnye, hogy a tőkepiaci ingadozásokat kivédi, a járulékfizetőknek nem kell fenntartania csupán egyetlen pénztárat, az állami rendszerben fialó pénz hozama garantált lehet. Csakhogy hátulütőkből is akad bőségesen.

Az állami alapkezelő belépésétől a rendszer nem lesz biztonságosabb és kiszámíthatóbb. A rendszerváltás óta többször bebizonyosodott már, hogy ha borul a költségvetés, akkor a mindenkori kormány bizony hozzányúl a hosszú távú célokra félretett pénzekhez, vagy éppen nem a hosszú távon is legjobb hozammal kecsegtető, tehát számunkra leghasznosabb befektetéseket hajtja végre.

A vegytisztán felosztó kirovó állami nyugdíjról sem lehet egyértelműen azt állítani, hogy az megnyugtató megoldás lehet a jövő nyugdíjasai számára. Ha a kabinet azt akarja, hogy tömegesen lépjenek vissza a magyarok az állami rendszerbe, akkor bizony ki kell küszöbölnie a mostani magán nyugdíjpénztári tagok fenntartásait. Ennek egyik módja lehet, hogy bevezetik az egyéni számlát és valószínűleg a pénztáraknál nagyobb, garantált hozammal kecsegtetik majd a tétovázókat. A fő kérdés azonban az, hogy jobb helyen lesz-e a pénzünk az államnál?
Nem biztos. Az állami nyugdíj nagysága eddig is és ezután is bonyolult gazdasági folyamatoktól függ majd. Ha lesz elég munkavállaló és ők rendesen adóznak, a gazdaság pedig jól teljesít, akkor jó nyugdíjat kapunk, ha ezek közül bármivel gondok lesznek, akkor keveset fog hozni a postás. Az állami rendszert választó állampolgár továbbra sem lehet biztos abban, hogy öreg napjaira mennyi pénzből gazdálkodhat, azaz mennyi nyugdíjat fizet majd neki az állam.

Azt eldönteni, hogy mivel járunk jobban, nem egyszerű. Azt láthattuk, hogy az állam belépése a nyugdíjrendszerbe önmagában nem jelenti, hogy nem kell aggódnunk amiatt, miből élünk meg nyugdíjas éveink alatt. Ám a magán nyugdíjpénztárak tagjának maradni sem jelent feltétlenül megoldást.

 


szólj hozzá: Konfliktuskezelés és tárgyalás


Ha a magán nyugdíjpénztárak visszakapják a pénzt, akkor pontosan tudhatjuk, mennyi nyugdíj kiegészítésre számíthatunk és biztosak lehetünk abban is, hogy a félretett pénzünket megkapjuk. Az onnan érkező nyugdíjunk kiszámítható és biztonságos. A pénztártag saját számláján gyűlik ugyanis a megtakarítás, amire az állam nem teheti rá a kezét és nem költheti másra, magyarán nem a politikusoktól függ, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk.

Hátrány azonban, hogy a magán nyugdíjpénztárak eddig nem nagyon kényeztették el tagjaikat. A kormány szerint 0,73 százalékos reálhozamot tudtak produkálni, azaz éppen hogy csak megőrizték a befizetett pénz értékét. Maguk a pénztárak mindezt vitatják ugyan, de az tény, hogy a hazai pénztárak európai összevetésben bizony gyengén muzsikáltak. Igenis lehettek volna jobbak azok a hozamok! Hogy mégsem lettek, az részint a pénztáraknak, részint a külső körülményeknek köszönhető.

Vitathatatlan, hogy a magán nyugdíjpénztárak túl drágán működtek hosszú időn keresztül és ezeket a költségeiket megkésve kezdték lefaragni. Hibájuk lehet az is, hogy túl óvatosak voltak, így például a nagyobb hozammal kecsegtető, ám az átlagosnál kockázatosabb részvényekből csak megkésve vásároltak. Ez azonban nem csak az ő hibájuk. Egyrészt az állam tétlenül szemlélte és nem szabályozta ezt a tagok számára egyértelműen hátrányos helyzetet, másrészt viszont a pénztárak sem mutattak túl sok elhivatottságot és felelősséget a jövő nyugdíjasaival szemben.
Gyakran hallani, hogy a pénztárak eredményességét csökkentette a világgazdasági válság is, amiről ők semmiképpen nem tehettek. A válság miatt ugyanis mindenhol a világon elértéktelenedtek a befektetések. Ezzel az érvvel több baj is van. Először is a magán nyugdíjpénztárak teljesítménye már a válság előtt sem volt túl fényes, másrészt a válság a hozamokban már nem érzetetheti hatását. A magány nyugdíjpénztárak többsége ugyanis mára visszaszerezte a tagság nyugdíj kiegészítésre félre tett pénzének nagy részét.

