Jövőre a cégeknek 10 százalék társasági adót kell fizetniük, az osztalék adója pedig 16 százalékra csökken, így joggal adódik a kérdés, vajon érdemes-e 2011-re a 30 százalékos egyszerűsített vállalkozói adózást választani? Ma utoljára lehet dönteni erről. Hétfő a határideje annak is, hogy az evások befizessék idén várható adójuk 90 százalékát, amibe természetesen beleszámítanak az eddig átutalt előlegek.
JELENTKEZZEN AKTUÁLIS KONFERENCIÁINKRA
Adótörvények 2011 – Szja, járulékok, Art.
2011. január 26. – Tulip Inn Budapest Millennium
Cafeteria 2011 – Pénzbeni- és természetbeni juttatások
2011. január 11. – Radisson Blu Béke Hotel
Kivételesen fontos nap a mai a magyarországi cégek életében, december 20-án éjfélig ugyanis számos adóbevallási és -befizetési kötelezettségüknek kell eleget tenni. Ezek között első helyen a társasági adó úgynevezett feltöltése említendő. Ennek jegyében az adóalanyok az év során már befizetett adóelőlegek összegét kötelesek az egész évi várható adófizetési kötelezettség összegére kiegészíteni. Amennyiben e feladatuknak a társaságok nem tesznek eleget, vagy a decemberi összeggel az egész évi befizetés nem éri el a tényleges adókötelezettség 90 százalékát, az adóhatóság a már befizetett adóelőlegek és a 90 százalékos mérték különbözete után akár 20 százalékos mulasztási bírságot is kiróhat. Ez a feltöltési kötelezettség vonatkozik minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásra, valamint az evatörvény hatálya alá eső cégekre – bizonyos esetekben a törvény mentességet tesz lehetővé. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik a helyi iparűzési adóra is azzal az eltéréssel, hogy ezt a terhet az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni.
Ezen a területen egy fontos változásra is fel kell hívni a figyelmet. Az eddigi szabályok szerint december 20-ig azok a cégek voltak kötelesek feltölteni a társaságiadó- és hipaelőlegüket a várható adókötelezettség összegére, amelyek árbevétele 2009-ben meghaladta az 50 millió forintot. A nemrég hatályba lépett új szabályok szerint ez az 50 millió forintos árbevételi határ 100 millióra növekszik. Azok a cégek tehát, amelyeknek az árbevétele 50 millió és 100 millió forint között van, és még nem tettek eleget befizetési kötelezettségüknek, automatikusan mentesülnek a feltöltés alól. Az is új eleme azonban a szabályozásnak, hogy – az idén először – december 20-ig a hipafeltöltés összegét is be kell vallani a megfelelő nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnak. A feltöltési kötelezettség árbevételi limit nélkül, egységesen vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társaságokra is, ám nekik e tényről külön adóbevallást nem kell benyújtaniuk.
Szintén új vonása az idei december 20-ának, hogy e dátumig az ágazati különadó-fizetési kötelezettséggel járó tevékenységet folytatóknak is be kell vallaniuk és fizetniük ágazati különadó-előlegüket a 2009. évi adóköteles tevékenységükből származó, nettó árbevételük alapján. A tevékenységüket 2010-ben kezdők adóelőlegüket a 2010-es adóévre várható adóköteles nettó árbevétel alapján kötelesek megállapítani.
Az általános forgalmi adó (áfa) terén december 20-a helyett 31-e a „forró dátum”. Az áfaalanyok eddig jelezhetik, hogy az adómentesség alá eső, beépítetlen ingatlan és több mint két éve jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező, beépített ingatlanok értékesítése vagy az ingatlan bérbeadása terén az adókötelességet választják. Arra is lehetőség van, hogy az áfaalanyok a bérbeadás és az értékesítés tekintetében külön-külön döntsenek az áfafizetésről, vagy utóbbit csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében alkalmazzák. Fontos azonban, hogy az adózó ebbéli döntésétől öt évig nem térhet el, arra pedig mindenképpen oda kell figyelni, hogy az építési telek, valamint azon ingatlan és a hozzá kapcsolódó földrészlet értékesítése, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavételére még nem került sor vagy még nem telt el a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év, minden körülmények között adóköteles marad.
Szintén december 31-ig lehet jelezni az alanyi adómentesség igénylését. Erre azok az adóalanyok jogosultak, akiknek sem a tárgyévi, sem az előző évi árbevétele nem haladja meg az ötmillió forintot. Amennyiben egy már alanyi áfamentes adózó év közben túllépi e limitet, az alanyi adómentesség megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnál.
Bevezetésekor még nagyon vonzó volt az eva, mivel a bruttó árbevétel 15 százalékát kellett befizetni 25 százalékos áfakulcs mellett, így lényegében az általános forgalmi adóból is maradt a vállalkozónál. Mostanra azonban a bruttó bevétel 30 százalékára duzzadt az eva, s ennyi marad jövőre is. Egyébként nincsenek jelentős módosítások a 2011-es eva-törvényben, változatlan az az előírás is, hogy iparűzési adót az árbevétel fele után kell fizetni. Mégis sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon érdemes-e jövőre az eva szerint adózni, figyelembe véve, hogy a társasági adó kulcsa már az idei év második felétől 19 százalékról 10-re apadt és 25 százalék helyett az osztaléknak 16 százalékát kell jövőre adóként leróni.
Az adószakértők szerint nem lehet mindenki számára követhető egyértelmű választ adni erre a kérdésre, ezért célszerű, ha mindenki a saját könyvelőjével vitatja meg a kérdést. Korábban mindenesetre általában azt javasolták, hogy ha valakinek maximum 50 százalék körüli a költsége a bevételekhez képest, akkor valószínűleg megéri az egyszerűsített vállalkozói adót választani. Mára ez az arány inkább 30-40 százalékra csökkent, mivel nőtt az evakulcs, vagyis azoknak célszerű evázni, akiknek ennél kevesebb a kiadása. Figyelembe kell venni azt is, hogy ki milyen tevékenységet végez. Akik ugyanis nem tartoznak az általános forgalmi adó hatálya alá - alanyi vagy tárgyi mentesek, mint például az oktatók, az orvosok -, azoknak akkor éri meg az evát választaniuk, ha költségeik 10 százalék alattiak, afölött már kevésbé. El lehet gondolkodni azon is, hogy az adózó megossza a bevételeit az egyes adóformák - mondjuk az eva és az ekhó között. Könnyen megeshet, hogy valaki jobban jár a társasági adózással, vagy a határon van, de adminisztrációs szempontból jobb neki az eva, mert sokkal egyszerűbb és esetleg könyvelőt sem kell fizetnie.
Az evát olyan cégek, egyéni vállalkozások választhatják, amelyek legalább két éve működnek, bruttó árbevételük nem haladja meg az évi 25 millió forintot, a bejelentés vagy az azt megelőző adóévben nem volt adótartozásuk, olyan új tag nem csatlakozott a társasághoz, akinek tulajdoni aránya meghaladja az ötven százalékot. Fontos tudnivaló, hogy aki most kilép az evások köréből, az négy évig nem választhatja újra ezt az adózási formát.
TOVÁBBI AJÁNLATUNK
Tánya vagy Eva – Hogyan döntsünk?
NGM: Evás cégeknek mégsem kell ehot fizetni
Cafeteria 2011 – Összefoglaló a cafeteria-rendszer tervezéséhez
Forrás: vg.hu, nepszava.hu