Az állam belépésével ráadásul a pénztárak jövője bizonytalanná válik. Ha ugyanis az állam az eddiginél kevesebb pénzt utal számukra, akkor jelentékeny részüknek a működésre sem lesz elegendő pénze. A baj csak mélyülhet, ha a kormány nem egyszerűen csak megengedi a tagságnak, hogy visszatérjen az állami rendszerbe, hanem különböző kommunikációs és egyéb eszközökkel. erőteljesen ösztönzi is ezt. Ha sokan engednek ennek a csábításnak, akkor később hiába nyílik meg újra a pénzcsap, az addiginál jóval kevesebb lesz a magán nyugdíjpénztárak bevétele.
Hogy a magán nyugdíjpénztárak ideje lejárt Magyarországon, Orbán Viktor miniszterelnök október 19-én az RTL Klub Híradójának nyilatkozva egyértelművé tette. Egyrészt közölte, csak azoknak garantálják a 14 hónap alatt kieső pénzek visszafizetését, akik hajlandóak az állami rendszerbe visszalépni. Erre a kormány még az idén megteremti majd a lehetőséget. A miniszterelnök kerek perec azt mondta, a mostani általa "nyugdíjtőzsdésnek" minősített magán nyugdíjpénztári rendszerbe az állam többet pénzt már nem fog átutalni.

Mint látható, a helyzet rendkívül bizonytalan, a döntés pedig a füst eloszlása után sem lesz könnyű. Egy módon azonban mégis fittyet hányhatunk az egész problémára. El kell kezdeni félretenni a pénzt öreg napjainkra. Akár havi néhány ezer forintból is komoly megtakarítást lehet elérni hosszú évtizedek alatt. ebben az esetben nem kell megvárni, milyen nyugdíjrendszert épül majd ki az elkövetkező években Magyarországon, de nem kell azzal sem törődni, megmaradnak-e a magán nyugdíjpénztárak vagy sem.

Az öngondoskodás azonban nem egyszerű feladat. A pénzünket jól kell forgatni ahhoz, hogy nyugdíjas éveink miatt ne fájjon a fejünk. A pénzcsinálás pedig szakma, amit meg kell tanulni. Ezért jobb, ha az átlagember szakértőkre, például befektetési alapkezelőkre bízza a pénzét. Már ha lesz mit. Az állam ugyanis nem fog törődni az öngondoskodó polgárokkal, tőlük is levonja majd a nyugdíjjárulékot, így tulajdonképpen kétszer kell félretenni a nyugdíjas évekre. Ez pedig sem most, sem később nem egyszerű feladat.

 

TOVÁBBI HÍREK

 

Legyen rajongónk a Facebook-on

 

A magánnyugsíjpénztárakkal kapcsolatos döntés egy átfogó nyugdíj-reform első lépése

 

Magánnyugdíjpénztári tervek

 

Forrás: pénzcentrum.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: változás nyugdíj nyugdíjreform pénztár magánnyugdíjpénztár magánnyugdíj magánnyugdíjpénztár megszűnés

Kisvállalkozások - csődveszély és fizetésképtelenség

2010.10.21. 10:22 administration

Segíthet a hipermarketadó?


A válság nem hozta meg a várt megtisztulást a hazai gazdasági társaságok körében, sőt a helyzet további romlása borítékolható – derült ki a céginformációval, hitelbiztosítással és a követeléskezeléssel foglalkozó Coface ügyvezető igazgatójának szavaiból. A 2010. első háromnegyed évéről számot adó Kárpáti Gábor egyetlen pozitívumot tudott felhozni, miszerint a fizetésképtelenségi eljárások növekedési üteme 18 százalékra „szelídült” 2009 hasonló időszakához képest. A 24,4 ezer érintett cég az 540 ezerre rúgó és folyamatosan gyarapodó magyarországi társas vállalkozások 4,5 százalékát teszi ki, de az év végére arányuk könnyen 6 százalékosra nőhet.

A bedöntött, majd főnixként, hasonló tulajdonosi körrel, csak más néven feltámadó cégek rákos daganatként fertőzik a hazai gazdaságot, s jelentős szerepük van abban, hogy az ország kockázati besorolása a Cofacenál két fokozatot is romlott, s a befektetésre még éppen ajánlott kategória határára süllyedt. A régióban egyedül Románia kockázati besorolása rosszabb.

Az okok közül Kárpáti Gábor a cégalapítás megkönnyítésével való tömeges visszaélést, az elképesztően magas „vállalkozási hajlandóságot”, az évek óta romló fizetési morált és a gyenge hitelezői védelmet emelte ki. A lánctartozás megmételyezi a cégek egymás közötti kapcsolatát: a halasztott fizetés általánossá vált, s a cégek harmada akkor sem fi zet határidőre, ha tudna, mert a szabályozás ezt nem szankcionálja.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Adókonferencia 2011 – Adótörvények, SZJA, Art
2010. november 25. – Radisson BLU Béke

 

Költségek csökkentése kis- és középvállalkozásoknál a kereskedelemben
2010. november 4. – Mercure Budapest Metropol

 

Logisztikai lehetőségek a KKV szektor számára
2010. november 11. – Mercure Budapest Metropol

 

A banki likviditás és kockázatvállalás hiánya miatt gyakorlatilag a cégek egymást finanszírozzák, a szállítói hitelezés 80 százalékos részarányt képvisel az egymás közötti üzletek finanszírozásában. Nem véletlen az sem, hogy a fizetésképtelenségi eljárások között 54 százalékos arányával kiemelkedő népszerűségnek örvend a hitelezők által elindított felszámolás. A tulajdonosok által kezdeményezett – többnyire szintén a fizetésképtelenség miatt elindított – végelszámolások 44 százalékos aránya csalóka, hiszen egy ponton ezek törvényszerűen felszámolásba csapnak át.

Kérdésünkre Kárpáti Gábor elmondta: nálunk még az egy százalékot sem éri el a felszámolások során a hitelezők kielégítési aránya. Bár a csődtörvény módosítása óta eltelt egy évben ötszörösére, 270-re nőtt a csődvédelmet kérő vállalatok száma, ez önmagában nem sokat jelent. A szabályozás miatt még mindig sokkal egyszerűbb és kényelmesebb felszámoltatni, mint megmenteni egy céget. A Coface szerint sok függ a kormány jövőbeni gazdaságpolitikájától, ám nagy exportpiacaink felvevőképességének bizonytalan növekedése erősen behatárolja a magyar cégek lehetőségeit. A válságadók közül egyedül a hipermarketadó okozhat némi átrendeződést a szektorban, de ezt Kárpáti minimális mértékűnek nevezte. Úgy vélte, hogy a nagy láncok nem tudják az amúgy is sanyargatott beszállítóikra ráterhelni a pluszterhet, ezért felfelé, a fogyasztók irányában nagyobb sikerrel próbálkozhatnak. A társasági adó 19-ről 10 százalékosra való csökkentése sem érinti a hazai cégek szaporodási kedvét, inkább arra lehet számítani, hogy a meglévő vállalkozások megerősödnek a náluk hagyott adó következtében.

A kisvállalkozások életében valódi fordulatot hozhat az Európai Parlament által szerdán megszavazott, a tanáccsal már egyeztetett új irányelv, amely alapszabályként a fizetési határidőt 30 napban rögzíti, a késedelmi kamatot pedig az EKB alapkamatánál nyolc százalékponttal magasabban állapítja meg. A késedelmes fizetések, és határidőn túli tartozások megszüntetését célzó direktívát a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a nemzeti joganyagba.

 A fizetésképtelenség ágazati megoszlásában meglepetések nincsenek, a háromnegyed éves statisztika szerint az építőipar vezet 19 százalékos részaránynyal, majd a kis-, illetve nagykereskedelem következik (12,5, illetve 12,1 százalék), de feljött az ingatlangazdálkodás (7,2), a turizmus és vendéglátás (6,2), és a gépjárműipar (5,0) is.

 

TOVÁBBI HÍREK

 

Legyen rajongók a Facebookon


Érdemes váltani az EVA-soknak


Adóoptimalizálás – Kihasználatlan K+F adókedvezmények

 

forrás: nol.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: behajtás csőd kkv követeléskezelés kis és középvállalkozások fizetési határidő

Magánnyugdíjpénztári tervek

2010.10.19. 10:11 administration

A kormány a hétvégén beterjesztette a parlamenthez a magán-nyugdíjpénztári befizetésekre vonatkozó jogszabály-módosítást. Ez alapján lehetővé válik, hogy 2010. november 1. és 2011. december 31. között a magán-nyugdíjpénztári tagok tagdíjfizetése helyett járulékfizetés valósuljon meg. 

Technikailag ezt úgy oldják meg, hogy a magánpénztári (jelenleg 8 százalékos) járulékot nullára csökkentik, az állami rendszerbe folyó hányadot pedig a magánpénztári tagok esetében - az eleve a tb-rendszerbe tartozókéval egyezően - 9,5 százalékra emelik. A hivatalos indoklás szerint a lépés célja az idei évi 3,8 százalékos hiánycél tartása. Mint rögzítik: a javasolt intézkedés javítja a költségvetés hiányát és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okozza az adminisztrációs teher érdemi növekedését.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat arra nem tér ki, hogy a magánpénztári tagok viszontláthatják-e valaha az összesen mintegy 342 milliárd forintjukat (az első félévi adatok alapján ennyi hiányzik majd az egyéni számlákról). Ez a korábbi nyilatkozatok fényében nem is meglepő.

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a második akcióterv bejelentésekor még úgy fogalmazott: szabályozzák majd a rendszer jövőjét, az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét. A következő napokban elhangzott az is: mindenki maga döntheti el, marad-e a magánpénztáránál vagy visszalép az államiba. A hétvégén viszont a kormányzati nyilatkozatokban már arra helyezték a hangsúlyt, hogy az állami nyugdíjrendszer biztonságos, a magán viszont drágán működik, a pénztárak ráadásul a válság miatt rendkívüli veszteségeket szenvedtek el.

 

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Adótörvények 2011 – Adótörvények, SZJA, Art
2010. november 25. – Radisson BLU Béke

 

Terítéken a K+F kedvezmények – kihasználatlan adóoptimalizációs lehetőségek
2010. október 26. – Radisson BLU Béke

 

Logisztikai lehetőségek a KKV szektor számára
2010. november 11. – Mercure Budapest Metropol

 

A nyugdíjrendszer és a befizetések vizsgálatára nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottá nevezte ki a kormányfő Selmeczi Gabriellát - jelentette be Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője -, az ő feladata lesz összehangolni azokat a tevékenységeket, amelyekkel "a magyar emberek nyugdíja biztonságba kerül". A fideszes képviselő Selmeczi hangsúlyozta: a magánból az állami nyugdíjkasszába való átlépés esetén az állam elismeri majd a befizető veszteségeit.

A kormány célja teljesen nyilvánvaló: a bizalom megingatásával elérni, hogy minél többen lépjenek vissza az állami tb-keretek közé, az egyéni számlájukon levő pénzt is önként beadva a nagy közösbe (úgy látszik, a 14 hónapnyi pénzmegvonást önmagában nem tartják elég meggyőzőnek). A tb részleges és időleges tavalyi megnyitása mintegy százmilliárd forinttal hizlalta a költségvetést - a tét most ennek sokszorosa.

Nyilvánvaló azonban, hogy nem csak az állam számára. Az önkéntesség ugyanis fontos azért is, hogy nemzetközi porondon elfogadható legyen a kormány lépése, de azért is, mert a magánpénztári tagok az átlépéssel jogosultságokat veszítenek el. (Az előző kormány által alkotott kötelező magánpénztári átalakulási törvény részben éppen ilyen okból bukott el az alkotmányossági próbán.)

A magánpénztári számlák a felhalmozási időszak alatt örökölhetőek, a majdani nyugdíjkifizetések pedig nem függhetnek a költségvetés akkori helyzetétől és attól sem, hány járulékfizető hány nyugdíjast tart el majd akkor. Ami pedig a biztonságot illeti: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tájékoztatója szerint a tagok gyakorlatilag reál hozamgaranciát kaptak, hiszen a magán-nyugdíjpénztári tag nyugdíjba vonulásakor a pénztár kiszámítja, mekkora lenne egyéni számlájának az egyenlege, ha tagságának teljes időtartama alatt minden havi befizetése az adott hónap inflációs rátájával megegyező kamatot eredményezett volna. Ha a számláján lévő összeg ennél kisebb, a különbözetet a Pénztárak Garancia Alapja pótolja. Elveszti viszont a hozamgaranciát az a tag, akinek a 2010. január 1-jét követő portfólióváltásai, illetve pénztári átlépései között bármikor C, mint öt év telik el.

 

TOVÁBBI HÍREK

 

Legyen rajongónk a Facebook-on

Adó 2011 – szinte minden változik

Adó 2011 – Inkább átcsoportosítás, mint adócsökkentés

 

Összeolvad az APEH és a VP

 

Forrás: napi.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíj adó magánnyugdíjpénztár nyugdíjbiztosítási adókonferencia adóalap magánnyugdíj

Adóoptimalizálás - Kihasználatlan K+F adókedvezmények

2010.10.12. 10:45 administration

A magyarországi vállalkozásoknak csak a töredéke él azzal a lehetőséggel, hogy befizetési kötelezettségét a kutatás és fejlesztés után járó adókedvezménnyel csökkentheti, jóllehet ezzel három adónem esetében is élhetnének.

Ennek fő oka, hogy a k+f mint kifejezés igen homályos, s csak a szakemberek tudják pontosan, milyen tételek és tevékenységek számolhatók el ezen a címen – mutatott rá a Világgazdaság kérdésére Szmicsek Sándor, a Mazars tanácsadó cég adópartnere. Pedig a k+f adókedvezmények kihasználásában komoly tartalékok vannak.

A számok valóban azt mutatják, hogy a kedvezménylehetőségek jórészt parlagon hevernek. K+f jogcímen a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2008-ban – a legfrissebb elérhető éves adóstatisztika szerint – mindössze 141,3 milliárd forinttal mérsékelték társasági adójuk alapját, ez az adózás előtti eredményt csökkentő tételek 6353,6 milliárdos összértékéhez képest elenyésző tétel.

A 2008-as összesen 67,9 milliárd forintnyi társaságiadó-kedvezményből is a kutatáshoz kapcsolódó bérköltség címén csupán 424 milliót érvényesítettek a vállalkozások, míg a szoftverfejlesztők bérköltsége után 762 milliót.

RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Terítéken a K+F adókedvezmények – Adóreggeli a Deloitte szakértőivel
2010. október 26. – Radisson BLU Béke Hotel

Közösségen belüli ÁFA és számlázási szabályok
2010. október 28. – Tulip Inn  Budapest Millennium

Költségek csökkentése kis- és középvállalkozásoknál a kereskedelemben
2010. november 4. – Mercure Budapest Metropol

A kérdés súlyát növeli, hogy az idén – a jogszabályi feltételek enyhülésével – még könnyebb ilyen kedvezményeket igénybe venni, mint korábban. Az év eleje óta ugyanis a k+f költségével a helyi iparűzési adó alapja is mérsékelhető. Ami a további lehetőségeket illeti: a társasági adó esetében az adóalap és maga a fizetendő adó is csökkenthető, de a k+f kiadások elszámolhatók az innovációs járulék terhére is.

A nehézséget általában, mint fentebb írtuk, a k+f mint fogalom értelmezése okozza. Holott a vállalkozások és a könyvelők rendelkezésére áll az úgynevezett Frascati-kézikönyv, amely pontosan meghatározza a kutatás és fejlesztés fogalmát. A definíciók az alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket is lefedik. „Persze tagadhatatlan, hogy a kézikönyv átolvasása és értelmezése időigényes feladat, de érdemes szem előtt tartani, hogy ismeretével jelentős összegeket spórolhat meg még egy kisebb vállalkozás is” – szögezte le Szmicsek Sándor. A munkabér és a kapcsolódó anyagköltség mellett ugyanis a tárgyi eszköz, az immateriális javak értékcsökkenése, az eszköz bérleti díja, de még egyes külső szolgáltatások díja is levonható az adóból.
Oda kell azonban figyelni a kockázatokra is – hívja fel a figyelmet Szmicsek. Ha egy költség mégsem minősül k+f-hez kötődőnek, az az innovációs járulékból semmiképpen sem vonható le, ha azonban igaz rá az az állítás, hogy a gazdasági tevékenység érdekében merült fel, a társasági adóban még lehet belőle elismert költség, sőt, ilyen esetekben áfa is levonható. Ez a menekülő útvonal is bezárul azonban akkor, ha a kiadás a jogszabályi definíciók szerint nem a gazdasági tevékenységet szolgálja. Némiképp más a helyzet a helyi iparűzési adónál, itt ugyanis ismét csak a kifejezetten k+f-nek minősülő tételek csökkentik az adófizetési kötelezettséget

 

TOVÁBBI HÍREK

 
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének 9 jellemző buktatója

A kutatás-fejlesztésben rejlő adókedvezmények


Kövessen minket Facebook-on!

 

forrás: vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás k f adókedvezmény társasági adó innovációs járulék frascati kézikönyv

Adózás 2011 - Mennyivel kellene emelni a minimálbért a szinten tartáshoz az új tervek szerint?

2010.10.07. 15:07 administration

Közel 30 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a szja-szabályok átalakítása az adójóváírás kivezetése mellett ne vezessen a nettó bérek csökkenéséhez az ilyen alacsony keresettel rendelkezők körében – derül ki a Világgazdaság számításai szerint a kormány jövő évi adójavaslataival kapcsolatban.

Mivel optimális esetben is csupán 5-7 százalékkal nőhetnek jövőre a legalacsonyabb bérek, a fennmaradó „lyukat” a következő években is az adójóváírás segítségével kell kipótolni, igaz, így fokozatosan lehetőség nyílik e komoly költségvetési tétel lefaragására. Jövőre mindenesetre az adójóváírás jelenlegi havi 15 100 forintos maximális mértéke 14 ezer forint körüli összegre apadhat.

A minimálbér-emelés mellett a gyermekkedvezmények szélesítése ellensúlyozná az adójóváírás fokozatos kivezetését a következő években, derül ki a készülő kormányzati adócsomagról, amellyel kapcsolatban egyelőre egy biztos: csak egy hét késéssel, jövő hét pénteken ismerteti a kormány. Az Index hírportál értesülései szerint a személyi jövedelemadó kulcsa jövőre egységesen 16 százalék lesz, ez nem új elem, ahogy az sem, hogy e rendelkezés maga után vonja a még az előző kormány által jogerőre emelt 2011-es 15 millió forintos szja-sávhatár visszavonását.


RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

 

Költségek csökkentése kis- és középvállalkozásoknál a kereskedelemben

2010. október 26 .– Mercure Budapest Metropol

 

Terítéken az elektronikus számlázás – Adóreggeli a Deloitte szakértőivel

2010. november 40. – Radisson Blu Béke Hotel

 

Vezetői tréning I. – Stresszmenedzsment és hatékony kommunikáció
2010. október 25-26. – Lion’s Garden Hotel


Fontosabb kérdés, hogy a – igaz, tévesen – szuperbruttónak nevezett adóalap csak fokozatosan, 2013-ig „olvad viszsza” a tényleges bruttó bér mértékére: jövőre a szorzó még 1,27 marad, 2012-ben pedig ennek fele lesz.

A jelenleg csak legalább három gyerektől járó adókedvezmény már az egy gyermeket nevelő szülőknek is járna, és mértéke a jelenlegi havi négyezerről nyolc-tízezer forint környékére emelkedik, sőt, három vagy több gyermeket nevelő családoknál akár havi 15-20 ezer forint is lehet. Fontos változás lesz az is, hogy a nyugdíj, a gyes és az ösztöndíj kikerül az adóalap-növelő tételek közül, lévén, az adóterhet nem viselő járandóságok számon tartása egykulcsos adó mellett jelentőségét veszti.
Az érem másik oldalán a jövedéki adó megemelése, a „Robin Hood-adó” meghosszabbítása és a távközlési vállalatokra kivetendő különadó áll. Ám így is szükség lesz a kiadások jelentős lefaragására.


TOVÁBBI HÍREK

 

Legyen rajongónk a Facebook-on!

 

EVA – Alkalmazandó- e a tevékenységre jellemző kereset a járulékfizetésnél?

SZJA – Egy kulcs lesz, adójóváírás marad



forrás: vg.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adó szja bér minimálbér adójóváírás személyi jövedelemadó adó 2011

Adózás - EVA - Alkalmazandó-e a tevékenységre jellemző kereset a járulékfizetésnél?

2010.10.05. 08:57 administration

Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy az EVA-t választó vállalkozóknak alkalmazniuk kell-e a tevékenységre jellemző kereset elvét a járulékfizetésnél. Abban egyetértés mutatkozik, hogy SZJA esetében nem. A TB-t illetően azonban már nem ennyire egyértelmű a kép. A tevékenységre jellemző kereset fogalma 2010. január 1-je óta él. Eszerint a „főfoglalkozású” biztosított társas és egyéni vállalkozónak havi átlagban nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, és ha osztalékot venne fel, akkor szja-t is. A tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozó állapítja meg magának meghatározott módszerek alapján, és erről feljegyzést kell készítenie. Ha nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a vállalkozó fizethet kevesebbet, de akkor is legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie.

Ruszin Zsolt adószakértő határozott véleménye, hogy az evás vállalkozóknak nem kell a tevékenységre jellemző kereset szerint tb-járulékot fizetniük, és ezt a véleményét fenntartja annak ellenére is, hogy az adóhivatal és más adószakértők is ennek az ellenkezőjét mondják. Szerinte elég, ha az evás minimálbér szerint vallja be és fizeti meg a tb-járulékot. Egyrészt nincs félnivalója az adóhatósági ellenőrzésnél, hiszen az eva által minden jövedelme legális. másrészt jellemzően nem is ellenőrzik az evásokat társadalombiztosítási járulék okán.

Az APEH szerint azonban az evásoknak a tevékenységre jellemző kereset szerint kell tb-t fizetniük, s ettől csak indokolt esetben lehet eltérni.

 RENDEZVÉNYAJÁNLÓ

Költségek csökkentése kis- és középvállalkozásoknál a kereskedelemben
2010. október 26. - Mercure Budapest Metropol


Elektronikus számlázás - Gyakorlat, ellenőrzés, jogszabályok
2010. október 19. - Mercure Budapest Metropol


Kintlevőségek, követelések sikeres behajtása

2010. október 20. - Hunguest Hotel Platánus
 

Az adószakértő a törvény szövegére hivatkozik, ami kimondja, hogy ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, akkor a foglalkoztató a bevallásban bejelentést tehet róla, mennyi volt a tényleges jövedelme. Ekkor csak ez után, de legalább a minimálbér erejéig kell megfizetnie a tb-járulékot. S itt a tényleges jövedelemre helyezi a hangsúlyt.
Az evás adózási formának ugyanis az a lényege röviden, hogy csak a bevételek után kell 30 százalék egyszerűsített vállalkozói adót fizetni. Vagyis az evás vállalkozónak (egyéni, vagy társas) nincs külön úgynevezett „bérjellegű kifizetése”, vagyis „jövedelme”. Mivel pedig az evás jövedelme nulla, az semmiképpen nem fogja elérni a tevékenységre jellemző kereset mértékét. Ezért mondja azt Ruszin Zsolt, hogy az evás fizethet tb-t a minimálbér szerint. Az a határozott véleménye, hogy másképp nem is értelmezhető a törvény.

A tb-járulékot a tevékenységre jellemző kereset szerint kell fizetniük az egyéni és társas vállalkozó evásoknak is – olvasható a FigyelőNet cikkében egy másik adószakértő véleménye. Dönthet azonban úgy is az evás, hogy nem a tevékenységre jellemző keresetet jelöli meg tb-alapként, hanem (ha annál kevesebb volt a személyes közreműködése, akkor) kevesebbet ír be a bevallásába (de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget). Ezzel eleget is tett a bejelentési kötelezettségének.

Igen ám, de felmerül a kérdés: hogyan bizonyítja az evás, hogy kevesebb volt a személyes közreműködése, mint a tevékenységére jellemző kereset. Másképp nem tud bizonyítani, csak ha nyilvántartást vezet a személyes közreműködéséről – állítja az adószakértő. Mindezt annak ellenére meg kell tennie, hogy a jogszabály tb oldalról nem írja elő a feljegyzéskészítést, ahogyan azt sem, hogyan kell megállapítani a tevékenységre jellemző keresetet. Ezeket csak az szja-törvényben írták le.

Evásnál nehéz értelmezni, hogy mennyi a személyes közreműködés. Hiszen direktbe nem ad magának kifizetést a vállalkozó, hanem az eva megfizetése után minden jövedelme adózottnak számít – állapította meg Zara László is. Ennek ellenére a tb-jogszabályoknak nem tud másképp megfelelni, csak ha elkészíti a tevékenységre jellemző keresetről a feljegyzést. Ha nem írja le, hogy mennyi lenne a tevékenységre jellemző keresete, akkor mi alapján mondaná az adóellenőrzésnél, hogy kevesebb után tb-zett? – érvelt.

A FigyelőNet által megkérdezett harmadik adószakértő véleménye is egybevág ezzel: Futó Gábor úgy gondolja, hogy az evás is bajba kerülhet. Az adóhatóság ugyanis megkérheti, hogy mutassa meg a bevételi és a költség számláit (utóbbiakat figyelembe ugyan nem kell vennie, de gyűjtögetnie igen). A kettő különbözetére pedig rámondhatja, hogy ez volt az evás jövedelme. Ha pedig ez több, mint amennyi után járulékot fizetett, akkor megállapíthatja, hogy a többlet után is kellett volna járulékot fizetnie – tette hozzá.

Az APEH úgy nyilatkozott, hogy az eva-s egyéni vállalkozó a tevékenységre jellemző keresetet akkor hagyhatja figyelmen kívül, ha a valós jövedelme után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat. E vállalkozói kör valós jövedelme számítható – tették hozzá.
Az eva-s társas vállalkozóknál mivel kifizetett járulékalapot képező jövedelem jellemzően nincs (esetenként előfordul, s akkor az képezi a járulék és a személyi jövedelemadó-alapot, de legalább a minimálbér), a tevékenységre jellemző kereset az eva-s nyilvántartás alapján kerül megállapításra – erősítette meg az adóhivatal.

Zara László szerint az evás csak a hasonló tevékenységi körben dolgozók fizetését figyelembe véve tudja kiszámítani a tevékenységre jellemző keresetét, mert nála az elvárt haszon fogalma nem értelmezhető.

Tehát fel kell jegyeznie, naponta mennyi volt a személyes közreműködése, és ahhoz hozzá kell rendelnie az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikájából, hogy a régióban mennyi az adott szakmában dolgozók átlagkeresete. Ha több szakmában is dolgozik, akkor szakmánként kell ugyanezt leírnia.

Ezt pedig lehetetlenség kivitelezni – jelentette ki Zara László. Ilyen szigorú munkaidő-nyilvántartás még az alkalmazottaknál sincs, akkor sem, ha egy munkavállalónak munkaköréből adódóan több szakmában is van feladata. Pedig a törvény alapján úgy tűnik, hogy ezt a sziszifuszi adminisztrációt nem úszhatják meg a vállalkozók – tette hozzá.

 

Legyen rajongók a Facebook-on és értesüljön elsőként szakmai híreinkről, rendezvényeinkről

 

Egyedül azoknak a másodállású evásoknak nem kell foglalkozniuk a tevékenységre jellemző keresettel, akiknek van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk – összegzett Zara László.

Az APEH így számolna

Az adóhivatal szerint az eva-adózó egyéni vállalkozónál is háromféle módon állapítható meg a járulékalap:
- az összehasonlító elemzéssel kiszámított díjazásátlagolás-, vagy
- a szokásos piaci haszon összehasonlító elemzéssel számított átlagösszege-, vagy
- a szokásos piaci haszon helyett a megengedett költségekkel csökkentett bevétel 80 százalékának figyelembevételével.

forrás: fn.hu

Szólj hozzá!

Címkék: adózás adó eva szja tb tevékenységre jellemző kereset

süti beállítások módosítása